A növekvő migrációs nyomás az Európai Unió és a Nyugat-Balkán előtt álló közös kihívás, és a két térség közös felelőssége, hogy megfelelően kezeljék – állapították meg az EU-tagországok és a nyugat-balkáni államok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Koszovó) vezetői keddi (december 6-i) tiranai találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban. Hangsúlyozták, hogy kitartó és tovább növelt erőfeszítéseket kell tenni a nyugat-balkáni útvonalon idén ismét megerősödött illegális bevándorlás elleni fellépésben, valamint az embercsempészet elleni harcban.

Migráció és csatlakozás

A találkozó résztvevői emlékeztettek arra is, hogy az unió egy új program révén 40 millió euróval támogatja a határok védelmét a Nyugat-Balkánon, és elfogadás előtt áll az embercsempészet elleni fellépés erősítését segítő 30 millió eurós program.

– áll a tiranai nyilatkozatban, amelyben az uniós országok sürgették balkáni partnereiket, hogy mielőbb csatlakozzanak az EU vízumpolitikájához, és erősítsék az illegálisan érkezettek visszaküldését célzó kapacitásaikat.

Az EU-tagországok a tiranai találkozón megerősítették elkötelezettségüket aziránt, hogy az uniót kibővítsék a Nyugat-Balkán országaival, és fel is gyorsítsák ezt a folyamatot. Hozzátették azonban, hogy a folyamatnak a partnerországokban végrehajtott hiteles reformokon kell alapulnia, és minden érintett állam a saját teljesítményéhez mérten haladhat előre.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón hangoztatta, hogy az uniónak is van feladata a bővítés felgyorsítása érdekében, mert meg kell teremtenie az új tagok teljes körű beilleszkedését segítő feltételeket.

A politikai szférában egyre inkább divattá válik, hogy a politikusok nem egy-két mondatos bejegyzést tesznek közzé a világhálón, hanem rövid, mintegy egy perces videóval kápráztatják el a híveiket és „kevésbé híveiket”.

Ezt a példát követtet Michel, aki a „videócskában” nagy beleéléssel beszélt arról, hogy abban a mélységes hitben él, miszerint „gyermekeink jövője biztonságosabb és virágzóbb lesz a Nyugat-Balkánnal az Európai Unión belül”.

Edi Rama, a házigazda Albánia miniszterelnöke kijelentette: az, hogy Tiranában tartották a csúcstalálkozót, egyértelműen jelzi, hogy hogy az EU-nak éppannyira szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az EU-ra.

Mindketten hangoztatták: történelmi jelleget adott a mostani csúcstalálkozónak az, hogy először rendezték meg egy nem EU-tag nyugat-balkáni országban. A zárónyilatkozatban egyúttal megerősítették, hogy folytatódnak a rendszeres csúcstalálkozók ebben a körben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az EU-nak mély meggyőződése, hogy összetartozik a Nyugat-Balkánnal. Olaf Scholz német kancellár pedig úgy fogalmazott, hogy a találkozón újfajta, az eddiginél pozitívabb általános hozzáállást érzékelt a bővítési folyamat felgyorsításához.

A nyugat-balkáni államok a csatlakozási folyamat különböző szintjénél tartanak. Tiranában többen bizakodóan nyilatkoztak arról, hogy következő lépésként Bosznia-Hercegovina hamarosan elnyerheti a hivatalos tagjelölti státust. Vjosa Osmani-Sabriu koszovói elnök pedig itt jelentette be, hogy Pristina még az idén benyújtja uniós csatlakozási kérelmét.

Ukrajna és Oroszország

A találkozón szóba került az ukrajnai helyzet is. A zárónyilatkozat tanúsága szerint egységesen elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborús fellépését.

Megállapították, hogy a jelenlegi energia- és gazdasági válságért „egyedül Moszkva” a felelős. Charles Michel megerősítette, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújt a balkáni országoknak a háború kedvezőtlen hatásai ellen.

Ursula von der Leyen pedig emlékeztetett arra, hogy az EU egymilliárd eurós támogatásról döntött a balkáni háztartások és a kisebb vállalatok azonnali segítésére, valamint az energiabeszerzés könnyítésére és a megújuló energiaforrások részesedésének növelésére.

Edi Rama albán kormányfő rámutatott, hogy a béke és a stabilitás szempontjából is fontos a balkáni bővítés, és úgy vélte, az hozzájárul az orosz befolyás csökkentéséhez is.

Az uniós tagállamok aláhúzták, hogy az EU marad a Nyugat-Balkán fő befektetője és kereskedelmi partnere, valamint pénzügyi támogatója. Emlékeztettek, hogy az EU nemrégiben átfogó gazdasági és befektetési tervet indított el a térség javára, ez a várakozások szerint 30 milliárd eurónyi befektetést mozgat meg.

Magyar létérdek

Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán videót tett közzé a tiranai csúcsértekezletről, amelyben úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak létérdeke a nyugat-balkáni országok mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz.

A magyar kormányfő kijelentette, hogy „létkérdés Magyarország számára, a biztonságunk szempontjából, mert csak Szerbia segítségével tudjuk végleg lezárni a migrációs útvonalat. Létkérdés Magyarország energiabiztonsága szempontjából is, hiszen ma gázt csak délről, a Balkánról, Szerbia felől kapnak a magyar családok és a magyar vállalkozások”

Orbán hangsúlyozta, hogy Szerbia a Nyugat-Balkán lehet az olcsó energia kapuja, amely délről érkezik Közép-Európába, és így nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa energetikai függetlenségét megoldhatja .

– mondta a magyar miniszterelnök, aki a videó kedvéért egy percre átvette a riporter szerepét.

A török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu június 15-19-e között nagy balkáni körutat tett. A Törökország érdekszférájába tartozó régiónak ezúttal öt államát kereste fel: az utazás Szerbiával vette kezdetét, majd következett Horvátország, Bosznia-Hercegovina és végül Koszovóval ért véget. Eközben pedig beugrott június 16-án az észak-macedóniai (második) Preszpa Dialógus Fórumra, így a körútból csak Albánia és Montenegró maradt ki, illetve Szlovénia, bár az az ország inkább (Közép-)Európához húzna, mivelhogy eléggé a Balkán nyugati mezsgyéjén van.

Török üzenetek

A látogatásokra az ukrán háború árnyékában, növekvő geopolitikai feszültségek között került sor: itt volt az ideje demonstrálni a régió iránti török elkötelezettséget. Annál is inkább, mert komolyabb látogatásra legutóbb az év elején, Aleksandar Vučić szerb államfő ankarai útjának alkalmával került sor, amely a kétoldalú kapcsolatok megerősítése mellett alapvetően arról szólt, hogy a szerb választások után rendezik a boszniai feszültségeket Ankara, Belgrád és Zágráb bevonásával, a helyi erők asszisztálása mellett. Bár akkor az áprilisi választásokra gondoltak, közben kiderült, hogy a szerb kormányalakítás nehézkes lesz és hosszan elhúzódik, Bosznia viszont nem várhat.

A legnagyobb nyugat-balkáni államba tett látogatás nemcsak Szerbia fontosságát jelezte. Ankara Vučićot tartja a boszniai viszonyok rendezésének és a régió stabilitásának egyik kulcsfigurájának, így Belgrád felkeresése Erdoğan látogatásának előkészítését is szolgálta, a török államfő ugyanis menne; pár héten belül várhatóan el is látogat Belgrádba, bár ez egyelőre még nem biztos.

A folyamatosan bővülő kétoldalú kapcsolatok és együttműködés keretében a szerbek ráadásul megint megerősítették, hogy hajlandóak Bayraktar TB2-es drónokat vásárolni.

A magas rangú találkozásokból is kijutott a külügyminiszter számára. A szerb vezetés – államfő, miniszterelnök, külügyminiszter – felkeresése után Horvátországban Andrej Plenković miniszterelnökkel ült le tárgyalóasztalhoz.

Boszniában a főképviselővel, Christian Schmidttel is találkozott, akivel megállapodtak, hogy az ország területi integritását és stabilitását mindenképp fenn kell tartani; rajta kívül az államelnökség tagjaival – kivéve a Szentpétervárra látogató Dodikot, igaz, ő pont a napokban tette tiszteletét Törökországban – és a külügyminiszterrel, illetve a legfőbb országos szövetségessel, Bakir Izetbegovićtyal találkozott.

Boszniában a bosnyák szövetségesek ugyan nehezményezték, hogy Dodikot fogadták; erre Çavuşoğlu úgy reagált, hogy ő is az elnökség tagja, vele is le kell ülni tárgyalni. Ankarának minden esetre megfelel, ha Dodik oda (is) jár, mert könnyebben tudja befolyásolni a boszniai folyamatokat, igaz, ennek a közeledésnek még meglehet az ára.

A török külügyminiszter azért nem volt rest meglátogatni Alija Izetbegović sírját sem. Az észak-macedóniai fórum örve alatt kétoldalú megbeszélést folytatott Zoran Milanović horvát elnökkel, sőt még az EP-képviselő (bulgáriai török) Ilhan Küçükkel is. Çavuşoğlunak arra is jutott ideje, hogy az osztrák külügyminiszterrel, Alexander Schallenberggel is áttekintse a régiós ügyeket és az ukrán háború kihívásait.

Koszovóban fogadta Vjosa Osmani-Sadriu államfő és Albin Kurti miniszterelnök, de találkozott kollégájával Donika Gërvalla-Schwarz-cal is. A török külügyér hangsúlyozta, hogy támogatja Koszovó euroatlanti integrációját – ami a beígért finn-svéd NATO-csatlakozási vétó függvényében érdekesen hangzik. Persze, a koszovói realitások tükrében inkább hangzatos „bon mot”: az országot számos NATO- és EU-tagállam sem ismeri el (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, az uniós fronton pluszban Ciprus), de Pristinában mindenképp értékelték a gesztust.

Török ékszerdobozok a Balkánon

A gazdaságról se feledkezzünk meg. A török külügyminiszter büszkén nyugtázta, hogy Koszovóban tavaly 53%-kal nőtt a kétoldalú kereskedelem, ami ebben az évben is szépen bővült. A török cégek pedig nagyon aktívak, mintegy 10 ezer koszovóinak adnak munkát, a befektetéseik elérik a 410 millió dollárt.

Persze, a török külkereskedelem főleg Szeribába irányul, itt nagyjából 2 milliárdos a forgalom (de 5 milliárd a cél), míg Boszniában 1 milliárd környékén alakul. A gazdasági kapcsolatokban a szerbek dominálnak persze,: miközben onnan 300 ezer turistát vár az ország, ráadásul úgy tervezik, hogy a közeljövőben a törökök útlevél nélkül utazhatnak majd Szerbiába, elég lesz a személyi igazolvány (Azerbajdzsánhoz, Georgiához, Moldovához, Ukrajnához és az Észak-Ciprusi Török Köztársasághoz hasonlóan).

A körút során a külügyminiszter még a hazai közösségnek (nem mintha a törökországi bosnyák diaszpóra nem lenne érdeklődő Bosznia sorsa iránt) is demonstrálta, hogy a török állam gondját viseli a török „kényszerkisebbségeknek”: Koszovóban ellátogatott Mamuşába, a török többségű településre, illetve a szintén pár ezer fős török közösségnek otthont adó Prizrenbe, amely egyfajta oszmán ékszerdobozként őrzi történelmét az ország délnyugati csücskében.

Észak-Macedóniában találkozott a török kisebbségi politikusokkal. Egyúttal nyugtázta, hogy a török „softpower” intézményrendszer, így a Török Fejlesztési és Segélyezési Ügynökség (TİKA), a Yunus Emre Kulturális Intézetek, a vallási ügyekért felelős Diyanet, az okatásban utazó Maarif Vakfi továbbra is nagyon aktív a régióban, ahova a török légitársaság, egyre több járatot indít.

A nagy egymásra borulás mellett kijutott a bírálatból is: Ankara nincs megelégedve azzal, hogy minden országban többszöri kérése ellenére továbbra is működnek gülenista iskolák és hálózatok, még akkor is, ha az előző években voltak olyan országok (pl. Koszovó), amely „konstruktívan” állt egyes gülenisták kiadatásához.

A török külügyminiszter pár nap alatt végiglátogatta a Nyugat-Balkánt, és találkozott a legfontosabb vezetőkkel. A fő üzenet az, mint korábban: Törökország a béke és stabilitás mellett kötelezi el magát. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa nem fogja engedni, hogy a régióba visszatérjenek a kilencvenes évek sötét napjai. A koszovói külügyminiszter nem is felejtette el megjegyezni, hogy Ankara egy semleges közvetítő az ukrajnai konfliktusban és a Balkánon is, Bosznia kapcsán.

– tette hozzá Çavuşoğlu.

Persze, arról már megoszlanak a vélemények, hogy Törökország mennyire semleges, hiszen rendre a bosnyákokat veszi védelmébe, és a leszorosabb kapcsolatok a Boszniában a bosnyák közösséggel vannak.

Olaf Scholz a német parlamentben bejelentette, hogy az Európai Tanács jövő hónapra tervezett rendkívüli ülése előtt a Nyugat-Balkánra utazik, ahol hat országot keres fel. A látogatással azt szeretné világossá tenni a régió számára, hogy van helye az Európai Unióban. A kancellár arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak Ukrajnát ugyanúgy kellene kezelnie, mint a Nyugat-Balkánt.

A német kancellár Szerbiát, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót keresi fel. Ezek az országok egyaránt az Európai Unióba igyekeznek. A hat ország közül a csatlakozási folyamat különböző szakaszában van, belépésük azonban igencsak távolinak tűnik.

Scholz a bejelentés alkalmával úgy fogalmazott, hogy az említett országok integrációja a jelen pillanatban Brüsszelnek még inkább „stratégiai érdeke”, mint bármikor valaha.

Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, a térségben növekszik a külföldi hatalmak, köztük Oroszország befolyása, ezért véleménye szerint a nyugat-balkáni államokkal szembeni uniós kötelezettségek tiszteletben tartása „nem csak hitelességi kérdés”.

A szerbiai Tanjug tájékoztatása szerint Scholz június közepén keresi fel Belgrádot, ahol találkozik Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Hírügynökségi jelentések szerint a német kancellár ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy nem lehet mesterségesen felgyorsítani Ukrajna uniós csatlakozását: az Európai Uniónak ugyanúgy kellene kezelnie Ukrajnát, mint a Nyugat-Balkánt, ami azt is jelentené, hogy Ukrajna nem részesülhet különleges elbánásban a Nyugat-Balkánhoz képest.

– mondta Olaf Scholz, aki ezzel csatlakozott francia elnök pozíciójához. Emmanuel Macron a múlt héten úgy fogalmazott, hogy a csatlakozási folyamat nem néhány hónap vagy néhány év kérdése.

A német álláspont a balkáni országok számára egyaránt bátorító és lesújtó. Bátorító, mert támogatásáról biztosítja a térséget, lesújtó viszont, mert eloszlatja azokat a balkáni reményeket, hogy az esetleges gyors ukrajnai csatlakozás farvizén beevezhetnek az Európai Unióba.