Szerbia
ELHERDÁLTÁK: Semmi sem maradt a Szabadkai Nitrogénművekből, most elárverezik

Június 3-án árverezik el a Szabadkai Nitrogénművek (Azotara) megmaradt vagyonát, az egykor sikeres műtrágyagyárból ugyanis a falakon kívül szinte semmi sem maradt. Nincs olyan gyártósor, amelyet fel lehetne újítani. Most kicsivel több mint száz millió dinárért, vagy 850.000 euróért (327 millió forint) próbálják meg eladni.
A szabadkai Gazdasági Bíróság döntése után kerül sor az árverezésre, miután a vállalat 2019. november 28-a óta csődeljárás alatt állt, majd hat hónappal később döntés született a vállalat teljes csődjéről.
Dobra kerül 10.000 négyzetméternyi építési terület, négy bejegyzett és négy nem bejegyzett ipari épület, amelyek összesen 25.000 négyzetméter összterületűek, de ebben az árban benne van bizonyos számú laboratóriumi felszerelés is.
Műtrágya helyett pénzt “gyártottak”?
Az Azotara tartozása a hitelezők adatai alapján eléri az egymilliárd dinárt (3,3 milliárd forint).
A Szabadkai Nitrogénművek 1986-ban alakult, 2006. november 22-én Peđa Mališanović vásárolta meg a gyárat 433 millió dinárért (1,42 milliárd forint). Mališanovićnak akkor már volt egy Azohem nevű gyára, amely műtrágyát kevert és csomagolt Szabadka belterületén. Emiatt éveken át tiltakozott a lakosság, mire végül az akkori városvezetésnek és Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnökének közreműködésével Mališanović vállalatát az Azotarába parancsolták ki.
Mališanović az Azotara megvásárlásakor 120 munkás alkalmazására kötelezte magát. Időközben azonban a Szabadkai Nitrogénművekből inkább a gondokról érkeztek hírek, semmint a sikeres műtrágyagyártásról.
2011-ben egy évre zárolták a vállalat számláját a tartozások miatt: az akkori törvény értelmében emiatt azonnal csődbe kellett volna mennie az Azotarának. Erre mégsem került sor. A tartozást kifizették.
2012-ben az Azotara alkalmazottai arra panaszkodtak, hogy fél évig nem kaptak fizetést, miközben a Vajdasági Nagyberuházási Alaptól 40 millió dinár (132 millió forint) érkezett fejlesztésre. Az akkor beépített kristályműtrágya gyártósorain azonban egyetlen zsák műtrágyát sem gyártottak. Az Azotara egykori részlegeit, gépeit darabokban, ócskavasként értékesítették.
Újságtulajdonos
2012-ben Peđa Mališanović megvásárolta a Subotičke novine (Szabadkai újság) nevű lap épületét, nem azért, mert újságot szeretett volna kiadni, hanem azért, mert a szerkesztőség egy nagyon attraktív épületben, a város központjában található. Mališanović egyébként a részvények nagyon kis hányadát, mindössze 3,5 százalékát birtokolja a lapnál.
Érdekes módon 2013-ban Kasza József a lap igazgatója, majd később főszerkesztője is lett egy rövid ideig.
2012 végén nem csak Mališanovićot, hanem Kaszát is letartóztatták. A gyanú szerint az Agrobanktól hamis garanciák alapján 20 millió eurónyi hitelt kapott, amit más vállalatainak számláira utaltatott.
Mališanović és Kasza akkor börtönbe is kerültek. Kasza ellen végül nem emeltek vádat. Kasza 2016 februárjában időközben elhunyt. Mališanovićot viszont a belgrádi Felsőbíróság az Agrobank ügyben elsőfokon végül 2021-ben 2 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte. Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy valójában börtönben van-e.
A Szabadkai Nitrogénművekben évek óta nincs termelés, és nincs olyan részleg egészben, amely miatt érdemes lenne megvásárolni, és folytatni benne a műtrágyagyártást. Éppen ezért az Azotarát most építési területként értékesítik.

Szerbia
Kevés szerb akar háborúzni Koszovóért, a kormány 2,44-es átlagosztályzatot kapott

A szerbek kétharmada elutasít bárminemű összecsapást Koszovóval, ez derül ki a belgrádi Demostat közvéleménykutató intézet legújabb felméréséből, amely alapján a szerbiai kormány az élet öt fontos szegmensében csak 2,44-es átlagosztályzatot kapott. Külpolitikai téren a megkérdezettek 22 százaléka Oroszországot tartja a legkívánatosabb partnernek, 20 százalék az Európai Uniót, 8 százalék Kínát, és csak 3 százalék az Egyesült Államokat.
Alig több mint tíz százalék harcolna
Srećko Mihailović szociológus a Demostat közvéleménykutatásának bemutatásakor közölte, hogy az április végén, május elején végzett felmérésük szerint a szerbiai állampolgároknak mindössze 11 százaléka harcolna Koszovóért, ugyanakkor 65 százalékuk az albánokkal és a nemzetközi közösséggel való bármilyen konfliktus ellen van, 24 százalék pedig bizonytalan a kérdésben.
Ezt nagyon nehéz elhinni, mert ezek a számok igencsak ellentétben állnak azzal a „rögtön meghalunk Koszovóért” érzéssel, amit a szerbiai politikai elit – tehát a kormányzat és az ellenzék is – gerjeszt, illetve a jelek szerint igyekszik gerjeszteni nap mint nap.
Az ezerhatszáz megkérdezett mintegy harmada, vagyis 33 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi kormány rosszul kezeli a koszovói kérdést, 23 százalékuk szerint viszont jók a kormány igyekezetei Koszovó ügyében, 32 százalék átlagosnak minősítette a szerbiai vezetés Koszovóval kapcsolatos tevékenységét.
Mihailović elmondta, hogy a felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek több rossz, mint jó osztályzatot adtak a kormány munkájára a legfontosabb társadalmi területeken.
– A gazdaság és a társadalmi élet minden területén nőtt az emberek elégedetlensége
– jelentette ki a szerb szociológus, aki szerint a válaszadók 48 százaléka rossznak minősítette az életszínvonalt, és csak két százalékkal kevesebben nevezték ugyancsak rossznak a korrupció és a bűnözés elleni küzdelmet.
A megkérdezettek mindössze 18 százaléka vélte úgy, hogy a kormány ezen a téren jó munkát végez, vagyis körülbelül minden ötödik ember elégedett a kormány teljesítményével.

A válaszadók 39 százaléka nyilatkozott negatívan Aleksandar Vučić és kormánya munkájáról, 19 százaléka vélte úgy, hogy a kormányzat jól működik, 33 százalék közepes osztályzatot adott, 9 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre.
Más országoktól eltérően Szerbiában nem lehet külön értékelni a köztársasági elnök és a kormányfő munkáját, miután Ana Brnabić az államfő bábja, önálló akarattal és gondolattal nemigen rendelkezik, ezért egyesek a mostani kabinetet Aleksandar Vučić hetedik kormányának tartják.
Mennyi kell a tisztességes élethez?
Mihailović közlése szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 47 százaléka ugyanúgy él, mint 10 évvel ezelőtt, közel egynegyede jobban, 29 százaléka pedig rosszabbul, mint egy évtizeddel korábban.
Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 41 százalékának sok minden hiányzik a tisztességes élethez, 29 százalékuk szerint csak kevés kellene hozzá, 26 százalékuk ugyanakkor rendelkezik a tisztességes élethez szükséges feltételekkel, 4 százalék pedig azt mondta, hogy neki több is van, mint amennyi ahhoz kellene.
A kutatásban résztvevő emberek különösen rossznak minősítették az egészségügy, a gazdaság és az oktatás helyzetét.
Talán az egészségügy esetében a leginkább lesújtó a kép, a kutatásban résztvevők 56 százaléka elégedetlen a kormány teljesítményével, 29 százalék nem tudta eldönteni, és csak 15 százalék nyilatkozott pozitívan ebben a kérdésben.
A szerbiai gazdaság helyzetét 36 százalék átlagosnak ítélte meg, 32 százalék rossznak minősítette, és csak 20 százalék nyilatkozott pozitívan az életnek erről a szegmenséről.

A közvéleménykutatás öt fontos témáját – gazdaság, oktatás, egészségügy, igazságügy és környezetvédelem – átlagolva a Demostat arra a megállapításra jutott, hogy a szerbiai emberek 51 százaléka elégedetlen a helyzetével, és csak 17 százalék elégedett, a többiek a kettő között vannak.
Így nem csoda, hogy az iskolaév zárásával szinte egyidőben kiállított bizonyítvány igencsak rossz, a szerb kormány 2,44 százalékos átlaggal zárta az évet, ami kettes osztályzatnak felel meg.
Politikai kérdések
Visszatérve egy fontos politikai kérdéshez, a válaszadók 23 százaléka vezetne be szankciókat Oroszországgal szemben, ugyanakkor 35 százalék ellenzi ezt, viszont kimondottan nagy a bizonytalanok aránya, 42 százalék ugyanis azt válaszolta, hogy nem tudja, mit is kellene tenni ezen a téren.

A Demostat felmérése szerint holnap tartanák a népszavazást Szerbia EU-tagságáról, akkor 33 százalék szavazna ellene is és mellette is, 17 százalék nem tudta eldönteni, 17 százalék pedig nem menne el szavazni, vagyis a kérdésben abszolút patthelyzet van.
A válaszadók 20 százaléka értékelte pozitívan az ország európai uniós csatlakozásának előrehaladását, 36 százalékuk átlagosnak, 32 százalékuk pedig abszolút negatívan nyilatkozott.
Mindez azt jelzi, hogy a szerbiai lakosság támogatja is, meg nem is az ország belépését az Európai Unióba, vagyis nem érződik az ellenállhatatlan vágy a tagság megszerzése iránt.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt