A cikk meghallgatása

Orbán emberei azt kiabálták Baranyában, hogy “Magyarország Fiuméig”. Az eszéki befektetéseik? Elárulom… – ezzel a címmel közölt interjút Eszék- Baranya megyefőnökével a zágrábi Večernji list. Ivan Anušić szerint folyamatosak a magyar provokációk, ami miatt az az összkép alakul ki, hogy ez már túlmegy azon a szándékon, ami a horvátországi magyar kisebbség nemzeti identitásának megőrzésére vonatkozik. A horvátországi magyarok többsége az említett megyében él, Ivan Anušić pedig nem csak zsupán (prefektus), hanem a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) alelnöke, és egyik legerősebb embere.

“Irredenta kijelentések”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök “irredenta kijelentéseit” kommentálta a Večernji listnek adott interjúban Eszék- Baranya megye zsupánja, aki úgy nyilatkozott, hogy már hosszabb ideje követi a magyar miniszterelnök lépéseit és nyilatkozatait, amelyeket “nem lehet véletlennek nevezni, mert Kossuth Lajostól Khuen- Héderváryn keresztül egészen Orbánig ezeknek a kijelentéseknek van kontinuitásuk, és egyértelmű összefüggésük a Horvátország területére vonatkozó magyarországi igény terén.

Anušić emlékeztett arra, hogy a magyar kormány nemzetközi kommunikációs hivatala még 2019 júniusában posztolta a Twitteren Nagy- Magyarország térképét, jelezve, hogy az ország 2/3-át elvették.

– Akkor is úgy reagáltam, ahogy most is, az pedig Magyarország részéről gyenge indoklás volt horvát nagykövetség jegyzékére adott válaszban, hogy nem területi igények kifejezéséről van szó Horvátországgal szemben, és a vitatott fotót történelmi emlék gyanánt tették közzé a Trianoni Békeszerződés aláírásának évfordulójának jegyében. Mindenki, aki kicsit is ismeri a történelmet, tudja, hogy ez a történelmi tények elferdítése

– jelentette ki a horvátországi magyaroknak is otthont adó megye vezetője, aki hozzátette, hogy alig néhány hónappal később, de még abban az évben Orbán posztolt Facebook-oldalára egy fotót a Fidesz üléséről, amelyen ismét Nagy- Magyarország térképe látható a párt helyiségének falán.

– Különös módon éppen a trianoni megállapodás centenáriumának előestéjén kaptak ihletet

– jegyezte meg Anušić, aki emlékszik az érettségizőknek szóló közleményre és a hozzá tartozó fotókra, amelyeken ismét egy földgömb van Nagy- Magyarország térképével.

– Eszék- Baranya megye Baranyában bemutatta a “Baranya 100 éve” című monográfiát, Orbán ezzel egy időben viszont a “Magyar Kálvária” emlékművet avatta fel. Az emlékmű feliratának fordítása is azt mondja, hogy Fiume, magyar tenger

– sorolta a sérelmeket az eszék-baranyai megyefőnök.

“Folyamatosak a provokációk”

Anušić arról is beszélt, hogy nem csak Magyarországról érkeztek ilyen üzenetek, hanem ilyesmiket tolmácsoltak azok is, akik Magyarországról érkeztek a megyébe.

– Nem annyira ismert a közvélemény előtt, de néhány évvel ezelőtt Baranyában szemtanúi lehettünk azoknak a fideszes csoportoknak, akik a “Magyarország Fiuméig” feliratot viselték magyar nyelven egy turisztikai rendezvényen

– fájlalta Anušić. Ezt mondatot emelte be cikke címébe a Večernji list, némileg módosítva ugyan, végsősoron azonban mindegy, hogy kiáltják, írják vagy mutatják az inkriminált mondatot, az a lényegen nem változtat.

Anušić úgy fogalmazott, hogy “ha az elmúlt évekből csak ezeket nyilatkozatokat és közléseket vesszük figyelembe, akkor világossá válik, hogy “a provokációknak van folytonosságuk”.

– Milyen reakciókat és következményeket von maga után az ilyen és ehhez hasonló retorika? Eszék- Baranya megye elöljárójaként felelős vagyok az általam vezetett megyéért és területének minden részéért. Ezért szükségesnek tartom leszögezni, hogy az ilyen magatartás elfogadhatatlan. A történelmi tények elferdítésével és az elidegenített terület narratívájának népszerűsítésével ellenséges légkör alakul ki a két szomszédos ország között

– fejtette ki Eszék- Baranya megye zsupánja, aki rámutatott arra, hogy ezzel a magatartással (magyar részről) semmibe veszik a Horvátország területét védő veteránok “mérhetetlen hozzájárulását a Honvédő Háborúhoz, amelyben Baranya különösen érintett volt”.

– Az elmúlt napokban szóba került az Eszék- Baranya megyei Szentlászló is, ahol túlnyomórészt magyar lakosság él, magyarokról van szó, akik horvát veteránok, akik a Honvédő Háború idején készek voltak életüket áldozni Horvátországért. Biztos vagyok benne, hogy számukra és családjuk számára – akik még mindig Szentlászlón laknak – nem könnyű az ilyesmit nézni és hallgatni. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem olyan régen fejeztük be a véres horvát függetlenségi háborút, hogy még mindig vannak megoldatlan problémáink a háborús bűnökkel, a háborús károkkal és az eltűnt személyekkel kapcsolatban: ezért a horvát nép számára az ilyen kijelentések veszélyesek

– állapította meg Anušić, aki úgy vélte, hogy azt mindazoknak tudniuk kell, akik a legmagasabb politikai szinteken könnyelműen tesznek Horvátország területére vonatkozó nyilatkozatokat, hogy a horvátok nem ajándékba kapták a hazájukat, mivel hogy a törtélem során többször előfordult, hogy a szomszédos országok magas pozíciókban lévő tisztségviselői, politikai pillanattól függően, horvát területekre tartottak igényt.

– A hazáért folytatott legádázabb harcokat Horvátország keleti részén vívták, és nem szabad némán szemlélnünk a történelmi tények revízióját és az államhatárok felülvizsgálatát. Horvátországnak meg kell védenie az integritását, és nemcsak területi értelemben. Meg kell védenünk mindazokat, akik Horvátországban élnek, mert az ilyen cselekedetek összezavarnak és sértenek minden horvát állampolgárt, aki szereti, és a hazájának tekinti Horvátországot

– szögezte le Anušić.

Magyar beruházások Baranyában

A megyefőnök kitért arra is, hogy a magyarok már régóta nagy pénzeket fektetnek be “baranyai projektekbe”, támogatják a szülőket, akik magyar tagozatra íratják a gyerekeiket, és Eszéken ruháznak be, például új futballstadiont építenek.

Elmondta, hogy Eszék- Baranya megye nagymértékben határos Magyarországgal, és véleménye szerint a maguk részéről eddigi munkájukkal, tevékenységünkkel szomszédos országokhoz illő, korrekt kapcsolatot építettek ki, de megjegyzete, hogy az ilyen kijelentések megkérdőjelezik a jelenlegi viszonyt, és mindenképpen károkat és bizalmatlanságot okoznak horvát Baranya lakosságában, ahol a magyar kisebbség élvezi az őt megillető jogokat.

– Az utóbbi években a magyar kormány növekvő beruházásainak lehetünk tanúi, különösen Baranya térségében. Rendkívül nagy összegeket fordítanak arra, hogy a magyarok mezőgazdasági területet bérelhessenek, ösztönözzék a mezőgazdasági gépek vásárlását és társfinanszírozást biztosítsanak a magyar nyelvű oktatáshoz. Mindez nem lenne vitatható, ha a magyar állami tisztségviselők a legmagasabb szintekről nem küldenének ilyen üzeneteket a beszédeikben és a közösségi oldalakon. Ha mindezt összegezzük, akkor úgy tűnik számomra, hogy az ő agendájuk túlmutat a magyar kisebbség nemzeti identitásának horvátországi megőrzésén

– vonta le a következtetést Anušić, aki “felelősségteljesen” állította, hogy az ottani magyarok a hazájuknak tekintik Horvátországot, és nem értenek egyet a fent említett magyarországi kijelentésekkel és hozzáállással. Megjegyezte még, hogy a bizalom, az együttműködés és a béke nem így épül.