HIBRID HÁBORÚ: A montenegrói titkosszolgálat Oroszországot vádolja az ország elleni legújabb kibertámadás elkövetésével

A cikk meghallgatása

A montenegrói Nemzetbiztonsági Ügynökség azt állítja, hogy az ország ellen intézett kibertámadás mögött az orosz szolgálatok állnak. Pénteken minden eddiginél komolyabb támadás érte a montenegrói kormányzati szervek számítógépeit, emiatt az áramellátó rendszert kézivezérlésre állították át. Közben a szerb pátriárka három napos látogatást tett a montenegrói tengerparton. A szerbellenes montenegrói média szerint a Herceg Noviba látogató pátriárkának az a feladata, mint Mihail Kalinyinnak volt Königsbergben.

Hibrid háború

Az eddigi legkomolyabb kibertámadás érte pénteken Montenegrót, amely sok kormányzati szervert megbénított, főleg a pénzügyi rendszer és az energiaszektor területén, de támadás érte a repülőtereket és a vízműveket is.

A montenegrói adó- és vámhivatal pénteken délután közölte, hogy a kibertámadás következtében a pénzügyi szektorban leállt a számítógépes rendszer, más rendszerek működtetését ugyanakkor a helyi szakemberek szüneteltik az adatvesztés megelőzése érdekében.

A szélsőségesen megosztott országban a sajtó egy része arról ír, hogy hibrid háború folyik Montenegró ellen.

A Pobjeda lapcsaládhoz tartozó Analitika.me arról számolt be, hogy a montenegrói Nemzetbiztonsági Ügynökség (Agencije za nacionalnu bezbjednost, ANB) szerint a támadások mögött az orosz szolgálatok állnak.

Maraš Dukaj, a leköszönő kormány közigazgatási minisztere szerint hasonló támadások zajlanak az ország ellen, mint a 2015-ben és 2016-ban, amelyek célja az elsődleges állami struktúra megbénítása.

Dritan Abazović ügyvezető miniszterelnök kijelentette, hogy politikai indíttatású akciók folynak a kormányzati szerverek ellen.

– Olyan támadásról van szó, amely néhány órával azután történt, hogy a parlamentben megszavazták a kormánnyal szembeni bizalmatlanságot. Akkor destabilizációról beszéltem, és mindaz megtörténik, amit jósolok… Véleményem szerint ez a támadás politikai indíttatású

– vélte a jósnak felcsapó montenegrói miniszterelnök, aki ezzel kapcsolatban azonban részletekbe nem bocsátkozott.

Abazović úgy nyilatkozott, hogy “valaki még inkább destabilizálni akarja az országban uralkodó politikai helyzetet, de majd az idő megmutatja, hogy ki áll a támadások mögött”.

Raško Konjević távozó védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy “jelentős méretű” kibertámadás érte az országot, és csak az elkövetkező napokban derül ki, hogy milyen következményekkel kell számolni, és hogy maga a támadás egyáltalán véget ért-e.

Időközben a NATO és az Egyesült Államok nagykövetsége bejelentette, hogy szakértői kapcsolatban állnak a montenegrói hatóságokkal, és szükség esetén készek segíteni őket.

Három napos pátriárka

Közben az “ideológiai szempontból azonos véleményen lévő sajtó” arról számolt be, hogy Porfirije szerb pátriárka három napos látogatást kezdett a tengerparti Herceg Noviban a helyi szerb kolostora alapításnak 640-dik évfordulója alkalmából.

Dritan Abazović megbuktatott montenegrói miniszterelnök – akinek éppen a szerb ortodox egyházzal aláírt szerződés miatt kell távoznia a tisztségből – vacsorát adott a pátriárka tiszteletére, amelyen – a kibertámadástól függetlenül – részt vett Aleksandar Damjanović pénzügyminiszter is.

A pátriárkának számos vallási teendője mellett vagy közben arra is maradt ideje , hogy “politikai életet éljen”, ennek keretében találkozott a jobboldali populista és erőteljes szerbbarát allűröket mutató Demokrata Front vezetőivel.

Közben a szerb ellenes montenegrói sajtó arról ír, hogy Porfirije pátriárka most ugyanolyan küldetést teljesít Herceg Noviban, mint annak idején Mihail Kalinyin Königsbergben, és azt kifogásolja, hogy miért kell megünnepelni a 640-dik évfordulót, amikor a 650-dik vagy a 700-dik évforduló kerekebbnek tűnik.

A Pobjeda hírportál véleménye szerint az igen jelentős szerb lakossággal rendelkező Herceg Novi belgrádi enklávévá válik, amelynek feladata a Kotori-öböl be- és kijáratának ellenőrzése lesz.

A montenegrói hírportál szerint Belgrád visszaél Herceg Novi mintegy hétezer, szerb nemzetiségű lakójával abban a törekvésben, hogy a várost “Nagy- Szerbia politikai lárvájává” változtassa.