Connect with us

Horvátország

RÓZSASZÍN PÓNILOVAK: Horvátország 9 milliárd eurót kap a következő időszakban a kohéziós alapokból

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

fx loval
Olvasási idő: 3 perc

Miközben Európa az utóbbi hetven év legnagyobb válsága felé rohan, úgy tetszik a brüsszeli bürokraták valamilyen párhuzamos valóságban élnek, ahol mindig süt a nap, és rózsaszín pónilovak legelésznek a réten. Mint ezt a horvát hírközlő szervek továbbították, az Európai Bizottság jóváhagyta a Horvátországgal kötött partnerségi megállapodást. Ez a stratégiai dokumentum a kohéziós politikai alapokból származó beruházások programozására vonatkozik, és megnyitja az utat a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, összesen 9 milliárd EUR összegű kohéziós finanszírozás lehívása előtt.

Felsorolni sem könnyű

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos szerint a 2021–2027-es időszakra szóló új partnerségi megállapodás további forrásokat biztosít Horvátország számára a gazdasági, társadalmi és területi kohézió és fejlődés felé vezető út folytatásához. A Horvátországgal kötött partnerségi megállapodás a kohéziós politikai alapokra (ERFA, ESZA+, Kohéziós Alap és FPT) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra (ETHAA) terjed ki.

A partnerségi megállapodás megnyitja az utat e beruházások végrehajtása előtt. Négy nemzeti program tartozik ide: a versenyképességi és kohéziós program (ERFA és Kohéziós Alap), az integrált területfejlesztési menetrend (ERFA és FPT), az emberi erőforrások hatékonyságára vonatkozó program (ESZA+) és az ETHAA program, amelyeket még el kell fogadni.

A kohéziós alapok célja a regionális gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a készségek, a képzési és foglalkoztatási lehetőségek javítása. Az források ösztönözni fogják továbbá a versenyképes és innovatív horvát gazdaság kialakítását, amely az exportra összpontosít.

Ez a partnerségi megállapodás Horvátország kulcsfontosságú lépése a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti szociális célok elérése felé, amelyeket a szociális jogok európai pillérének végrehajtására vonatkozó cselekvési tervvel összhangban határoztak meg

– mondta Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa. Szerinte különös fontos az ESZA+ beruházások stratégiai fókusza, amely ösztönzi a minőségi foglalkoztatást, lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy elsajátítsák a mai és jövőbeli munkaerőpiacokon történő eligazodáshoz szükséges készségeket, és jelentős finanszírozást biztosítanak a társadalmi befogadáshoz elengedhetetlen szociális szolgáltatásokba történő beruházásokhoz, beleértve a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott segítséget, az egészségügyi ellátást és a tartós ápolás-gondozást.

Van még

Persze, az euro-zöldségek nem lehetnek meg megfelelő mennyiségű zöld prédikáció nélkül. A jelentések szerint Horvátország az elkövetkező időszakban 2,56 milliárd eurót éghajlatpolitikai célokra fordít, ezzel növelve az energiahatékonyságot.

Horvátország így 2030-ig akár 60%-kal növelheti a megújuló energiaforrások részarányát az energiatermelésben, megerősítheti a körforgásos gazdaságot, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet és megőrzi a biológiai sokféleséget.

Ez utóbbi cél elérésére több mint 650 millió eurót fognak fordítani. Mintegy mellékesen, Horvátország 1 milliárd eurót különít majd el a regionális, helyi és határokon átnyúló mobilitás javítására valamennyi ágazatban, beleértve a TEN-T transzeurópai hálózathoz kapcsolódó fenntartható, intelligens, biztonságos és intermodális közlekedési hálózat kialakítását, valamint lehetővé teszi a nemzeti vasúti infrastruktúra feljavítását és a tengeri közlekedés további fejlesztését Horvátország part menti régiójában.

Virginia Sinkevičius, a környezetpolitikáért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos szerint Európa kék gazdasága konkrét lehetőségeket teremt a part menti közösségek számára.

Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap olyan innovatív projekteket támogat, amelyek hozzájárulnak a tengeri erőforrások kiaknázásának fenntarthatóságához, gazdaságunk dekarbonizációjához és a biológiai sokféleség védelméhez.

Ez a partnerségi megállapodás előmozdítja Horvátország zöld és digitális átállását, és hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható, innovatív és reziliens halászati és akvakultúra-ágazat kiépítéséhez az Adriai-tengeren

– mondta Virginia Sinkevičius.

A rengeteg mennyiségű euro-hadova, amitől a továbbiakban megkíméljük az olvasót, arra hívja fel a figyelmet, hogy az eurokraták egyértelműen úgy viselkednek, mintha az elmúlt hat hónapban semmi sem változott volna. Mindeközben Horvátországot nem lehet hibáztatni, ha már adják, zsebre fogja vágni a pénzt, és felépít, korszerűsít majd ezt azt, mondjuk némi innovatív és reziliens halászati és akvakultúrát az Adrián, ahogy ezt a kedves Virginia megfogalmazta.

A valóság pedig már a kanyarban dübörög, előbb-utóbb szembesülni kell majd vele. Erre pedig már nem lehet mandarinnyelven megfogalmazott válaszokat adni. Azt gyanítom, hogy a gondtalan aktatologatással töltött napok ideje lejárt, akárhogy is igyekeznek a realitásokat figyelmen kívül hagyni.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Montenegró

Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Petrovac, Montenegrói tengerpart
Petrovaci tengerpart, ahol a jelek szerint egyre kevesebb a turista (Forrás: Internet)
Olvasási idő: 2 perc

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.

Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton

Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.

Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.

Mindenki panaszkodik, hogy munkaerőhiány van, mert Horvátországba magasabbak a bérek, és ott a jobban fizető vendégek dominálnak. A helyzet az, hogy még a vendéglők kinyitásához sincs elegendő munkaerő

– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.

Nálunk 30-40 százalékkal magasabbak a fizetések, mint korábban, így egy főszakács fizetése 2000 euró, Horvátországban viszont a főszakácsok 3500 eurót is megkeresnek, ezért a legtöbben oda mennek. A munkaerő odamegy, ahol jobbak a feltételek

– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.

Nagyok az adóterhek

A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.

Egy haltálért nálunk körülbelül 33 euró kell fizetni, miközben Dubrovnikban ugyanez 120 euróba kerül. Ugyanakkor a vállalkozók terhei egyre nagyobbak, és már veszélyezbe sodorják a működést

Petrovac, Montenegrói tengerpart

– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.

Emelnünk kell a túlélés érdekében, ez egy lehetetlen küldetés, ami még inkább befolyásolja a szezont

– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.

A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Vámos Miklós: Visz a vonat

Utazás

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: