A VMSZ tudja, hogy hol a helye, a „Haladó” zászlóshajó kicsike naszádjaként úszkál a politika tengerén, semmi váratlan mozdulat, sem pozitív, sem negatív értelemben. Ezt kormányzati körökben akár megbízható politizálásnak is lehet nevezni, aminek ideológiai alapjait még Vékás János rakta le „konspiratív” korszakában, szerinte ugyanis a kisebbségi politikai elitnek párbeszédre kell törekednie az éppen aktuális anyaországi és hazai, ebben az esetben szerbiai kormányzattal. Persze, ezt túlzásba is lehet vinni, mint ahogy nem egyszer meg is történt imitt-amott. Most azonban Szerbia kormányalakításra készül ezért inkábba koncentráljunk erre.

Kormányalakítási izgalmak

Szerbiában valami csoda folytán „rövidke” három hónapos huzavona után sikerült lezárni az április 3-án kezdődött parlamenti választási folyamatot, aminek az utolsó körben az volt a tétje, hogy sikerül-e kigolyózni a szerbiai parlamentből egy korábban is elég sokat kellemetlenkő dél-szerbiai albán képviselőt, Shaip Kamberit, aki már a választások előtt azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy megpróbálja fegyelmezni a Szerbiában élő albánokat.

Végül nem sikerült, így hát Kamberi marad, és ráadásul máris elkezdett kötekedni, mert ismételten felvetette, amiről a BALK is írt egyszer-kétszer, hogy a Koszovó és Szerbia között folyó, illetve nem éppen folydogáló, hanem inkább csak álldogáló párbeszédbe be kellene vonni a Preševo-völgyi albánokat, akik nem igen szeretnek Szerbiában élni, de hát mit tehetnek, valahol élniük kell, ha már nem csatlakozhatnak Amerikához.

De még mielőtt túl messzire eveznénk a zászlóshajótól, kanyarodjunk vissza a szerbiai kormányalakításhoz, mivelhogy a szerb államfő bejelentette, hogy a jövő héten fogadja azoknak a pártoknak és pártszövetségeknek a listavezetőit, akik bejutottak a parlamentbe, és a találkozót a kisebbségekkel kezdi, bár az egyelőre nem világos, hogy kivel találkozik előbb Shaip Kamberivel vagy Pásztor Istvánnal, ha Kamberit egyáltalán beengedik a szerb elnöki hivatalba.

A nagy – ilyen-olyan – múltú belgrádi Politika tudja a dolgát, mértékadó laphoz illően interjút készített Pásztor Istvánnal, a „kicsike naszád” kapitányával, majd lessük, hogy Kamberi mikor kerül sorra, és hogy a Politika mekkora teret szán neki.

Pásztor nem húzott semmi váratlant, sem pozitív, sem negatív értelemben, folytatta a vékási értelemben vett politizálást, bár a migráció kérdésében azért mintha más vizeken evezne, mint a zászlóshajó.

A VMSZ készen áll

– kezdte a belgrádi Politikának adott interjúját Pásztor István, merthogy szerinte megoldásra váró kérdés, illetve „összetett kihívás” van bőven, ezeket pedig a közelmúltbeli világjárvány, az ukrajnai konfliktus, az energiaválság, valamint az ukrajnai háború következményeként egyre inkább közelgő infláció generálta, illetve generálja ma is.

– mondta a vajdasági magyar kapitány, aki szerint ez mindenekelőtt a zászlóshajóra értendő, amelyet a naszádok kísérnek, meg természetesen az ellenzéki cirkálókra, akiktől netalán kéretik majd, hogy lassabban cirkáljanak, mert hogy ilyenkor az ellenzéknek is a fent említett józanságra, mértékletességre, és egyben bátorságra van szüksége, „elsősorban a stratégiai nemzeti érdekekkel kapcsolatban”. Mindenki tudja, hogy mik azok, ezért ezek felsorolására nem került sor.

A VMSZ vezetője feltehetően szerb nemzeti érdekekről beszélt, de ezt a Politika nem tisztázta, egy nagy múltú szerb lapnál ez magától értetődik. És akkor nézzük, hogy mi van a vajdasági magyar érdekekkel, amelyeket – kinek tetszik, kinek nem – leginkább a Vajdasági Magyar Szövetség képvisel, és ebben aligha lesz változás, ahogy a vékási szellemiségben sem.

– jelentette ki Pásztor. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a VMSZ ezúttal sem kér miniszteri posztot, bár most ezt kevesebb joggal tehetné, mint az előző választásokat követően, ez napnál is világosabb.

Nem lesz magyar parlamenti elnök

A belgrádi Politika ekkor felengedett egy politikai lufit, miszerint Kovács Elvira lehetne a Szerb Nemzetgyűlés elnöke, de Pásztor egyetértett az interjút készítő újságíróval, hogy ez egy rövid életű „politikai spekuláció”, mert hogy ilyesmiről szó sincs.

– mondta a magyar naszád kapitánya, aki ettől függetlenül függetlenül büszke Kovács Elvirára, aki szerinte „komoly, felelősségteljes és érett politikus”, aki odaadóan szolgálja az állam érdekeit, mindeközben pedig ismert és megbecsült személyiség a nemzetközi politikai színtéren is.

– mutatta meg az irányt Pásztor kapitány Kovács Elvira és mindannyiunk számára.

Stabil a biztonsági helyzet

A Vajdasági Magyar Szövetség vezetője, aki egyúttal a vajdasági parlament elnöke is, a makkhetesi erődben történt események kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a Vajdaságban és Szabadkán stabil a biztonsági helyzet, az etnikumok közötti kapcsolatok „rendkívül harmonikusak és összehangoltak”.

– húzta alá és hangsúlyozta Pásztor a maihoz hasonlatos időkben, amelyek történetesen éppen ma vannak.

– árnyalta a stabil helyzetet Pásztor, aki szerint ez különösen az idős lakosságra, az egyedül élőkre, a ritkán lakott területek elöregedő lakosságára, vagy a félig üres falvakban élőkre vonatkozik.

– mondta Pásztor, aki azt nem részletezte, hogy ez valójában miért is alakult így, bár a globális migránsválság a legkevésbé sem az ő lelkét terheli, legfeljebb a migránsok vajdasági tobzódása kapcsán tehetett volna többet. De a migránskérdés taglalása itt még nem fejeződött be.

– jelentette ki a VMSZ elnöke, aki a migránsválság kirobbanása óta kevesebbszer fordult meg a migránsok által „letarolt” határmenti menti Majdányban, amely a szülőfaluja, mint e sorok írója, de hát lelke rajta.

– mondta Pásztor, aki arra emlékeztetett, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség több, mint hét éve szorgalmazom ezt, és a VMSZ az egyetlen politikai párt a a szerb parlamentben, amely 2015 óta ragaszkodik a probléma megoldásához, és ezen az álláspontjukon nem is változtatnak.

– mondta Pásztor eléggé nagy vehemenciával, és a BALK részérről csak remélni merem, hogy ezt a problémát ugyanilyen hévvel adja majd elő, amikor a jövő héten találkozik Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Mi legyen Paliccsal?

A belgrádi Politika szóba hozta Palicsi-tó kérdését is, ami körül az utóbbi időben elég sok olyan kérdés merült fel, amely vagy felháborító vagy megmosolyogtató. Erre Pásztornak elég széles szögben van rátekintése.

– jelentette ki Pásztor, aki szerint a munkálatok anyagi fedezetének oroszlánrészét a köztársasági (országos) költségvetésből, kisebb részt szabadkai pénzekből biztosították.

-jelentette ki Pásztor, aki viszont kételkedik abban, hogy a Palicsi-tóban a közeljövőben lehet majd fürödni.

A Palicsi-tó és a biológia

– jelentette ki Pásztor kapitány, aki királyi többesben hozzátette, hogy folyamatosan keresik a megoldást, de ekkora terület és víztömeg esetén minden eddig felmerült megoldás befolyásolná a környék „biodiverzitását”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt jó lenne tudni és érteni.

– erősítette meg azt az elképzelést, amelyet korábban a BALK-on is tárgyaltunk, beleértve a víztisztítás kérdését is. A most elhangzottakból az derül ki, hogy nem is egy, hanem több medence kerül a tóba.

– jelentette ki Pásztor, aki ezzel kapcsolatban nevet vagy neveket nem említett – talán korai is lenne még – de azért találgatni lehet. Majd szólunk, ha valamit megtudunk.

És akkor jöhet az angol flotta, lesz hol elkvártélyozni a legénységet. A BALK részéről javasoljuk, hogy a szálló ezért viselje az „Angol flotta” nevet.