A Háború
HÁBORÚ: Találat ért egy török hajót, Ukrajna lezáratná a Boszporuszt

Az orosz-ukrán háború kitörése után nem sokkal az ankarai ukrán nagykövet, Vaszil Bodnar arra kérte a török vezetést, hogy zárja le a Fekete-tengert és az Égei-tengert összekötő szorosokat, illetve a török légteret az orosz hajók és gépek előtt. Közben találat ért egy török hajót Odesszánál.
A Boszporusz lezárására vonatkozó kérés érthető Ukrajna részéről, amely úgy tűnik, hogy egy átfogó, egyszerre három irányból zajló biltzkrieggel kénytelen szembenézni.
A török vezetés azonban egyelőre nem úgy tűnik, hogy teljesítené a kérést, noha az 1936-os montreux-i egyezmény szerint háborús időben lezárhatja azokat.
Az más kérdés, hogy az utóbbi hetekben Oroszország már számos hadihajót küldött a Fekete-tengerre, kétséges, hogy továbbiakra szüksége lenne – tehát a szorosok lezárásnak effektív hatása feltehetően igen korlátozott lenne a kibontakozó háborúra; a nyilvánvaló politikai állásfoglalás jelentette nyereség (ukrán) és veszteség (orosz) alapján a törököknek nem kell elsietniük a döntést.
A helyzet esetleg változhat azt követően, hogy a Fekete-tengeren, Odessza közelében aknatalálat ért egy török tulajdonban lévő teherhajót. A török tengerészeti főigazgatóság közleménye szerint személyi sérülés nem történt, a hajó biztonságosan halad a román fenségvizek felé.
Hírfolyamok
Recep Tayyip Erdoğan hírfolyama
Vlagyimir Putyin hírfolyama
Volodimir Zelenszkij hírfolyama
Ezzel párhuzamosan Recep Tayyip Erdoğan az utóbbi órákban beszélt Vlagyimir Putyin orosz és Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel is.
A török államfő a nap folyamán beszédet tartott, amelyben jelezte, hogy országa kiáll Ukrajna területi integritása mellett, egyúttal mindent meg fog tenni az Ukrajna területén lévő török állampolgárok és a (krími) tatárok védelme érdekében.
Ugyanakkor mindkét hadban lévő országot a konfliktus békés megoldására és a minszki megállapodások betartására szólította fel.
Egyelőre nincs hír arról, hogy miként döntenek a törökök, de valószínű, hogy az oroszokkal nem kívánnak szakítani, s amennyire lehet, ki akarnak maradni a konfliktusból.
Ebből kifolyólag alapvetően a NATO-val tartanak, de mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen szakítani Moszkvával, annál is inkább, mert a két ország érdekszférái a Dél-Kaukázustól és a Földközi-tenger keleti medencéjétől a Balkánig sok területen összeérnek.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között