Connect with us

Horvátország

EGYEDÜLÁLLÓ: Tengeri fogas, farkassügér, óriás borostyán csuka – kifizetődik Horvátországban a haltenyésztés

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

cromaris pos plakati 3
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A Cromaris, a legnagyobb horvát és a hatodik legjelentősebb mediterrán fehérhal-tenyésztő, idén 100 millió eurós bevételt tervez. Ahogy Ivan Leko, a Cromaris vezérigazgatója, a zárai (Zadar) vizeken található halgazdaságokat bemutató tanulmányút folyamán újságíróknak kifejtette, a vállalat ma 12-szer annyi halat termel, és 17-szer akkora bevételt valósít meg, mint a hőskorban, 13 évvel ezelőtt. A fehér hal éves termelése ebben a vállalatban közel 12,5 ezer tonna, aminek 89%-át külföldi piacokon értékesítik. Fő exportpiacaik Olaszország, és újabban Spanyolország.

Komoly üzlet

Leko emlékeztetett arra, hogy a Cromaris ma több mint 600 munkást foglalkoztat, főként Zárából és környékéről, akiknek több mint 20% -a a szigetekről származik.

– Hét gazdaságunk van, köztük Európa egyik legmodernebb farkassügér- és aranydurbincs tenyészete, valamint egy modern feldolgozóüzemünk. Vertikálisan integrált vállalat vagyunk „a tengertől az asztalig” alapon szerveződve, amely biztosítja a nyomon követhetőséget a termelés minden szakaszában – a saját tenyészettől, a feldolgozásig és a szállításig.

– mondta az igazgató, aki arról is beszélt, hogy milyen halakat tenyésztenek.

– A termelési portfólió friss halból áll, elsősorban aranydurbincsból, farkassügérből és sávos pillangóhalból, valamint 2021-től két új tenyészfajból, az óriási borostyán csukából és a tengeri fogasból, amely utóbbit csak mi tenyésztünk ipari módon a világon

– mondta Leko. A Cromaris az igazgató szerint versenytársaitól abban különbözik, hogy hozzáadott értéket képviselő differenciált termékekkel rendelkezik – a fogyasztóknak feldolgozott termékeket, tisztított halat, filét és halszeletet, valamint csemegeprogramot kínál. A cég legújabb halgazdasága, a Lavdara az azonos nevű zadari szigetcsoport mentén található, Pašman és Dugi Otok között.

Leko szavai szerint, a Cromaris azt tervezi, hogy már jövőre a fehér „mediterrán biohal” legnagyobb globális termelőjévé válik, és a globális piac mintegy 40 százalékát foglalja el, arra pedig igencsak büszkék, hogy ők az egyetlen cég a világon, amelynek sikerült leküzdenie a tengeri fogas tenyésztésének problémáit.

Renata Barić, a Cromaris kutatási és fejlesztési igazgatója kifejtette, hogy ebben a cégben már 1990-es években kezdtek kísérletezni a tengeri fogas tenyésztésével. A szakértelem és a technológia hiánya azonban lehetetlenné tette a feladatot, a túlélési ráta igen alacsony volt.

A kitartó munka eredményei 20 évvel később mutatkoztak meg, és 2021-től a halgazdaságaikból tengeri fogasokat is szállítanak. Hogy némi misztérium is belengje halas történetünket: fogasok termesztésének helye üzleti titok, a Cromaris csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy nem lehet olyan nyílt halgazdaságokban tenyészteni, mint amilyen a Lavdara, mert szigorúan feltétleket igényelnek.

Befektetések a járvány idején

A -19 járvány időszakát a Cromarisban jelentős beruházásokra használták fel. Megnyitották a 40 millió kuna (majdnem 6 millió euró) értékű Lavdara halgazdaságot, és ezzel évente 2000 tonnával növelték a termelést.

A zárai Gaženicában 22 millió kuna (kb. 3 millió euró) értékben új késztermékraktár épült, és egy új üzem a hozzáadott értékű termékek számára, ami 19,5 millió kuna (2,5 millió euró) beruházást jelentett.

Végül október elején megkezdődött a beruházás a 700 kW teljesítményű naperőművükbe. Ez egy 5 millió kuna (kb. 7 millió euró) értékű projekt, amely a teljes villamosenergia-szükségletük 10% -át biztosítja. Ügyes emberek ezek a horvátok.

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava