Szerbia
A szerb rendőrség felügyelt, de nem akadályozott meg egy neonáci demonstrációt
A CNN-közeli belgrádi N1 Televízió beszámolói szerint a szerbiai rendőrség felügyelt, de nem akadályozott meg egy kisebb neonáci megemlékezést Belgrádban. A Zentropa Srbija (Зентропа Србија) csoport Milan Nedić egykori nácibarát szerb hadügyminiszter, majd miniszterelnök 1946. február 4-én bekövetkezett haláláról emlékezett meg. Hivatalos adatok szerint Nedić kiugrott annak a belgrádi kórháznak/börtönnek az ablakán, ahol fogva tartották, egyes feltételezések szerint ebben “segítséget is kapott”. A szerb neonácik most halálának a helyszínén gyűltek össze.
Neonáci daloktól volt hangos Belgrád központja
A “Zentropa Srbija” neonáci csoport mintegy 50 tagja demonstrált szombaton (február 4-én) Belgrád központjában, hogy megemlékezzen Milan Nedićnek, a második világháborús szerb “nemzeti megmentési kormány” elnökének a haláláról.
Neonáci daloktól volt hangos Belgrád központja (Forrás: RFE)
A neonáci csoport tagjai az egykori Népvédelmi Osztály (Odeljenje za zaštitu naroda, OZNA), vagyis a kommunista titkosszolgálat épülete előtt gyülekeztek, amelynek ablakából 1946. február elején, a tárgyalás előestéjén kiugrott/kiesett a szerb Quisling-kormány vezetője, aki a náci Németország oldalán részt vett a holokausztban, és két szerbiai gyűjtőtáborban zsidókat és cigányokat végeztetett ki.
Belgrád volt az egyik első város a megszállt Európában, amelyet annak idején “judenfrei”-nek nyilvánítottak.
A szombat esti neonáci tüntetés résztvevői transzparenseket bontottak Nedić dicséretére, és neki szentelt dalokat énekeltek, majd fáklyákat gyújtottak.
A szerbiai rendőrség nem tiltotta be és nem akadályozta meg a megemlékezés megtartását, hanem erőteljes jelenlétével “biztosította a megemlékezést”, mivel jónéhány antifasiszta aktivista is megjelent a helyszínen, ahol megjelentek a “Nem fojtogatjuk Belgrádot” (Ne davimo Beograd) nevű politikai szervezet képviselői is.
Az antifasiszta felvonulók azt kiáltozták, hogy “nem adják a fasisztáknak Szerbiát”, transzparenseiken pedig egy másik világháborús szlogennel tudatták, hogy “halál a fasizmusra, szabadságot a népnek”.
Rendőrök biztosították a neonáci megemlékezést
A szerbiai hatóságok nem tiltották be a neonáci Zentropa Srbija által szervezett megemlékezést, amelynek tagjai így “jogszerűen demonstrálhattak”.
A rendőrség kordont húzott az előbb említett két csoport közé, és megakadályozta, hogy tettlegességre kerüljön sor, így egymás verbális gyalázásán kívül komolyabb incidens nem törént a mintegy 50-60 perces “megemlékezés” során.
– Annak lehetünk a szemtanúi, hogy a rendőrség egy fasiszta demonstrációt védelmez, mert mi másnak lehet nevezni egy kollaboráns megünneplését, aki nyíltan támogatta a fasizmust, képviselte a náci ideológiát és részt vett annak népszerűsítésében
Sofija Todorovic elítélte a belgrádi neonáci megemlékezést (Forrás: N1 Televízió, screenshot)
– jelentette ki Sofija Todorović az “Ifjúsági kezdeményezések az emberi jogokért” (Inicijative mladih za ljudska prava) nevet viselő civilszervezet vezetője.
Todorović úgy fogalmazott, hogy a fasizmus népszerűsítését tiltó törvény Szerbiában gyakorlatilag hatályon kívül van, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hatóságok annak ellenére nem tiltották be a szóban megemlékezést, hogy a civilszervezetek ezt kérték.
– A rendőrség ma este azért volt itt, hogy azokat védelmezze, akik támogatják a fasizmust, és a kollaboráns Milan Nedićet ünneplik. Ismét oda jutottunk, hogy üres szócséplés az, amit az ország vezetői az antifasizmussal kapcsolatban mondanak, és semmiféle értékük nincs
– tette hozzá az N1 Televíziónak nyilatkozva Todorović az Ifjúsági kezdeményezések az emberi jogokért nevű csoport képviseletében.
Nem először tartottak neonáci megmozdulást
Szerbiában nem ez az első eset, hogy a neonáci csoportok hallattak magukról.
Az utolsó hasonló megmozdulás 2021-ben Újvidéken rendezték, ahol a “Tradicionalisták” (Tradicionalisti) szélsőjobboldali szervezet tagjainak és támogatói a város központjában gyertyát gyújtottak és dalokat énekeltek Milan Nedić, valamint a második világháborús kollaboráns félkatonai (Zbor) vezető, Dimitrije Ljotić emlékére.
Régi nácikra emlékeznek a neonácik. Balról Milan Nedić, jobbról pedig az, akinek nem mondanánk ki a nevét (Forrás: screenshot)
Belgrádban legutóbb 2018-ban mozgolódtak a neonáci csoportok, akkor a Nedićet ünneplő szélsőjobboldaliak náci és fasiszta szimbólumokat használtak egy szintén február 4-i tüntetésen. Emiatt a belgrádi ügyészség több résztvevő ellen büntető- és szabálysértési eljárást indított.
A mostani megmozdulást a Zentropa Srbija szervezte, amely egy nemzetközi neonáci hálózat tagja.
A család kérte a rehabilitálását
A belgrádi fellebbviteli bíróság 2019-ben megerősítette a belgrádi legfelsőbb bíróság döntését, amely egy évvel korábban elutasította a Milan Nedić rehabilitációjára irányuló kérelmet.
A volt nácibarát vezető leszármazottai 2015-ben azért kezdeményezték a szerb “nemzeti megmentési kormány” elnökének rehabilitálását, mert véleményük szerint Szebiában eddig rosszul interpretálták Nedić “történelmi szerepét”, ő ugyanis a szerbek megmentésére törekedett, ám végül a kommunista rezsim áldozata lett.
A család szerint a szerb Quisling-kormány vezetőjének nem volt befolyása arra, ami a szerbiai gyűjtőtáborokban történik, nem adott parancsot a kommunisták elleni támadásokra, és kényszerből, nem pedig ideológiai megfontolásból működött együtt a náci Németországgal.
A neonácik bizonyára örülnének, ha több utca is viselni Nedić tábornok nevét (Forrás: N1, screenshot)
A világhálóra felkerült fényképek szerint a közép-szerbiai Aranđelovacban utcát is neveztek el róla, amire 2017-ben derült fény.
Az utca állítólag nem sokkal a 2000-es szerbiai fordulat után vette fel Nedić tábornok nevét, amikor az országot a Demokrata Párt irányította.
Akkortájt ez még a szerbiai történészeket is meglepte, de ők azzal magyarázták az elnevezést, hogy a volt Jugoszlávia felbomlásával az értékrend és a történelemfelfogás is megbomlott, és az etnikai kritériumok az etikai szempontok fölé kerültek.
Ez a megállapítás – a jelek szerint – ma is megállja a helyét.
Szerbia
HAZAFIAS BŰNCSELEKMÉNY: Kihallgatták a banjskai támadás vezetőjét, de nem került őrizetbe
Kihallgatták Milan Radoičićot, aki ügyvédje kíséretében ment be a belgrádi rendőrségre. A banjskai támadást megszervező koszovói szerb vezető ugyan vallomást, illetve nyilatkozatot tett, de nem vették őrizetbe, habár az általa szervezett fegyveres akcióban legalább négy személy, egy koszovói albán rendőr, és három koszovói szerb lázadó életét vesztette. A szerbiai belügyminisztérium közleményben tudatta, hogy az ügyet a belgrádi főügyészség veszi át, amelynek vezetője a nem kormányzati szerbiai sajtó szerint a szerb elnök köréhez tartozik.
Meghallgatás a hazafias bűncselekmény miatt
Milan Radoičić vallomásával kapcsolatban egyelőre nincsenek kiszivárogtatások, de még találgatások sem nagyon, egyelőre tehát csak annyit tudni, hogy a sokak által a koszovói szerb területek informális urának tekintett üzletember magára vállalta a felelősséget a banjskai lövöldözésért, mint ahogy ezt ügyvédje által tudatta.
A kihallgatást megelőzően – ellentétben Radoičić ügyvédjével – Aleksandar Vučić szerb elnök úgy látta, hogy a koszovói szerb vezetőnek meg kell jelennie a szerbiai illetékes hatóságok előtt, a szerb elnök ugyanakkor biztos volt abban, hogy sem Radoičić, sem a társai nem tűnnek el, jószerivel nem is igen van hova menniük.
– Ha bárki is azt hinné, hogy elszöknek és elrejtőznek, nem fognak. Ő és ezek a fiúk, akik az események szereplői voltak, büszkék a tettükre
– mondta Vučić, aki feltűnően direkt módon kapcsolódott be az ügy kezelésébe, ő jelentette be Radoičić távozását a Szerb Lista alelnöki tisztségéről, és ő jelezte előre a koszovói szerb “szabadságharcos” kihallgatását is, amit szerb részről persze nem így prezentálnak a nagyérdemű felé.
A szerb oldalon úgy fogalmaznak, hogy Radoičić állampolgári minőségében nyilatkozatot tett, ami nem vonja maga után, hogy netalán őrizetbe vegyék és vizsgálati fogságba helyezzék, ez Szerbiában a “hazafias bűncselekmények” esetében egyébként sem igen szokás.
Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy szerb részről ugyanúgy “félrevezető terminológiát” használnak, mint az oroszok az Ukrajna elleni támadás esetében, a szeptember 24-én történt eseményeket ugyanis nem nevezik terrorakciónak, de még lázadásnak sem, hanem “tragikus eseményként” aposztrofálják a történteket.
Ezek után már az is érthető, hogy miért nem került sor Radoičićnak és a banjskai “hazafias bűncselekmény” többi résztvevőjének az őrizetbe vételére.
Koszovó követeli a kiadatásukat
Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter a Szabad Európának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Milan Radoičić azért vállalta magára a történtek megszervezését, mert bebizonyosodott a részvétele a terrortámadásban.
Ami a terminológiát illeti a pristinai albán vezetés természetesen nem “tragikus eseményként” emlegeti a történteket, hanem egyértelműen terrorcselekményként, miután a szerb fegyveresek szeptember 24-én, a hajnali órákban koszovói rendőrökre támadtak Banjska térségében, és megöltek egy albán származású koszovói rendőrt.
Sveçla ezért jelezte, hogy a koszovói illetékes hatóságok a nemzetközi partnereken keresztül kérni fogják Szerbiától mindazok kiadatását Koszovónak, akik részt vettek a terrorakció tervezésében és végrehajtásában. A partnereken először az Egyesült Államokat kell érteni, majd az Európai Uniót, aztán pedig a többieket, mondjuk Németországot és Nagy-Britanniát.
A legújabb pristinai matematika szerint a kiadatás kapcsán akár nyolcvan személy is számításba jöhet, bár korábban csak harminc támadót emlegetett a koszovói vezetés, ami a különböző videók alapján reálisnak is tűnt.
A szponzor és a szponzorált?
Ennek értelmében – ad absurdum – a kiadatás esetleg vonatkozhat magára a szerb elnökre is, hiszen Sveçla szerint Radoičić nem egyedül cselekedett, hanem Aleksandar Vučić és a szerb kormányzati struktúra támogatásával.
– Nagyon jól tudjuk, hogy rendkívül közel állt Aleksandar Vučićhoz, aki a Milošević-kormány idején propagandaminiszter volt. Bár ő Szerbia elnöke, mégis propagandaminiszter maradt
– mondta Sveçla, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadók Banjskában katonai fegyvereket használtak, amelyek között voltak 2021-es és 2022-es évjáratúak is, vagyis nem arról van szó, hogy az 1998/99-es háborúból maradtak vissza.
A koszovói belügyminiszter ennek okán megjegyezte, hogy ezek a fegyverek közvetlenül a szerb katonai raktárakból érkeztek Koszovóba, és nem elszigetelt esetről van szó, mert korábban hasonló fegyvereket foglaltak le Zvečanban és Észak-Mitrovicában is.
Az oroszok is érintettek?
Sveçla az érintettség terén még tovább ment, nem elégedett meg Szerbia felemlegetésével, szerinte az ügybe ugyanis Oroszország is belekeveredett, bár konkréten Vlagyimir Putyin orosz elnök kiadatását nem követelte, ellene már egyébként is van egy érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancs.
A koszovói belügyi tárca vezetője megjegyezte, hogy szerinte orosz zsoldosok nem vettek részt az eseményekben, mert ez Szerbia és Oroszország politikai projektje, és ezért a megbízható struktúrákat használják.
– Annak lehetünk a szemtanúi, hogy Nišben van egy Orosz Humanitárius Központ, amelyről sokan általában úgy tudják, hogy egy hírszerző gócpont, amelyen keresztül az egész régiót kémkedik, és ahol különféle gyakorlatokat is végrehajtanak, akár a hírszerző szolgálatok számára is
– jelentette ki a koszovói belügyminiszter, aki meg van győződve arról, hogy ez a központ is az érintettek között van a banjskai “terrorakció” esetében.
A nyugati kémek kedvéért nem cirill betűkkel írták ki a központ nevét (Forrás: Internet)
Vajon kiadják-e Radoičićot?
Ami Radoičić és a többiek kiadatását illeti, ennek több akadálya is van, Koszovó és Szerbia között ugyanis nincs kiadatási egyezmény, honnan is lenne, amikor Szerbia nem ismeri el Koszovó államiságát, ilyen egyezmények pedig általában csak országok között jönnek létre.
A következő akadály az lehet, hogy Vučić elnök számos interjúban eldicsekedett már azzal, hogy az ő regnálása alatt senkit sem adtak ki, ezért ez valószínűleg Radoičić és társai esetében sem történik meg, önmaga esetében pedig végképp nem.
Tehát amíg ő van hatalmon Szerbiában, addig nyugodtan alhat minden koszovói szerb “szabadságharcos”, akiket a szerb médiában egyre inkább Miloš Obilić késői leszármazottjaiként emlegetnek, arra a szerb történelmi hősre utalva, aki az 1389-ben zajlott rigómezei csatában megölte I. Murád török szultánt.
A kiadatás megtagadása vonatkozhat Vojislav Šešeljre, a szerb radikálisok vezetőjére is, aki iránt a napokban érdeklődött a Hágai Törvényszék, illetve ami abból maradt, egyebek között azért, mert a csetnikvajda nyilvánosságra hozta a herkócai (Hrtkovci) horvátok elüldözésével kapcsolatban lefolytatott eljárás során beidézett védett tanúk vallomásait.
Aligha lehet véletlen, hogy Hága újabb kérelme az Aleksandar Vučić korábbi főnökének számító Šešelj iránt éppen most érkezett, ami a szerb elnök szerint minden egyéb nyomásgyakorlásnak a betetőzése.
Kapcsolódó cikk
Ezek után borítékolható, hogy a koszovói “tragikus eseményeket” követően semmiféle kiadatás nem lesz, legfőként azért nem, mert Szerbia nem ismeri el Koszovót, így annak az intézményrendszerét sem, ugyanakkor egyre inkább érnek a nemzetközi szankciók, amelyeknek létjogosultságuk ugyan lehet, de értelmük nemigen van.
A kérdés most már csak az, hogy a jelenlegi formájukban egyáltalán folytatódhatnak-e az Európai Unió égisze alatt kezdett tárgyalások, mert már a napnál világosabb, hogy a jelenlegi főszereplők sem a múltjuk, sem a mostani hozzáállásuk miatt nem alkalmasak arra, hogy megteremtsék az együtt, vagy inkább az egymás mellett élés feltételeit.
Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak tehát végképp szembe kellene néznie azzal a ténnyel, hogy mostani balkáni működésük nem a megbékélés segítette elő, hanem a helyzet további elmérgesedését okozta, így a folytatás mindenképpen nehéz lesz, főleg miután mindkét oldal erősen elszemtelenedett.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is