MEGFAGYNAK-E A TÉLEN? Fél évet húzott ki az erőteljesen Nyugat-barát bolgár kormány

Nem élte túl a bizalmatlansági szavazást a bolgár kormány, mert szerdán csak 116 szavazatot kapott 123 ellenében. Ezzel megbukott Kiril Petkov bolgár miniszterelnök, aki a tavalyi, maratoni választási év végén került hatalomra, de csak fél évig tudott kormányozni. A pozíciója azt követően ingott meg, hogy az általa vezetett négyes fogatból június elején kilépett a Van Ilyen Nép, így a kormány kisebbségbe került a parlamentben.

Erős nemzeti öntudat

Miután a bolgár kormány a brüsszeli nyugat-balkáni uniós konferencia előestéjén bukott meg, így a halvány reménye is elszállt annak, hogy Bulgária valami csoda folytán beleegyezik a csatlakozási tárgyalások megkezdésébe Észak- Macedóniával.

Bulgáriában meghatározó belpolitikai téma a szomszédos és nagyon hasonló nyelvet beszélő Észak- Macedónia európai uniós csatlakozása, amit a nacionalisták hevesen elleneznek. A koalícióból június elején kilépő Van Ilyen Nép (ITN) egyöntetűen azzal indokolta távozását, hogy egyes híresztelések szerint Petkov ígéretet tett Észak- Macedónia EU-csatlakozásának jóváhagyására.

A kormánykoalíció felbomlása nemzetközi szinten azért is aggodalmat okoz, mert az erősen Nyugat- és Amerika-barát, és a Kijevvel szinte katonai szövetséget kötő Petkov bukását követően Bulgária az ukrajnai háború kérdésében eltávolodhat a brüsszeli, leginkább pedig a washingtoni állásponttól.

Ad absurdum még az is elképzelhető, hogy a Három Tenger Kezdemményezés befektetési alapja is visszatáncol a burgaszi kikötőbe történő beruházástól, egyrészt a politikai bizonytalanság, másrészt az esetleges orosz fordulat miatt.

A 42 éves Petkov, aki a Harvardon végzett, harcot ígért a korrupció ellen, az ukrajnai háború kirobbanását követően pedig erős EU- és NATO-párti álláspontot képviselt, ami szokatlan volt egy Moszkvával szemben hagyományosan baráti ország részéről

Várható fordulat

Ezért könnyen előfordulhat, hogy a kormányváltás után megváltozik az ország hozzáállása az ukrajnai háborúhoz, és a bolgárok is ellenezni fogják az Oroszország elleni EU-s szankciókat, ami újabb repedéseket okozhat az unió egységén, és még inkább megerősítheti a vágyat Ursula von der Leyen bizottsági elnökben, hogy átverje a minősített többség gondolatát a külpolitikai kérdésekben történő döntéshozatal terén.

Bulgáriában tavaly három szavazási fordulót magában foglaló, hosszúra nyúlt választási év volt, amelynek végén tudott felállni a most megbukott kormány, miután Petkov Nyugat-barát és korrupció ellenes pártja, a Folytatjuk a változást (PP) nyert, és végül három másik párt bevonásával sikerült kormányt alakítania.

Petkov most kijelentette, hogy nem próbálkozik ellenzéki pártok becsalogatásával a koalícióba, de egyes képviselőket meggyőzhet arról: hogy visszasegítsék a hatalomba. Erre azonban kicsi az esély, így valószínűleg másfél éven belül ismét, immár negyedszerre parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában.

Petkov kormánya működése utolsó napjaiban, május végén jóváhagyta, hogy Bulgária 2024. január elsejétől bevezesse az eurót, de ne siessünk ennyire előre, előbb a következő telet kell túlélni.

A politikai válság megakadályozhatja ugyanis Bulgária erőfeszítéseit, hogy biztosítsa a folyamatos földgázellátást, miután Moszkva leállította az országba irányuló szállítást, Szófia ugyanis megtagadta a rubellel történő fizetést.

A várható bolgár kormányváltás szerb és magyar szempontból viszont „némi megkönnyebbülést” hozhat, csökkenhet ugyanis a veszélye annak, hogy a szófiai vezetés amerikai nyomásra esetleg leállítja a Szerbia és Magyarország felé irányuló orosz gázszállításokat a Balkáni Áramlaton keresztül. És akár még az is előfordulhat, hogy Lavrov elrepülhet Belgrádba.