Horvátország
RÓZSASZÍN PÓNILOVAK: Horvátország 9 milliárd eurót kap a következő időszakban a kohéziós alapokból

Miközben Európa az utóbbi hetven év legnagyobb válsága felé rohan, úgy tetszik a brüsszeli bürokraták valamilyen párhuzamos valóságban élnek, ahol mindig süt a nap, és rózsaszín pónilovak legelésznek a réten. Mint ezt a horvát hírközlő szervek továbbították, az Európai Bizottság jóváhagyta a Horvátországgal kötött partnerségi megállapodást. Ez a stratégiai dokumentum a kohéziós politikai alapokból származó beruházások programozására vonatkozik, és megnyitja az utat a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, összesen 9 milliárd EUR összegű kohéziós finanszírozás lehívása előtt.
Felsorolni sem könnyű
Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos szerint a 2021–2027-es időszakra szóló új partnerségi megállapodás további forrásokat biztosít Horvátország számára a gazdasági, társadalmi és területi kohézió és fejlődés felé vezető út folytatásához. A Horvátországgal kötött partnerségi megállapodás a kohéziós politikai alapokra (ERFA, ESZA+, Kohéziós Alap és FPT) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra (ETHAA) terjed ki.
A partnerségi megállapodás megnyitja az utat e beruházások végrehajtása előtt. Négy nemzeti program tartozik ide: a versenyképességi és kohéziós program (ERFA és Kohéziós Alap), az integrált területfejlesztési menetrend (ERFA és FPT), az emberi erőforrások hatékonyságára vonatkozó program (ESZA+) és az ETHAA program, amelyeket még el kell fogadni.
A kohéziós alapok célja a regionális gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a készségek, a képzési és foglalkoztatási lehetőségek javítása. Az uniós források ösztönözni fogják továbbá a versenyképes és innovatív horvát gazdaság kialakítását, amely az exportra összpontosít.
– mondta Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa. Szerinte különös fontos az ESZA+ beruházások stratégiai fókusza, amely ösztönzi a minőségi foglalkoztatást, lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy elsajátítsák a mai és jövőbeli munkaerőpiacokon történő eligazodáshoz szükséges készségeket, és jelentős finanszírozást biztosítanak a társadalmi befogadáshoz elengedhetetlen szociális szolgáltatásokba történő beruházásokhoz, beleértve a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott segítséget, az egészségügyi ellátást és a tartós ápolás-gondozást.
Van még
Persze, az euro-zöldségek nem lehetnek meg megfelelő mennyiségű zöld prédikáció nélkül. A jelentések szerint Horvátország az elkövetkező időszakban 2,56 milliárd eurót éghajlatpolitikai célokra fordít, ezzel növelve az energiahatékonyságot.
Horvátország így 2030-ig akár 60%-kal növelheti a megújuló energiaforrások részarányát az energiatermelésben, megerősítheti a körforgásos gazdaságot, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet és megőrzi a biológiai sokféleséget.
Ez utóbbi cél elérésére több mint 650 millió eurót fognak fordítani. Mintegy mellékesen, Horvátország 1 milliárd eurót különít majd el a regionális, helyi és határokon átnyúló mobilitás javítására valamennyi ágazatban, beleértve a TEN-T transzeurópai hálózathoz kapcsolódó fenntartható, intelligens, biztonságos és intermodális közlekedési hálózat kialakítását, valamint lehetővé teszi a nemzeti vasúti infrastruktúra feljavítását és a tengeri közlekedés további fejlesztését Horvátország part menti régiójában.
Virginia Sinkevičius, a környezetpolitikáért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos szerint Európa kék gazdasága konkrét lehetőségeket teremt a part menti közösségek számára.
Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap olyan innovatív projekteket támogat, amelyek hozzájárulnak a tengeri erőforrások kiaknázásának fenntarthatóságához, gazdaságunk dekarbonizációjához és a biológiai sokféleség védelméhez.
– mondta Virginia Sinkevičius.
A rengeteg mennyiségű euro-hadova, amitől a továbbiakban megkíméljük az olvasót, arra hívja fel a figyelmet, hogy az eurokraták egyértelműen úgy viselkednek, mintha az elmúlt hat hónapban semmi sem változott volna. Mindeközben Horvátországot nem lehet hibáztatni, ha már adják, zsebre fogja vágni a pénzt, és felépít, korszerűsít majd ezt azt, mondjuk némi innovatív és reziliens halászati és akvakultúrát az Adrián, ahogy ezt a kedves Virginia megfogalmazta.
A valóság pedig már a kanyarban dübörög, előbb-utóbb szembesülni kell majd vele. Erre pedig már nem lehet mandarinnyelven megfogalmazott válaszokat adni. Azt gyanítom, hogy a gondtalan aktatologatással töltött napok ideje lejárt, akárhogy is igyekeznek a realitásokat figyelmen kívül hagyni.

Montenegró
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton
Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.
Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.
– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.
– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.
Nagyok az adóterhek
A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.
– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.
– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.
A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország7 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
Románia7 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)