JAVASLAT: Legyen általános gyásznap július 11-e, a srebrenicai mészárlás kezdete

Miután hazatért Közel- Keleti és egyéb keleti portyázásáról, a bosznia-hercegovinai talpig bosnyák külügyminiszter rögtön beszállt a belpolitikába. Bisera Turković azt javasolta, hogy a bosznia-hercegovinai miniszterek tanácsa nyilvánítsa országos érvényű gyásznappá július 11-ét, a srebrenicai népirtás emléknapját.

A gyásznapon nmindenki emlékezzen!

Ha kicsit sarkítva fogalmazunk, akkor a boszniai belpolitikában is aktív külügyér arra szólított fel, hogy a népirtás vádját elutasító boszniai szerbek is emlékezzenek meg a mintegy nyolcezer áldozatról.

– Fontosnak tartjuk, hogy a bosznia-hercegovinai miniszterek tanácsa július 11-e országos gyásznappá történő nyilvánításával fejezze ki álláspontját, miszerint szükség van a megemlékezésre a srebrenicai népirtás áldozatairól

– jelentette ki Bosznia- Hercegovina külügyminisztere, aki szerint a miniszterek tanácsa ezáltal róhatná le kegyeletét a népirtás áldozatai előtt.

Turković azt kérte, hogy az erre vonatkozó határozattervezet elfogadására a boszniai kormány szerepét betöltő testület következő ülésén kerítsen sort, amelyet szerdán, június 29-én tartanak meg.

A bosnyák származású külügyminiszter egyúttal a miniszterek tanácsát irányító szerb Zoran Tegeltija helyettese a három nemzetiségű tanácsban.

Turković a kezdeményezéssel kapcsolatban rámutatott, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság 2007-es, és a Hágai ​​Törvényszék ezt követő több ítélete alapján, 1995 júliusában népirtás történt Srebrenica környékén.

Komoly feszültségek várhatók

A srebrenicai népirtással kapcsolatban először 2005-ben hirdettek gyásznapot, majd három egymást követő évben megtették ugyanezt.

Ezt követően nem minden évben volt gyásznap a népirtás emléknapja, a szerb származású Zoran Tegeltija tavaly a kérést elutasította, és idén is arra számíthatunk, hogy ismételten megnövekszik a feszültség július 11-évek kapcsolatban Bosznia- Hercegovinában.

Valentin Inzko, a nemzetközi közösség azóta már távozott boszniai főképviselője Tegeltija elutasítását követően rendelettel módosította a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyvet, és megtiltotta a népirtás tagadását.

Valentin Inzko saját bevallása szerint arra várt, hogy az ország politikusai maguk minősítsék népirtásnak a srebrenicai eseményeket, ám miután ez nem történt meg, távozása előtt maga hozta meg a döntést, még nagyobb káoszt teremtve Bosznia- Hercegovinában, mint amekkora addig volt. A döntést követően Boszniában akár öt évet is kaphat, aki tagadja a srebrenicai népirtást.

Több boszniai szerb politikus már megtette ezt, például Milorad Dodik a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagja is, ám egyelőre senkit sem vontak felelősségre, vagyis még senki sem csuktak le az Inzko által törvényerőre emelt intézkedés alapján.