A cikk meghallgatása

A VMSZ tudja, hogy hol a helye, a “Haladó” zászlóshajó kicsike naszádjaként úszkál a politika tengerén, semmi váratlan mozdulat, sem pozitív, sem negatív értelemben. Ezt kormányzati körökben akár megbízható politizálásnak is lehet nevezni, aminek ideológiai alapjait még Vékás János rakta le “konspiratív” korszakában, szerinte ugyanis a kisebbségi politikai elitnek párbeszédre kell törekednie az éppen aktuális anyaországi és hazai, ebben az esetben szerbiai kormányzattal. Persze, ezt túlzásba is lehet vinni, mint ahogy nem egyszer meg is történt imitt-amott. Most azonban Szerbia kormányalakításra készül ezért inkábba koncentráljunk erre.

Kormányalakítási izgalmak

Szerbiában valami csoda folytán “rövidke” három hónapos huzavona után sikerült lezárni az április 3-án kezdődött parlamenti választási folyamatot, aminek az utolsó körben az volt a tétje, hogy sikerül-e kigolyózni a szerbiai parlamentből egy korábban is elég sokat kellemetlenkő dél-szerbiai albán képviselőt, Shaip Kamberit, aki már a választások előtt azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy megpróbálja fegyelmezni a Szerbiában élő albánokat.

Végül nem sikerült, így hát Kamberi marad, és ráadásul máris elkezdett kötekedni, mert ismételten felvetette, amiről a BALK is írt egyszer-kétszer, hogy a Koszovó és Szerbia között folyó, illetve nem éppen folydogáló, hanem inkább csak álldogáló párbeszédbe be kellene vonni a Preševo-völgyi albánokat, akik nem igen szeretnek Szerbiában élni, de hát mit tehetnek, valahol élniük kell, ha már nem csatlakozhatnak Amerikához.

De még mielőtt túl messzire eveznénk a zászlóshajótól, kanyarodjunk vissza a szerbiai kormányalakításhoz, mivelhogy a szerb államfő bejelentette, hogy a jövő héten fogadja azoknak a pártoknak és pártszövetségeknek a listavezetőit, akik bejutottak a parlamentbe, és a találkozót a kisebbségekkel kezdi, bár az egyelőre nem világos, hogy kivel találkozik előbb Shaip Kamberivel vagy Pásztor Istvánnal, ha Kamberit egyáltalán beengedik a szerb elnöki hivatalba.

A nagy – ilyen-olyan – múltú belgrádi Politika tudja a dolgát, mértékadó laphoz illően interjút készített Pásztor Istvánnal, a “kicsike naszád” kapitányával, majd lessük, hogy Kamberi mikor kerül sorra, és hogy a Politika mekkora teret szán neki.

Pásztor nem húzott semmi váratlant, sem pozitív, sem negatív értelemben, folytatta a vékási értelemben vett politizálást, bár a migráció kérdésében azért mintha más vizeken evezne, mint a zászlóshajó.

A VMSZ készen áll

– Végre megvannak a végleges választási eredmények, így arra számítok, hogy hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének, és ezzel párhuzamosan az ország új kormányának megalakításáról

– kezdte a belgrádi Politikának adott interjúját Pásztor István, merthogy szerinte megoldásra váró kérdés, illetve “összetett kihívás” van bőven, ezeket pedig a közelmúltbeli világjárvány, az ukrajnai konfliktus, az energiaválság, valamint az ukrajnai háború következményeként egyre inkább közelgő infláció generálta, illetve generálja ma is.

– Mindez egy globális kérdés, amelynek mi is részesei vagyunk, és ezért az új parlamentre és az új kormányra nagyon összetett, mondhatnám példátlan politikai feladat hárul. Ha eddig szükséges és kívánatos volt a józanság, a mértékletesség, és egyben bátorság az államügyek intézésében, most még inkább szükség van rá

– mondta a vajdasági magyar kapitány, aki szerint ez mindenekelőtt a zászlóshajóra értendő, amelyet a naszádok kísérnek, meg természetesen az ellenzéki cirkálókra, akiktől netalán kéretik majd, hogy lassabban cirkáljanak, mert hogy ilyenkor az ellenzéknek is a fent említett józanságra, mértékletességre, és egyben bátorságra van szüksége, “elsősorban a stratégiai nemzeti érdekekkel kapcsolatban”. Mindenki tudja, hogy mik azok, ezért ezek felsorolására nem került sor.

A VMSZ vezetője feltehetően szerb nemzeti érdekekről beszélt, de ezt a Politika nem tisztázta, egy nagy múltú szerb lapnál ez magától értetődik. És akkor nézzük, hogy mi van a vajdasági magyar érdekekkel, amelyeket – kinek tetszik, kinek nem – leginkább a Vajdasági Magyar Szövetség képvisel, és ebben aligha lesz változás, ahogy a vékási szellemiségben sem.

– A Vajdasági Magyar Szövetség kész arra, hogy a parlamenti többség része legyen, és államtitkári pozícióból részt vegyen a kormány munkájában, amit eddig is tettünk. Lelkiismeretes, lojális és felelősségteljes módon, mint korábban is

– jelentette ki Pásztor. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a VMSZ ezúttal sem kér miniszteri posztot, bár most ezt kevesebb joggal tehetné, mint az előző választásokat követően, ez napnál is világosabb.

Nem lesz magyar parlamenti elnök

A belgrádi Politika ekkor felengedett egy politikai lufit, miszerint Kovács Elvira lehetne a Szerb Nemzetgyűlés elnöke, de Pásztor egyetértett az interjút készítő újságíróval, hogy ez egy rövid életű “politikai spekuláció”, mert hogy ilyesmiről szó sincs.

– Senki sem ajánlott fel ilyesmit, erről a lehetőségről nem esett szó, és nem is tartok reálisnak egy ilyen javaslatot

– mondta a magyar naszád kapitánya, aki ettől függetlenül függetlenül büszke Kovács Elvirára, aki szerinte “komoly, felelősségteljes és érett politikus”, aki odaadóan szolgálja az állam érdekeit, mindeközben pedig ismert és megbecsült személyiség a nemzetközi politikai színtéren is.

– Úgy gondolom, mindenkinek az lenne a legjobb, ha parlamenti munkáját a szerb szkupstina (nemzetgyűlés) alelnökeként, valamint az európai integrációs bizottságban és a külügyi bizottságban, továbbá az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében folytatná

– mutatta meg az irányt Pásztor kapitány Kovács Elvira és mindannyiunk számára.

Stabil a biztonsági helyzet

A Vajdasági Magyar Szövetség vezetője, aki egyúttal a vajdasági parlament elnöke is, a makkhetesi erődben történt események kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a Vajdaságban és Szabadkán stabil a biztonsági helyzet, az etnikumok közötti kapcsolatok “rendkívül harmonikusak és összehangoltak”.

– Keményen dolgoztunk azért, hogy ezt a mondatot felelősségteljesen lehessen kimondani. Ez óriási érték, és úgy látom, mindenki ennek megőrzésére törekszik. Ezt szeretném aláhúzni és hangsúlyozni, mert az ilyesmi rendkívül fontos a maihoz hasonló bonyolult időkben

– húzta alá és hangsúlyozta Pásztor a maihoz hasonlatos időkben, amelyek történetesen éppen ma vannak.

– A határzónára nehezedő óriási migránsnyomás, a Szabadka környékén lezajlott fegyveres konfliktus, a nagyon gyakran arrogáns viselkedés, különösen a megmozdulásuk szervezői részéről, a taxisok viselkedése, akik minden nap akadálytalanul viszik a migránsokat a határzónába, mindez aggasztja és elbizonytalanítja az szerbiai állampolgárokat

– árnyalta a stabil helyzetet Pásztor, aki szerint ez különösen az idős lakosságra, az egyedül élőkre, a ritkán lakott területek elöregedő lakosságára, vagy a félig üres falvakban élőkre vonatkozik.

– Az életkörülmények ezeken a területeken elviselhetetlenek. Az emberek azt gondolják, és azt mondják, hogy az állam megfeledkezett róluk, a migránsok fontosabbak náluk. Nehéz szembeszállni az ilyen meggyőződéssel

– mondta Pásztor, aki azt nem részletezte, hogy ez valójában miért is alakult így, bár a globális migránsválság a legkevésbé sem az ő lelkét terheli, legfeljebb a migránsok vajdasági tobzódása kapcsán tehetett volna többet. De a migránskérdés taglalása itt még nem fejeződött be.

– Gyakran járok ezeken a területeken, beszélek a helyiekkel, akiknek ez a mindennapjaikhoz tartozik, csodálom ezeket az embereket, az odaadásukat, a türelmüket és a reménykedésüket abban, hogy jobb lesz a helyzet, hogy az állami szervek hatékonyabban végzik munkájukat

– jelentette ki a VMSZ elnöke, aki a migránsválság kirobbanása óta kevesebbszer fordult meg a migránsok által “letarolt” határmenti menti Majdányban, amely a szülőfaluja, mint e sorok írója, de hát lelke rajta.

– Legfőbb ideje, hogy sok minden megváltozzon Szerbia politikájában ebben a kérdésben, mert a migránsnyomás erősödni fog. Érvényes okmány nélkül senkinek sem lenne szabad belépnie az ország területére, a menedékkérőknek pedig nem lenne szabad elhagyniuk a befogadó központokat, amíg a kérelmükre vonatkozó eljárás nem zárul le. Senki se barangoljon az ország területén okmányok nélkül, és senki se lépje át illegálisan a határt. Az illegális határátlépés nem emberi jog, az állampolgárok védelmének abszolút prioritássá kell válnia

– mondta Pásztor, aki arra emlékeztetett, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség több, mint hét éve szorgalmazom ezt, és a VMSZ az egyetlen politikai párt a a szerb parlamentben, amely 2015 óta ragaszkodik a probléma megoldásához, és ezen az álláspontjukon nem is változtatnak.

– Nem embertelen viszonyulásról van szó, hanem a saját országunk védelméről, és a saját állampolgárairól való gondoskodásról. Kitartok ezen álláspontom mellett attól függetlenül, hogy abszolút kisebbségben vagyok, mivel az élet sajnos napról napra ebben erősít meg: erről Majdány, Rábé és más határ menti települések lakói tudnának leginkább mesélni

– mondta Pásztor eléggé nagy vehemenciával, és a BALK részérről csak remélni merem, hogy ezt a problémát ugyanilyen hévvel adja majd elő, amikor a jövő héten találkozik Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Mi legyen Paliccsal?

A belgrádi Politika szóba hozta Palicsi-tó kérdését is, ami körül az utóbbi időben elég sok olyan kérdés merült fel, amely vagy felháborító vagy megmosolyogtató. Erre Pásztornak elég széles szögben van rátekintése.

– Néhány évvel elkezdődött egy aquapark építése, de ez finoman szólva is ügyetlenül történt. A vezetőváltást követően közel másfél évbe tellett az építkezéssel kapcsolatos helyzet felmérése és konszolidálása, az új pénzügyi struktúra és a források biztosítása. Most, miután ez megtörtént, megteremtődtek a feltételek a munkálatok folytatásához, amelyeknek még ebben a hónapban el kell kezdődniük, és az idei év végére vagy a jövő év elejére be kell fejeződniük

– jelentette ki Pásztor, aki szerint a munkálatok anyagi fedezetének oroszlánrészét a köztársasági (országos) költségvetésből, kisebb részt szabadkai pénzekből biztosították.

– Ezért úgy gondolom, hogy a Palicsra látogatók már jövőre élvezhetik az aquaparkot az egyéb tartalmak és a más rendezvények mellett. Ez nagyon fontos, nemcsak Palics és Szabadka, hanem az egész ország turisztikai potenciálja szempontjából is

-jelentette ki Pásztor, aki viszont kételkedik abban, hogy a Palicsi-tóban a közeljövőben lehet majd fürödni.

A Palicsi-tó és a biológia

– A probléma megoldására irányuló több éves erőfeszítés ellenére nem hiszem, hogy ez hamarosan megtörténik. Mert ez nem politikai kérdés, és nem valakinek a jóindulatától függ, hanem biológiai, technológiai és egészségügyi kérdés is egyben.

– jelentette ki Pásztor kapitány, aki királyi többesben hozzátette, hogy folyamatosan keresik a megoldást, de ekkora terület és víztömeg esetén minden eddig felmerült megoldás befolyásolná a környék “biodiverzitását”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt jó lenne tudni és érteni.

– Természetesen nem adjuk fel, és van előrelépés. Rendkívül fontos, hogy a víz további szennyezése a víztisztító által megszűnt, és a minőségi javulás jelei mutatkoznak. Most olyan műszaki megoldást keresünk, hogy a tóban kisebb szektorokat alakítsunk ki medencék formájában, ahol megfelelő minőségű vizet biztosítanának

– erősítette meg azt az elképzelést, amelyet korábban a BALK-on is tárgyaltunk, beleértve a víztisztítás kérdését is. A most elhangzottakból az derül ki, hogy nem is egy, hanem több medence kerül a tóba.

– Bízom benne, hogy hamarosan megerősítjük a jó hírt egy színvonalas gyógyszálló megépítésével kapcsolatban, amely hozzájárul Palics egykori dicsőségének és turisztikai vonzerejének visszaállításához

– jelentette ki Pásztor, aki ezzel kapcsolatban nevet vagy neveket nem említett – talán korai is lenne még – de azért találgatni lehet. Majd szólunk, ha valamit megtudunk.

És akkor jöhet az angol flotta, lesz hol elkvártélyozni a legénységet. A BALK részéről javasoljuk, hogy a szálló ezért viselje az “Angol flotta” nevet.