Horvátország
VEČERNJI LIST: Orbán emberei azt kiabálták Baranyában, hogy „Magyarország Fiuméig”
Orbán emberei azt kiabálták Baranyában, hogy “Magyarország Fiuméig”. Az eszéki befektetéseik? Elárulom… – ezzel a címmel közölt interjút Eszék- Baranya megyefőnökével a zágrábi Večernji list. Ivan Anušić szerint folyamatosak a magyar provokációk, ami miatt az az összkép alakul ki, hogy ez már túlmegy azon a szándékon, ami a horvátországi magyar kisebbség nemzeti identitásának megőrzésére vonatkozik. A horvátországi magyarok többsége az említett megyében él, Ivan Anušić pedig nem csak zsupán (prefektus), hanem a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) alelnöke, és egyik legerősebb embere.
“Irredenta kijelentések”
Orbán Viktor magyar miniszterelnök “irredenta kijelentéseit” kommentálta a Večernji listnek adott interjúban Eszék- Baranya megye zsupánja, aki úgy nyilatkozott, hogy már hosszabb ideje követi a magyar miniszterelnök lépéseit és nyilatkozatait, amelyeket “nem lehet véletlennek nevezni, mert Kossuth Lajostól Khuen- Héderváryn keresztül egészen Orbánig ezeknek a kijelentéseknek van kontinuitásuk, és egyértelmű összefüggésük a Horvátország területére vonatkozó magyarországi igény terén.
Anušić emlékeztett arra, hogy a magyar kormány nemzetközi kommunikációs hivatala még 2019 júniusában posztolta a Twitteren Nagy- Magyarország térképét, jelezve, hogy az ország 2/3-át elvették.
– Akkor is úgy reagáltam, ahogy most is, az pedig Magyarország részéről gyenge indoklás volt horvát nagykövetség jegyzékére adott válaszban, hogy nem területi igények kifejezéséről van szó Horvátországgal szemben, és a vitatott fotót történelmi emlék gyanánt tették közzé a Trianoni Békeszerződés aláírásának évfordulójának jegyében. Mindenki, aki kicsit is ismeri a történelmet, tudja, hogy ez a történelmi tények elferdítése
– jelentette ki a horvátországi magyaroknak is otthont adó megye vezetője, aki hozzátette, hogy alig néhány hónappal később, de még abban az évben Orbán posztolt Facebook-oldalára egy fotót a Fidesz üléséről, amelyen ismét Nagy- Magyarország térképe látható a párt helyiségének falán.
– Különös módon éppen a trianoni megállapodás centenáriumának előestéjén kaptak ihletet
– jegyezte meg Anušić, aki emlékszik az érettségizőknek szóló közleményre és a hozzá tartozó fotókra, amelyeken ismét egy földgömb van Nagy- Magyarország térképével.
– Eszék- Baranya megye Baranyában bemutatta a “Baranya 100 éve” című monográfiát, Orbán ezzel egy időben viszont a “Magyar Kálvária” emlékművet avatta fel. Az emlékmű feliratának fordítása is azt mondja, hogy Fiume, magyar tenger
– sorolta a sérelmeket az eszék-baranyai megyefőnök.
“Folyamatosak a provokációk”
Anušić arról is beszélt, hogy nem csak Magyarországról érkeztek ilyen üzenetek, hanem ilyesmiket tolmácsoltak azok is, akik Magyarországról érkeztek a megyébe.
– Nem annyira ismert a közvélemény előtt, de néhány évvel ezelőtt Baranyában szemtanúi lehettünk azoknak a fideszes csoportoknak, akik a “Magyarország Fiuméig” feliratot viselték magyar nyelven egy turisztikai rendezvényen
– fájlalta Anušić. Ezt mondatot emelte be cikke címébe a Večernji list, némileg módosítva ugyan, végsősoron azonban mindegy, hogy kiáltják, írják vagy mutatják az inkriminált mondatot, az a lényegen nem változtat.
Anušić úgy fogalmazott, hogy “ha az elmúlt évekből csak ezeket nyilatkozatokat és közléseket vesszük figyelembe, akkor világossá válik, hogy “a provokációknak van folytonosságuk”.
– Milyen reakciókat és következményeket von maga után az ilyen és ehhez hasonló retorika? Eszék- Baranya megye elöljárójaként felelős vagyok az általam vezetett megyéért és területének minden részéért. Ezért szükségesnek tartom leszögezni, hogy az ilyen magatartás elfogadhatatlan. A történelmi tények elferdítésével és az elidegenített terület narratívájának népszerűsítésével ellenséges légkör alakul ki a két szomszédos ország között
– fejtette ki Eszék- Baranya megye zsupánja, aki rámutatott arra, hogy ezzel a magatartással (magyar részről) semmibe veszik a Horvátország területét védő veteránok “mérhetetlen hozzájárulását a Honvédő Háborúhoz, amelyben Baranya különösen érintett volt”.
– Az elmúlt napokban szóba került az Eszék- Baranya megyei Szentlászló is, ahol túlnyomórészt magyar lakosság él, magyarokról van szó, akik horvát veteránok, akik a Honvédő Háború idején készek voltak életüket áldozni Horvátországért. Biztos vagyok benne, hogy számukra és családjuk számára – akik még mindig Szentlászlón laknak – nem könnyű az ilyesmit nézni és hallgatni. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem olyan régen fejeztük be a véres horvát függetlenségi háborút, hogy még mindig vannak megoldatlan problémáink a háborús bűnökkel, a háborús károkkal és az eltűnt személyekkel kapcsolatban: ezért a horvát nép számára az ilyen kijelentések veszélyesek
– állapította meg Anušić, aki úgy vélte, hogy azt mindazoknak tudniuk kell, akik a legmagasabb politikai szinteken könnyelműen tesznek Horvátország területére vonatkozó nyilatkozatokat, hogy a horvátok nem ajándékba kapták a hazájukat, mivel hogy a törtélem során többször előfordult, hogy a szomszédos országok magas pozíciókban lévő tisztségviselői, politikai pillanattól függően, horvát területekre tartottak igényt.
– A hazáért folytatott legádázabb harcokat Horvátország keleti részén vívták, és nem szabad némán szemlélnünk a történelmi tények revízióját és az államhatárok felülvizsgálatát. Horvátországnak meg kell védenie az integritását, és nemcsak területi értelemben. Meg kell védenünk mindazokat, akik Horvátországban élnek, mert az ilyen cselekedetek összezavarnak és sértenek minden horvát állampolgárt, aki szereti, és a hazájának tekinti Horvátországot
– szögezte le Anušić.
Magyar beruházások Baranyában
A megyefőnök kitért arra is, hogy a magyarok már régóta nagy pénzeket fektetnek be “baranyai projektekbe”, támogatják a szülőket, akik magyar tagozatra íratják a gyerekeiket, és Eszéken ruháznak be, például új futballstadiont építenek.
Elmondta, hogy Eszék- Baranya megye nagymértékben határos Magyarországgal, és véleménye szerint a maguk részéről eddigi munkájukkal, tevékenységünkkel szomszédos országokhoz illő, korrekt kapcsolatot építettek ki, de megjegyzete, hogy az ilyen kijelentések megkérdőjelezik a jelenlegi viszonyt, és mindenképpen károkat és bizalmatlanságot okoznak horvát Baranya lakosságában, ahol a magyar kisebbség élvezi az őt megillető jogokat.
– Az utóbbi években a magyar kormány növekvő beruházásainak lehetünk tanúi, különösen Baranya térségében. Rendkívül nagy összegeket fordítanak arra, hogy a magyarok mezőgazdasági területet bérelhessenek, ösztönözzék a mezőgazdasági gépek vásárlását és társfinanszírozást biztosítsanak a magyar nyelvű oktatáshoz. Mindez nem lenne vitatható, ha a magyar állami tisztségviselők a legmagasabb szintekről nem küldenének ilyen üzeneteket a beszédeikben és a közösségi oldalakon. Ha mindezt összegezzük, akkor úgy tűnik számomra, hogy az ő agendájuk túlmutat a magyar kisebbség nemzeti identitásának horvátországi megőrzésén
– vonta le a következtetést Anušić, aki “felelősségteljesen” állította, hogy az ottani magyarok a hazájuknak tekintik Horvátországot, és nem értenek egyet a fent említett magyarországi kijelentésekkel és hozzáállással. Megjegyezte még, hogy a bizalom, az együttműködés és a béke nem így épül.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság