Miután hazatért Közel-Keleti és egyéb keleti portyázásáról, a bosznia-hercegovinai talpig bosnyák külügyminiszter rögtön beszállt a belpolitikába. Bisera Turković azt javasolta, hogy a bosznia-hercegovinai miniszterek tanácsa nyilvánítsa országos érvényű gyásznappá július 11-ét, a srebrenicai népirtás emléknapját.
Mindenki emlékezzen!
Ha kicsit sarkítva fogalmazunk, akkor a boszniai belpolitikában is aktív külügyér arra szólított fel, hogy a népirtás vádját elutasító boszniai szerbek is emlékezzenek meg a mintegy nyolcezer áldozatról.
Fontosnak tartjuk, hogy a bosznia-hercegovinai miniszterek tanácsa július 11-e országos gyásznappá történő nyilvánításával fejezze ki álláspontját, miszerint szükség van a megemlékezésre a srebrenicai népirtás áldozatairól
– jelentette ki Bosznia-Hercegovina külügyminisztere, aki szerint a miniszterek tanácsa ezáltal róhatná le kegyeletét a népirtás áldozatai előtt.
Turković azt kérte, hogy az erre vonatkozó határozattervezet elfogadására a boszniai kormány szerepét betöltő testület következő ülésén kerítsen sort, amelyet szerdán, június 29-én tartanak meg.
A bosnyák származású külügyminiszter egyúttal a miniszterek tanácsát irányító szerb Zoran Tegeltija helyettese a három nemzetiségű tanácsban.
Turković a kezdeményezéssel kapcsolatban rámutatott, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság 2007-es, és a Hágai Törvényszék ezt követő több ítélete alapján, 1995 júliusában népirtás történt Srebrenica környékén.
Komoly feszültségek várhatók
A srebrenicai népirtással kapcsolatban először 2005-ben hirdettek gyásznapot, majd három egymást követő évben megtették ugyanezt.
Ezt követően nem minden évben volt gyásznap a népirtás emléknapja, a szerb származású Zoran Tegeltija tavaly a kérést elutasította, és idén is arra számíthatunk, hogy ismételten megnövekszik a feszültség július 11-évek kapcsolatban Bosznia-Hercegovinában.
Valentin Inzko, a nemzetközi közösség azóta már távozott boszniai főképviselője Tegeltija elutasítását követően rendelettel módosította a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyvet, és megtiltotta a népirtás tagadását.
Valentin Inzko saját bevallása szerint arra várt, hogy az ország politikusai maguk minősítsék népirtásnak a srebrenicai eseményeket, ám miután ez nem történt meg, távozása előtt maga hozta meg a döntést, még nagyobb káoszt teremtve Bosznia-Hercegovinában, mint amekkora addig volt. A döntést követően Boszniában akár öt évet is kaphat, aki tagadja a srebrenicai népirtást.
Több boszniai szerb politikus már megtette ezt, például Milorad Dodik a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagja is, ám egyelőre egyelőre senkit sem vontak felelősségre, vagyis még senki sem csuktak le az Inzko által törvényerőre emelt intézkedés alapján.
Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
';
