Connect with us

A Háború

HÁBORÚ: Találat ért egy török hajót, Ukrajna lezáratná a Boszporuszt

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

torok teherhajo
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Az orosz-ukrán háború kitörése után nem sokkal az ankarai ukrán nagykövet, Vaszil Bodnar arra kérte a török vezetést, hogy zárja le a Fekete-tengert és az Égei-tengert összekötő szorosokat, illetve a török légteret az orosz hajók és gépek előtt. Közben találat ért egy török hajót Odesszánál.

A Boszporusz lezárására vonatkozó kérés érthető Ukrajna részéről, amely úgy tűnik, hogy egy átfogó, egyszerre három irányból zajló biltzkrieggel kénytelen szembenézni.

A török vezetés azonban egyelőre nem úgy tűnik, hogy teljesítené a kérést, noha az 1936-os montreux-i egyezmény szerint háborús időben lezárhatja azokat.

Az más kérdés, hogy az utóbbi hetekben Oroszország már számos hadihajót küldött a Fekete-tengerre, kétséges, hogy továbbiakra szüksége lenne – tehát a szorosok lezárásnak effektív hatása feltehetően igen korlátozott lenne a kibontakozó háborúra; a nyilvánvaló politikai állásfoglalás jelentette nyereség (ukrán) és veszteség (orosz) alapján a törököknek nem kell elsietniük a döntést.

A helyzet esetleg változhat azt követően, hogy a Fekete-tengeren, Odessza közelében aknatalálat ért egy török tulajdonban lévő teherhajót. A török tengerészeti főigazgatóság közleménye szerint személyi sérülés nem történt, a hajó biztonságosan halad a román fenségvizek felé.

Ezzel párhuzamosan Recep Tayyip Erdoğan az utóbbi órákban beszélt Vlagyimir Putyin orosz és Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel is.

A török államfő a nap folyamán beszédet tartott, amelyben jelezte, hogy országa kiáll Ukrajna területi integritása mellett, egyúttal mindent meg fog tenni az Ukrajna területén lévő török állampolgárok és a (krími) tatárok védelme érdekében.

Ugyanakkor mindkét hadban lévő országot a konfliktus békés megoldására és a minszki megállapodások betartására szólította fel.

Egyelőre nincs hír arról, hogy miként döntenek a törökök, de valószínű, hogy az oroszokkal nem kívánnak szakítani, s amennyire lehet, ki akarnak maradni a konfliktusból.

Ebből kifolyólag alapvetően a NATO-val tartanak, de mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen szakítani Moszkvával, annál is inkább, mert a két ország érdekszférái a Dél-Kaukázustól és a Földközi-tenger keleti medencéjétől a Balkánig sok területen összeérnek.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Mihail Hodorkovszkij: Az Oroszország-feladvány

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: