A cikk meghallgatása

Miközben Európa az utóbbi hetven év legnagyobb válsága felé rohan, úgy tetszik a brüsszeli bürokraták valamilyen párhuzamos valóságban élnek, ahol mindig süt a nap, és rózsaszín pónilovak legelésznek a réten. Mint ezt a horvát hírközlő szervek továbbították, az Európai Bizottság jóváhagyta a Horvátországgal kötött partnerségi megállapodást. Ez a stratégiai dokumentum a kohéziós politikai alapokból származó beruházások programozására vonatkozik, és megnyitja az utat a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, összesen 9 milliárd EUR összegű kohéziós finanszírozás lehívása előtt.

Felsorolni sem könnyű

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos szerint a 2021–2027-es időszakra szóló új partnerségi megállapodás további forrásokat biztosít Horvátország számára a gazdasági, társadalmi és területi kohézió és fejlődés felé vezető út folytatásához. A Horvátországgal kötött partnerségi megállapodás a kohéziós politikai alapokra (ERFA, ESZA+, Kohéziós Alap és FPT) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra (ETHAA) terjed ki.

A partnerségi megállapodás megnyitja az utat e beruházások végrehajtása előtt. Négy nemzeti program tartozik ide: a versenyképességi és kohéziós program (ERFA és Kohéziós Alap), az integrált területfejlesztési menetrend (ERFA és FPT), az emberi erőforrások hatékonyságára vonatkozó program (ESZA+) és az ETHAA program, amelyeket még el kell fogadni.

A kohéziós alapok célja a regionális gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a készségek, a képzési és foglalkoztatási lehetőségek javítása. Az uniós források ösztönözni fogják továbbá a versenyképes és innovatív horvát gazdaság kialakítását, amely az exportra összpontosít.

– Ez a partnerségi megállapodás Horvátország kulcsfontosságú lépése a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti szociális célok elérése felé, amelyeket a szociális jogok európai pillérének végrehajtására vonatkozó cselekvési tervvel összhangban határoztak meg

– mondta Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa. Szerinte különös fontos az ESZA+ beruházások stratégiai fókusza, amely ösztönzi a minőségi foglalkoztatást, lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy elsajátítsák a mai és jövőbeli munkaerőpiacokon történő eligazodáshoz szükséges készségeket, és jelentős finanszírozást biztosítanak a társadalmi befogadáshoz elengedhetetlen szociális szolgáltatásokba történő beruházásokhoz, beleértve a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott segítséget, az egészségügyi ellátást és a tartós ápolás-gondozást.

Van még

Persze, az euro-zöldségek nem lehetnek meg megfelelő mennyiségű zöld prédikáció nélkül. A jelentések szerint Horvátország az elkövetkező időszakban 2,56 milliárd eurót éghajlatpolitikai célokra fordít, ezzel növelve az energiahatékonyságot.

Horvátország így 2030-ig akár 60%-kal növelheti a megújuló energiaforrások részarányát az energiatermelésben, megerősítheti a körforgásos gazdaságot, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet és megőrzi a biológiai sokféleséget.

Ez utóbbi cél elérésére több mint 650 millió eurót fognak fordítani. Mintegy mellékesen, Horvátország 1 milliárd eurót különít majd el a regionális, helyi és határokon átnyúló mobilitás javítására valamennyi ágazatban, beleértve a TEN- T transzeurópai hálózathoz kapcsolódó fenntartható, intelligens, biztonságos és intermodális közlekedési hálózat kialakítását, valamint lehetővé teszi a nemzeti vasúti infrastruktúra feljavítását és a tengeri közlekedés további fejlesztését Horvátország part menti régiójában.

Virginia Sinkevičius, a környezetpolitikáért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos szerint Európa kék gazdasága konkrét lehetőségeket teremt a part menti közösségek számára.

Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap olyan innovatív projekteket támogat, amelyek hozzájárulnak a tengeri erőforrások kiaknázásának fenntarthatóságához, gazdaságunk dekarbonizációjához és a biológiai sokféleség védelméhez.

– Ez a partnerségi megállapodás előmozdítja Horvátország zöld és digitális átállását, és hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható, innovatív és reziliens halászati és akvakultúra-ágazat kiépítéséhez az Adriai-tengeren

– mondta Virginia Sinkevičius.

A rengeteg mennyiségű euro-hadova, amitől a továbbiakban megkíméljük az olvasót, arra hívja fel a figyelmet, hogy az eurokraták egyértelműen úgy viselkednek, mintha az elmúlt hat hónapban semmi sem változott volna. Mindeközben Horvátországot nem lehet hibáztatni, ha már adják, zsebre fogja vágni a pénzt, és felépít, korszerűsít majd ezt azt, mondjuk némi innovatív és reziliens halászati és akvakultúrát az Adrián, ahogy ezt a kedves Virginia megfogalmazta.

A valóság pedig már a kanyarban dübörög, előbb-utóbb szembesülni kell majd vele. Erre pedig már nem lehet mandarinnyelven megfogalmazott válaszokat adni. Azt gyanítom, hogy a gondtalan aktatologatással töltött napok ideje lejárt, akárhogy is igyekeznek a realitásokat figyelmen kívül hagyni.