HIDROGÉNVÖLGY ÉS EGYÉB GYÖNYÖRÖK: Zöld hidrogénnel folyó Kánaán a kéklő Adrián, miközben Újzágráb bűzben úszik

A cikk meghallgatása

Az egyiptomi Sarm el- Sejkben az Egyesült Nemzetek égisze alatt zajló klímakonferencián felszólalt Andrej Plenković horvát miniszterelnök is, és meglepő módon volt mivel dicsekednie. Elöljáróban emlékeztette a jelen lévő államfőket és miniszterelnököket a glasgow-i csúcstalálkozón tett tavalyi ígéretére, miszerint mindent meg fog tenni az éghajlatváltozás és a pusztító következmények elleni küzdelem felgyorsítása érdekében.

Tűzvész, szárazság, pusztító viharok

Plenković mondanivalóját azzal vezette fel, hogy az idei nyár volt a legmelegebb Európában az első meteorológiai feljegyzések óta, és a tudósok arra figyelmeztettek, hogy az elkövetkező nyarak még melegebbek is lehetnek. Hozzátette, hogy a történelem során először, az Adriai-tenger júniusban a rekordnak számító 30 °C-ra melegedett.

– A szélsőséges időjárási viszonyok miatt keletkező gazdasági veszteségek riasztóan nőnek

– mondta a horvát miniszterelnök, aki megjegyezte, hogy Horvátország az elmúlt évtizedben átlagosan a GDP 0,5%-ának megfelelő éves veszteséget szenvedett el.

A példátlan szárazság és pusztító erejű viharok 300 millió eurós kárt okoztak a horvát mezőgazdaságban, és több mint 13 000 tűzvész pusztított, azaz kétszer annyi, mint az előző évben.

– A horvát polgárok valóban tudatában vannak annak, hogy enyhíteni kell az éghajlatváltozás hatásait: több mint 80 százalékuk úgy véli, hogy cselekednünk kell az emberekre és a környezetre gyakorolt káros következmények megelőzése érdekében

– mondta Plenković az egyiptomi homokdűnék közepette megbúvó tengerparti oázisban.

Horvát erőfeszítések

– A CO2-kibocsátás csökkentését célzó alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakításában a hidrogén egyre fontosabb szerepet játszik. Ezt felismertük azzal, hogy elfogadtuk a 2050-ig tartó időszakra szóló hidrogénstratégiát, valamint az Észak- Adriai Hidrogénvölgy projektet, Szlovéniával és Olaszországgal együttműködve, hogy évente akár 5 000 tonna hidrogént állítsunk elő

– jelentette ki a horvát miniszterelnök. A továbbiakban kifejtette, hogy Horvátország már most is meghaladja az uniós átlagot a megújuló energiaforrásokra való átállás tekintetében, a villamos energia- és az energiatermelés kétharmada ugyanis megújuló forrásokból származik, ami a teljes energiafogyasztás egyharmadát teszi ki.

A közelmúltban eltörölték a napelemek áfáját a tetők napelemesítésének felgyorsítása érdekében, de a horvát miniszterelnök a problémás vasúti közlekedésre is kitért:

– A következő évtizedben több mint 4 milliárd eurót fektetünk be a vasút korszerűsítésébe, és 2032-re bemutatjuk az akkumulátoros elektromos motorvonat-flottát, amely felváltja a dízelvonatokat

– csigázta fel a kedélyeket Plenković, aki további sikerekről is beszélt.

További sikerek

– A szállodákban és a kempingekben folytatott célzott kampánynak köszönhetően, mindössze egy év alatt 10 százalékkal csökkentettük az eldobott élelmiszer mennyiségét

– dicsekedte el Plenković. Szerinte az elmúlt öt évben a horvát állampolgárok harmadával növelték az újrahasznosítási, és negyedével csökkentették a hulladékártalmatlanítási arányt

A horvát miniszterelnök végül bejelentette: Horvátország azt tervezi, hogy létrehozza a Nemzeti Éghajlati és Ökológiai Átállási Központot.

Persze, olyan is van, amit nem mondott el: például, hogy Horvátország az ország villamos energia szükségletei 13%-át még mindig a széntüzelésű Plomin hőerőmű biztosítja. De arról sem beszélt, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás tekintetében Horvátország azért haladja meg az uniós átlagot, mert az elmúlt 30 évben a horvát kormányok szinte teljes egészében felszámolták az ország nehéziparát, így az energiaigény is jelentősen mérséklődött.

A hulladékgazdálkodással pedig országos szinten gond van, Fiume (Rijeka) az egyetlen nagyobb város, ahol teljes rendszer üzemel, máshol, így Zágrábban is, jobbára részleges megoldásokról van szó, ezért Újzágrábban (Novi Zagreb) például alig lehet megmaradni a jakuševaci szemétlerakóból terjengő bűztől. És akkor hol van még a radioaktív hulladék tárolásának kérdése, meg egyéb apróságok, amelyek valahogy kimaradtak az egyiptomi beszédből.