Szerbia

NEMZETI GERJEDÉS: Vučić szerint el akarják venni tőlük a szerb földeket, de egy centit sem adnak belőle

Közzétéve:

9 hónap telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.09.15.

Írta

Varga Szilveszter

vucic nemezti unnep gigapixel low res scale

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 2 perc

Az október 4-i újvidéki „nemzetépítő szeánszot” követően újabb szerb nemzeti összeborulás volt, amelyen a szerb államfő ismét a „bújtatott alanyról” prédikált rosszat sejtető időket idézve. A szerb egység, a szerb szabadság és az országzászló napjának központi rendezvényén, amelyet ezúttal a boszniai szerb Bijeljinában tartottak meg, Vučić azzal gerjesztette a nemzeti öntudatot, hogy a „bújtatott alany” el akarja ragadni tőlük a szerb földeket.

Kis miloševići beszéd

A rendkívüli biztonsági intézkedések közepette megtartott bijeljinai ünnepségen a szerb köztársasági elnök beszéde elején gratulált az ünnephez minden jelenlévőnek, és megköszönte, hogy nagy számban gyűltek össze azok, akik megértik, hogy milyen fontos ez a nap Szerbia számára.

De még mielőtt ezt elmondhatta volna, orvost kellett hívni, mert a tömegben valaki rosszul lett, pedig Vučić alig mondott pár szót, a szerb elnök így csak azután kezdett bele a beszédbe, miután visszaigazolták neki, hogy „minden rendben van”.

A szerb elnök visszatekintett arra a szeptember 15-ére, amikor 1918-ban a szerb zászló alatt harcoló erők 1918-ban áttörték a szaloniki frontot, és rámutatott, hogy csakúgy, mint ma, akkor is voltak nézeteltérések, és akkor is egységre volt szükségünk, mint most.

Pedig most még frontok sincsenek, csak éppenséggel lehetnek, mint erre a szerb államfő rámutatott.

– A mai kihívások semmivel sem kisebbek, mint azok, amelyekkel az akkori generációk szembesültek, amelyek győztek a Nagy Háborúban. Nem kisebbek, mert ma is elveszíthetjük mindazt, amit ők átmenetileg elveszítettek: az államot, a szabadságot és az életeket

A bújtatott alanyról

VIHAR UTÁN, VIHAR ELŐTT: Vučić arra kérte a “bújtatott alanyt”, hogy hagyja a szerbeket békésen emlékezni

– jelentette ki Vučić, aki konkréten nem nevezte meg azt, aki most Szerbiát fenyegeti, hozzátette viszont hogy csak az összefogás erejével, egy zászló alatt győzhető le az az őrület, amely bármely pillanatban „véres mészárszékké” változtathatja a térséget.

A félelemkeltés pszichológiája nyilván ismert arrafelé is, így a szerb elnök is tisztában van vele – mint a Koszovót ürügyként használó nagy elődje – hogy félelemkeltéssel lehet leginkább egységet kovácsolni, egységesen reszketni és ellenállást tanúsítani is könnyebb.

Fenyeget a bújtatott alany

Vučić konkrétumokról a „mészárszéket” emlegetve sem beszélt, tehát csak hangulatot keltett. Aztán elkezdett a különbőzőségek tiszteletben tartásáról szónokolni, amin természetesen nem a belgrádi Pride-dal kapcsolatos antagonizmusokra utalt. Vagy csak virágnyelven, egy esetleges váratlan döntést előre vetítve.

– Minden szabadság lényege a különbözőségre való jog, hogy mások legyünk, hogy másképp gondolkodjunk, hogy ne ugyanabban higgyünk, és mindenki a saját, és ne a mások álmát álmodja, mert így egyesülhetünk, és maradhatunk együtt

– jelentette ki a szerb álmodó várnagy, aki a pillanat fontosságára hívta fel a figyelmet, beleérve ebbe a „bújtatott alany” által jelentett fenyegetést is.

– Szerbia nagy kihívásokkal szembesül, folytonosan Koszovóval foglalkoznak, és minden áron ki akarják lopni a kezünk közül, rászálltak, és nem nézik, hogy miként, nem kérdezik, és nem indokolják meg, hogy miért, még azt sem mondják, hogy csak, mert azzal vannak elfoglalva, hogy véghez vigyék amit nemrégiben elkezdtek, én pedig csak azt üzenhetem nekik, hogy széltében-hosszában el akarjátok venni tőlünk a földünket, mi viszont egy talpalattnyit sem adunk belőle

– hangoztatta a szerb elnök a boszniai Szerb Köztársaságban Koszovóról beszélve. Mindezt pedig tette a szerb egység jegyében, és miközben a több ezer fős közönség ünnepelte őt, megigazította a séróját.

Felcímkéztük:Bosznia boszniai boszniai szerb boszniai Szerb Köztársaság elnök fenyegetés Koszovó köztársasági elnök mészárszék nemzet nemzeti szabadság szék szerb szerb földek Szerb Köztársaság szerb zászló szerbek Szerbia ünnep vannak vissza Vučić zászló

Szerbia

Kevés szerb akar háborúzni Koszovóért, a kormány 2,44-es átlagosztályzatot kapott

Közzététel:

4 óra telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

BALK Hírek

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

A szerbek kétharmada elutasít bárminemű összecsapást Koszovóval, ez derül ki a belgrádi Demostat közvéleménykutató intézet legújabb felméréséből, amely alapján a szerbiai kormány az élet öt fontos szegmensében csak 2,44-es átlagosztályzatot kapott. Külpolitikai téren a megkérdezettek 22 százaléka Oroszországot tartja a legkívánatosabb partnernek, 20 százalék az Európai Uniót, 8 százalék Kínát, és csak 3 százalék az Egyesült Államokat.

Alig több mint tíz százalék harcolna

Srećko Mihailović szociológus a Demostat közvéleménykutatásának bemutatásakor közölte, hogy az április végén, május elején végzett felmérésük szerint a szerbiai állampolgároknak mindössze 11 százaléka harcolna Koszovóért, ugyanakkor 65 százalékuk az albánokkal és a nemzetközi közösséggel való bármilyen konfliktus ellen van, 24 százalék pedig bizonytalan a kérdésben.

osztályzat, átlag

Ezt nagyon nehéz elhinni, mert ezek a számok igencsak ellentétben állnak azzal a „rögtön meghalunk Koszovóért” érzéssel, amit a szerbiai politikai elit – tehát a kormányzat és az ellenzék is – gerjeszt, illetve a jelek szerint igyekszik gerjeszteni nap mint nap.

Az ezerhatszáz megkérdezett mintegy harmada, vagyis 33 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi kormány rosszul kezeli a koszovói kérdést, 23 százalékuk szerint viszont jók a kormány igyekezetei Koszovó ügyében, 32 százalék átlagosnak minősítette a szerbiai vezetés Koszovóval kapcsolatos tevékenységét.

Mihailović elmondta, hogy a felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek több rossz, mint jó osztályzatot adtak a kormány munkájára a legfontosabb társadalmi területeken.

– A gazdaság és a társadalmi élet minden területén nőtt az emberek elégedetlensége

– jelentette ki a szerb szociológus, aki szerint a válaszadók 48 százaléka rossznak minősítette az életszínvonalt, és csak két százalékkal kevesebben nevezték ugyancsak rossznak a korrupció és a bűnözés elleni küzdelmet.

A megkérdezettek mindössze 18 százaléka vélte úgy, hogy a kormány ezen a téren jó munkát végez, vagyis körülbelül minden ötödik ember elégedett a kormány teljesítményével.

A válaszadók 39 százaléka nyilatkozott negatívan Aleksandar Vučić és kormánya munkájáról, 19 százaléka vélte úgy, hogy a kormányzat jól működik, 33 százalék közepes osztályzatot adott, 9 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre.

Más országoktól eltérően Szerbiában nem lehet külön értékelni a köztársasági elnök és a kormányfő munkáját, miután Ana Brnabić az államfő bábja, önálló akarattal és gondolattal nemigen rendelkezik, ezért egyesek a mostani kabinetet Aleksandar Vučić hetedik kormányának tartják.

Mennyi kell a tisztességes élethez?

Mihailović közlése szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 47 százaléka ugyanúgy él, mint 10 évvel ezelőtt, közel egynegyede jobban, 29 százaléka pedig rosszabbul, mint egy évtizeddel korábban.

Kapcsolódó cikk

SZERBIAI PARADOXON: Kell az EU pénze, a csatlakozás már nem annyira

Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 41 százalékának sok minden hiányzik a tisztességes élethez, 29 százalékuk szerint csak kevés kellene hozzá, 26 százalékuk ugyanakkor rendelkezik a tisztességes élethez szükséges feltételekkel, 4 százalék pedig azt mondta, hogy neki több is van, mint amennyi ahhoz kellene.

A kutatásban résztvevő emberek különösen rossznak minősítették az egészségügy, a gazdaság és az oktatás helyzetét.

Talán az egészségügy esetében a leginkább lesújtó a kép, a kutatásban résztvevők 56 százaléka elégedetlen a kormány teljesítményével, 29 százalék nem tudta eldönteni, és csak 15 százalék nyilatkozott pozitívan ebben a kérdésben.

A szerbiai gazdaság helyzetét 36 százalék átlagosnak ítélte meg, 32 százalék rossznak minősítette, és csak 20 százalék nyilatkozott pozitívan az életnek erről a szegmenséről.

A közvéleménykutatás öt fontos témáját – gazdaság, oktatás, egészségügy, igazságügy és környezetvédelem – átlagolva a Demostat arra a megállapításra jutott, hogy a szerbiai emberek 51 százaléka elégedetlen a helyzetével, és csak 17 százalék elégedett, a többiek a kettő között vannak.

Így nem csoda, hogy az iskolaév zárásával szinte egyidőben kiállított bizonyítvány igencsak rossz, a szerb kormány 2,44 százalékos átlaggal zárta az évet, ami kettes osztályzatnak felel meg.

Politikai kérdések

Visszatérve egy fontos politikai kérdéshez, a válaszadók 23 százaléka vezetne be szankciókat Oroszországgal szemben, ugyanakkor 35 százalék ellenzi ezt, viszont kimondottan nagy a bizonytalanok aránya, 42 százalék ugyanis azt válaszolta, hogy nem tudja, mit is kellene tenni ezen a téren.

A Demostat felmérése szerint holnap tartanák a népszavazást Szerbia EU-tagságáról, akkor 33 százalék szavazna ellene is és mellette is, 17 százalék nem tudta eldönteni, 17 százalék pedig nem menne el szavazni, vagyis a kérdésben abszolút patthelyzet van.

A válaszadók 20 százaléka értékelte pozitívan az ország európai uniós csatlakozásának előrehaladását, 36 százalékuk átlagosnak, 32 százalékuk pedig abszolút negatívan nyilatkozott.

Mindez azt jelzi, hogy a szerbiai lakosság támogatja is, meg nem is az ország belépését az Európai Unióba, vagyis nem érződik az ellenállhatatlan vágy a tagság megszerzése iránt.

Az olvasás folytatása