A Reichsbürger, vagyis a Birodalom Polgárai elnevezésű radikális német jobboldali mozgalom, amelynek a vezetését a német rendőrség nemrég tartóztatta le államcsíny (puccs) szervezésének gyanújával, néhány évvel ezelőtt Horvátországban szerezte be a fegyvereket a terrorcselekményeihez. Ezt a zágrábi Jutarnji list írta meg, amely a napokban arra is fényt derített, hogy a csoport egyik állítólagos tagja Horvátországban élt, ahol egy horvát nőt vett feleségül, és így telepedett le.

A puccs fegyverei

A horvátországi fegyverbeszerzéseket a horvát rendőrség és az USKOK a akadályozta meg, amikor több tucat embert tartóztattak le a német rendőrséggel közös nemzetközi akcióban, a fegyverekből többek között a Reichsbürger is kapott.

Az is megállapítást nyert, hogy a csoport által beszerzett fegyverek egy részét a Reichsbürger Németországban használta fel a puccs során a jobboldal politikai ellenfelei likvidálására.

A horvát rendőrség 2018 elején derítette ki, hogy egy volt német vámos, a Horvátországba nősült Aleksandar Reichl, aki a Reichsbürger nevet viselő csoport mellett kapcsolatban állt az Alternatíva Németországért nevű politikai párttal is, nagy mennyiségű, háborúból visszamaradt fegyvert vásárolt Horvátországban, amit néhány segítőjével közösen Németországba szállított.

A német rendőrséggel együttműködve titkos nyomozás indult, ennek keretében lehallgatták a gyanúsítottak telefonbeszélgetéseit, azokból kiderült, hogy távcsöves puskák, pisztolyok, géppisztolyok, kézigránátok, sörétes puskák beszerzésére került sor Horvátországban, ahol akkor 16 személyt tartóztattak le.

A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzésével foglalkozó horvát ügyészség, az USKOK akkor azzal vádolta meg a letartóztatott személyeket, hogy a fegyvereket Aleksandar Reichl megbízásából szerezték be.

A letartóztatott személyek között horvát állampolgárok is voltak, a nyomozás kiderítette, hogy a horvát fegyvercsempészek indítéka kizárólag a pénz, vagyis az anyagi haszon megszerzése volt, a puccsban nem vettek volna részt.

Az ügyben érintett horvát állampolgárokat horvát és a német bíróságok ítéltek el meglepően enyhe büntetéseket kiróva.

Az eszéki megyei bíróságon lefolytatott eljárás során a vádlottak többsége vádalkut kötött, így voltak közöttük, akikre csak feltételes börtönbüntetést mondtak ki.

A horvát hatóságok Aleksandar Reichlt 2020 nyarán tartóztatták le Zára (Zadar) környékén, majd kiadták Németországnak.

A Süddeutsche Zeitung 2020 nyarán arról számolt be, hogy mintegy 200 rendőr és ügyész tartott házkutatást összesen tizenkét feltételezett szélsőséges lakóhelyén és üzlethelyiségében Bajorországban, Szászországban, Szász-Anhaltban és Ausztriában.

A németek már akkor megállapították, hogy az érintettek a jobboldali szélsőséges spektrumhoz és a Reichsbürgerbewegunghoz, vagyis a „Birodalom Polgári Mozgalomhoz” tartoztak.

Az ottani eljárás során Reichlt, valamint Martin M. horvát állampolgárt és a Reichsbürger csoporthoz tartozó Christian Neureuthert ez év júniusában a müncheni bíróság bűnösnek találta, de az ellenük hozott ítélet egyelőre nem jogerős.

Reichl négy év és három hónap börtönt kapott. A beismerő vallomásoknak köszönhetően a horvát Martin M.-et két év kilenc hónapra ítélték, Neureuther „birodalmi polgár” ugyanakkor két év felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta a horvátországi fegyverbeszerzéseket.

A Balkán irányából érkező migránsok száma eltörpül az orosz agresszió elől menekülő ukránok tömegei mellett, mivel hogy ők nem is számítanak menedékkérőnek, elég csak regisztrálniuk és azonnal ideiglenes védelmet kapnak. A belgrádi Vreme ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Európai Unióban, mindenekelőtt Németországban, kétféle menekültet tartanak nyilván: fehéret és színes bőrűt, és hozzáteszi, hogy az egész Európai Unió az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által kirajzolt pályáját követi.

Az európai álláspont módosulása

A szerbiai hetilap németországi tudósítójának tollából született cikk szerzője idézi azokat a német sajtóvéleményeket, hogy Európa egyértelműen két csoportra osztja a különböző gyötrelmek elől menekülő embereket: jogosultakra és jogosulatlanokra, ezt pedig már nem csak valami Orbán Viktor – a pengésdrót úttörője – teszi a határokon, hanem Berlin is, ami pedig nem csak a Szerbiára nehezedő nyomásból derül ki, hanem az EU-n belüli határellenőrzések megszigorításából is, amit az Európai Bíróság ugyan kritizál, de ezzel senki sem törődik.

– hívja fel a figyelmet a Süddeutsche Zeitung megállapítására a tudósító, aki arra emlékeztet, hogy már Németországban is nagyon távolinak tűnik Angela Merkelnek az a híres mondása, hogy „Sikerülni fog”. A volt német kancellár ezzel a jelszóval nyitotta meg 2015-ben a határokat a többnyire szíriai menekültek előtt.

Mindeközben a valaha volt legnagyobb menekülthullám zajlik az Európai Unióban, sokkal nagyobb, mint öt-hat évvel ezelőtt. Mert bármennyire sem „menedékkérőknek” számítanak az ukránok, akiknek netalán sikerül Lengyelországban vagy Németországban élő rokonaiknál elhelyezkedniük, sokan közülük az európai országok segítségére szorulnak, amelyeknek lakhatást, élelmet kell biztosítaniuk számukra, beleérte ebbe a gyerekek beiskolázását is.

Miután mostanában nem lehet politikai előnyhöz jutni a menekültek befogadásával, mára már úgy tűnik, hogy az egész Európai Unió valóban Orbán pályáján halad, miközben a jelek szerint Szerbia az illegális migráció „állítólagos központjává” fejlődött fel.

A szerb álláspont módosulása

A belgrádi hetilap – amely általában igencsak kritikus a szerb kormány és a szerb államfő irányában, arra emlékeztet, hogy Aleksandar Vučić Angela Merkel „legjobb diákjának” számított, amikor a volt német kancellárt a menekültek/migránsok csak „Mutti” néven emlegették.

Azidőtájt Vučić egy alkalommal felkereste a menekülteket (migránsokat) a belgrádi buszpályaudvar melletti parkban, ahol manapság is gyülekeznek, megsimogatta a gyerekek fejét, és az orbáni kerítésről undorral jelentette ki, hogy már „csak az hiányzik, hogy áramot vezessenek bele.”

Aztán, amikor Merkel elzárta a szívét és lezárta a német határokat a menekültek/migránsok előtt, Vučić kormánya bevezette a vegyes katonai és rendőri járőrözést a déli határokon. Szerbiából is érkeztek hírek migránsokkal szembeni illegális rendőri fellépésekről, amelyek azonban kisebb brutálisokról szóltak, mint a bulgáriai vagy a horvátországi rendőri erőszakot feltáró tudósítások.

Mára már Vučić is vette a lapot, de kérdés, hogy nem késett-e el egy kicsit. Október eleji, „régóta várt” beszédében mindössze egyetlen mondatot szentelt a migrációnak:

Ezt a bejelentést azonban az Európai Unióban például az osztrák Der Standard „enyhének” minősítette, az uniós vezetők pedig kezdtek nyomást gyakorolni Belgrádra, hogy mielőbb változtasson a vízumpolitikáján. Ennek következtében a szerb vezetés állítólag már ígéretet is tett arra, hogy vízumot vezet be az indiai, a tunéziai, a burundi és a kubai állampolgárokkal szemben.

A Vreme itt hívja fel a figyelmet arra, hogy még további tizennyolc ország állampolgárainak nincs szükségük vízumra Szerbiába azok közül az országok közül, amelyeknek az állampolgárai nem utazhatnak az Európai Unióba. Némelyikük – például Oroszország, Kína vagy Azerbajdzsán – Belgrád számára fontos politikai és gazdasági partner, így aligha lehet elvárni, hogy Szerbia bevezesse számukra a vízumkötelezettséget.

– jegyezte meg a belgrádi hetilap, amihez a BALK részéről csak annyit tennénk hozzá, hogy az Európai Unió ezekkel a „megkerülő intézkedésekkel” cselesen akar éket verni Szerbia és Oroszország közé, ha már nem tudja rávenni Belgrádot arra, hogy szankciókat vezessen be Moszkvával szemben. A Magyarország és Ausztria képviselőivel folytatott rendkívüli találkozók pedig jelzést adtak Szerbiának arra, hogy „a védelmi vonalat délebbre kell tolni”, ahogy azt a Vreme szerint Orbán Viktor mondta.

Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy ez a „pásztori narratíva”, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ugyanis már 2019-ben felvetette, hogy erőteljesebben kellene védeni Szerbia déli határait.

Ivan Gerginov, a szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője a BALK-nak 2019 decemberében adott interjúban ezt nem találta jó ötletnek.

– mondta akkor Georginov, azt követően azonban már történtek kísérletek némi kerítés építésére Szerbia déli határán, de közel sem az egész határszakaszon, mert hogy a hegyeket azóta sem sikerült „lelapogatni vagy lesimítani”.

A belgrádi lap cikke végén megállapítja, hogy mindent összevetve az Európai Uniónak tett vučići ígéreteknek köszönhetően Szerbia állampolgárai fellélegezhetnek, mert az EU (egyelőre) nem vezet be vízumot velük szemben. A brüsszeli fenyegetések azonban rámutatták arra a „nyomásra”, illetve annak egy részére, amelyről Vučić és a bulvársajtó jó része „misztikus módon” nap mint nap említést tesz.

Mindez arra utal, hogy egy újabb hurok szorul Vučić nyaka körül, merthogy Ukrajnában emberek halnak meg, máshol meg „tombol az infláció”, miközben közeleg a fagyos téli időszak, ezért a Nyugaton keveseknek van idegük arra, hogy az árnyalatokkal vagy a szerb politika rejtelmeivel foglalkozzanak.

Ezért aztán néhány tunéziai állampolgárnak sietnie kell, hogy felszálljon egy Belgrádba induló repülőgépre, mielőtt ez a lehetőség megszűnik. De ha esetleg lekésne róla, akkor az embercsempészek, mint eddig is, most is találnak számukra más megoldást.

A görög nemzetvédelmi vezérkar közleménye szerint Németországból megérkezett Görögországba az első hat Marder 1A3 német gyalogsági harcjármű az úgynevezett csereprogram keretében. A szeptemberben kötött német-görög „tankcsere” megállapodás értelmében Görögország 40 orosz gyártmányú BMP-1 harckocsit küld Ukrajnába, és ennek megfelelő mennyiségű Mardert kap Németországtól. Görög közlés szerint az athéni kormány ezzel támogatja „Ukrajna védelmét Oroszország folyamatos agressziójával szemben”.

A Németországtól kapott Mardereket a görög hadsereg észak-görögországi egységeihez vezénylik, miután befejezték integrációjukat a görög fegyveres erőkbe.

A vonatkozó tervek szerint az újabb Marderek érkezésével az athéni kormány javítani szeretné a görög szárazföldi hadsereg harcképességét, és megerősíti a motorizált gyalogsági egységek és a páncélosok közötti együttműködési képességeket.

Az armyvoice.gr katonai kérdésekkel foglalkozó görög webhely szerint a fennmaradó 34 Mardert Németország részletekben szállítja le Görögországnak, miután a görögök elküldik a 40 BMP1 járművet Ukrajnának.