Connect with us

Románia

TUDATOS SODRÓDÁS: Románia kész befogadni további NATO-csapatokat az ukrán válsággal kapcsolatban

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

roman olasz amerikaio
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 2 perc

Románia a NATO védelmi és elrettentő képességének magas szinten tartását szorgalmazza, és kész további szövetséges csapatokat befogadni az ukrán válsággal kapcsolatban. Erről Klaus Johannis államfő beszélt a román Legfelsőbb Védelmi Tanács szerdai ülését követően. A témával kapcsolatban korábban írt cikkünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy Románia túlteljesít ezzel az üggyel kapcsolatban, amivel magára vonhatja az oroszok haragját. A legújabb bukaresti bejelentés ráerősít arra, amit akkor megfogalmaztunk.

Egység és szolidaritás

Romániának igazából azért sem kellene belebonyolódnia ebbe a válságba – illetve játszania a tűzzel – mert több mint hatszáz kilométernyi közös határa van Ukrajnával. A legfrissebb bejelentés szerint azonban a bukaresti vezetés tovább sodródik ebbe az irányba.

Johannis államfő közlése szerint a román fegyveres erők, titkosszolgálatok és stratégiai ágazatok vezetőiből álló nemzetbiztonsági testület azért ült össze, hogy megvitassa a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, döntsön a Románia reakcióképességének javítását célzó intézkedésekről, számba véve a válság esetleges katonai, gazdasági, energetikai következményeit, illetve egy ellenőrizetlen menekültáradat lehetőségét.

Az Oroszország által előidézett biztonsági válság nemcsak Ukrajnáról, a Fekete-tenger térségéről és még csak nem is kizárólag az európai biztonságról szól, hanem az egész euro-atlanti térség biztonságára kihat. Ezért ebben a helyzetben fontos, hogy mind a NATO, mind az Európai Unió szintjén egységről és szolidaritásról tegyünk tanúbizonyságot

– hangoztatta az MTI jelentése szerint Johannis, aki egyúttal válaszolt arra a moszkvai követelésre, hogy a NATO vonuljon ki Romániából és Bulgáriából. Ez annak a jele, hogy Oroszország figyel a romániai fejleményekre.

Beszólt az oroszoknak

A román elnök elítélte az európai biztonsági rendszer megváltoztatására irányuló (a NATO Kelet-Európából történő kivonulását sürgető) orosz követelést, és ismételten üdvözölte Joe Biden , illetve Emmanuel Macron francia elnök bejelentését, miszerint mindkét stratégiai szövetséges kész további csapatokat küldeni Romániába, válaszul a térség biztonságát fenyegető fejleményekre.

Johannis leszögezte, hogy a feszültség csökkentésében a párbeszédnek kell elsődleges szerepet játszania, de arra az eshetőségre is fel készülni, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz Ukrajna ellen.

Románia biztonságának megerősítése érdekében konkrét tárgyalásokat folytat az amerikai és szövetséges katonai jelenlét növeléséről, intézményei pedig felkészülnek az esetleges menekülthullámra, illetve azoknak a negatív következményeknek a kezelésére, amelyek a gazdaságot, az energiaellátást vagy a pénzügyi szektort érhetik

– ismertette a romániai nemzetbiztonsági testület döntéseit az államfő, aki egyúttal igyekezett az eloszlatni az emberek aggodalmát és félelmét egy esetleges háborútól.

A NATO-tagállamként, a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségének tagjaként Románia teljes körű biztonsági garanciákat élvez, így egyetlen román állampolgárnak sincs miért félnie, szövetségeseinkkel együtt meg fogjuk hozni és gyakorlatba fogjuk átültetni azokat az intézkedéseket, amelyek a leghatékonyabban szolgálják közös biztonságunkat

– fogalmazott a román államfő politikai virágnyelvre lefordítva az álláspontját, miközben arra nem tért ki, hogy egy ilyen katonai kaland mekkora anyagi vagy emberi áldozattal járhat.

A nemzetbiztonsági testület ülését megelőzően Vasile Dîncu román védelmi miniszter újságírók kérdésére válaszolva leszögezte: szó sincs arról, hogy Románia katonákat vagy felszerelést küldjön Ukrajnába, és nincs abban a helyzetben, hogy behívja a tartalékosokat.

A NATO működési szabályzata is leszögezi, hogy az észak-atlanti szövetség csakis abban az esetben vethet be csapatokat, ha valamelyik tagországát fenyegetik, Ukrajna pedig nem tagja a szervezetnek

– idézte az Agerpres hírügynökség a román védelmi minisztert, akiről viszont az feltételezhető, hogy kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik.

i.trackmytarget

Románia

EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Fogy az erdélyi magyarság (Forrás: EMSZ)
ERDÉLY IS ELVESZIK: Három évtized alatt közel 40 százalékkal csökkent a romániai magyarság lélekszáma (Forrás: EMSZ)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

Az Erdélyi Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják “a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.

Már csak egymillió erdélyi magyar

Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.

Hogy jobban érzékeltessük a helyzet súlyosságát, a népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna

– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.

Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.

Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 százalékát, és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza

– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.

Drámai népességvesztés

Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.

Ha ezen a negatív trenden nem sikerül változtatni, a század végére az erdélyi magyar nemzetrész szinte teljesen eljelentéktelenedik, és a fél évszázaddal ezelőtt még erős és életképes, mára szinte teljesen elenyészett erdélyi szászok vagy zsidók sorsára jut

– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem “súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.

Nem létezhet olyan politikai haszon és pártérdek, amely miatt a népszámlálási eredményt akár csak részsikerként is lehetne közölni, ezért arra szólítunk valamennyi magyar politikai szereplőt, hogy a saját kommunikációs szempontjaikat legalább ebben a kérdésben szorítsák a közösségi érdek mögé

– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy “az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.

Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Magyarország

MEGKÖNNYÍTI A TURIZMUST: Januártól megszűnik a határellenőrzés a magyar-horvát határon, miután Horvátországot felvették a schengeni övezetbe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

nyaralok
i.trackmytarget
Olvasási idő: 3 perc

Az európai tagállamok belügyminiszteri tanácsa csütörtökön jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, nem született viszont döntés arról, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a személyek szabad mozgását is garantáló nemzetközi zónához. Korábban Hollandia és Ausztria ellenezte a román és a bolgár csatlakozást, Hollandia később azonban már csak Bulgária belépésével szemben volt elutasító.

A döntés

A döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőrzéseket 2023. március 26-tól szüntetik meg. Horvátország 2023. január 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadását is.

Az utolsó lépés kész! A Tanács határozatát elfogadták, immár hivatalosan is megerősítették, hogy Horvátország 2023. január 1-jétől csatlakozik a schengeni övezethez

– jelentette be Ylva Johansson az Európai Unió belügyi biztosa. A cseh elnökség szerint ez azt jelenti, hogy a schengeni övezet több mint egy évtized elmultával most először bővül, viszont felmerülhet a kérdés, hogy erre mikor kerülhet ismét sor Románia és Bulgária esetében.

Az Európai Bizottság november közepén állapította meg: hogy mindhárom ország készen áll a teljes jogú tagságra, ám a belügyminiszteri tanács nem hagyta jóvá Románia és Bulgária kérelmét.

Hollandia ugyan támogatta Románia felvételét, ám a bolgár kérelemre nemet mondott, mert a holland kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén elért bolgár “eredményekkel” kapcsolatban, ezenkívül az ország – Hága megítélése szerint – Bulgária a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg.

Ausztria ugyanakkor jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem csak Bulgária, hanem Románia felvételét sem támogatja. Lucian Bode román belügyminiszter azzal utasította el Ausztria állítását, hogy a migránsok nem Románián, hanem főleg Szerbián keresztül haladnak át.

Nicolae Ciuca román miniszterelnök televíziós nyilatkozatában megjegyezte, hogy az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa Ausztria vétója miatt utasította el Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez. Kijelentette: “a mai döntést nem érdemelták meg, és sajnálják, ami törént, de ez motiválja őket az erőfeszítések folytatására”.

Klaus Iohannis, Románia elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a kudarc „nem opció”, és óva intett attól, hogy országában „az euroszkepticizmus erősödjön fel”.

A bolgár véleményeket a holland elutasítás vonatkozásában a kapcsolódó cikkben ismertettük.

A fent már említett uniós belügyi biztos sajnálatát fejezte ki Bulgária és Románia kívül maradása miatt, és mindkét ország állampolgáraihoz fordulva azt hangsúlyozta, hogy megérdemlik a csatlakozást Schengenhez, amit szinte minden tagállam és az uniós bizottság is határozottan támogat.

A negatív eredmény mindenképpen “fájdalmas politikai vereség” Románia és Bulgária számára, amely hat évvel Horvátország előtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország tagja, köztük Magyarország is, amely a Transparency International korrupciós listáján 2 ponttal Románia mögött van, és csak egy ponttal előzi meg Bulgáriát, így akár bajba is kerülhetne, ha a magyar schengeni övezeti tagságról most döntenének.

A következmény

Rétvári Bence a magyar belügyminisztérium parlamenti államtitkára a döntést követően közölte, hogy január elsejétől megszűnik a határellenőrzés a Magyarország és a Horvátország közötti 344 kilométer hosszú határszakaszon.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy Horvátország schengeni csatlakozásával élénkebbé válhat a két ország közötti közlekedés, és Horvátország schengeni csatlakozása megkönnyíti a turizmust is.

Rétvári kijelentette, hogy Horvátország mellett Magyarország mindvégig nagyon hangsúlyozottan támogatta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is, Magyarország ugyanis azt szeretné, hogy ez a két ország is mihamarabb az unión belüli szabad mozgást biztosító övezet része legyen.

Az államtitkár egyúttal hangsúlyozta, hogy Magyarország szempontjából ez nemzetpolitikai szempontból is, hiszen a magyar-román határ két oldalán élő magyarok számára könnyebbé válna az átjárás.

A tanácskozás migrációról szóló vitájával összefüggésben Rétvári azt mondta, hogy Magyarország továbbra is elutasít – és a későbbiekben sem fog támogatni – olyan javaslatot, mely a migránsokat kvóták alapján osztaná el a tagországok között.

Amikor a migráció tekintetében más tagországok kapacitásai is kimerülőben vannak, akkor nem a migráció serkentésén, nem a határok megnyitásán, nem a migránsok kvóták szerinti elosztásán, hanem a migráció megállításán kell dolgozni

– jelentette ki a belügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki szerint e tekintetben Olaszország a visegrádi országok szövetségesévé vált, Róma ugyanis világosság tette, hogy nem csak a szárazföldön, hanem a tengereken is meg lehet fékezni az illegális migrációt.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Bulgária

VÁLOGATNAK: Hollandia támogatja Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, de Bulgáriáét nem

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

2 radev rutte gigapixel standard scale
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

A holland kormány miniszterei pénteki (december 2-i) tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy támogatják Románia és Horvátország át az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezethez, de Bulgáriáét elutasítják. Ezt nyilatkozta Eric van der Burg holland igazságügyi és belbiztonsági államtitkár, akinek a nyilatkozatát az N1Times című hírportál idézte. A holland közlést követően Rumen Radev azt írta a Faceboon, hogy “Bulgária az európai szolidaritás helyett cinizmust kap”. A schengeni övezet bővítéséről várhatóan az uniós tagországok belügyminisztereinek jövő heti találkozóján születik döntés.

Holland indokok

A holland parlament október végén még azon az állásponton volt, hogy Románia csatlakozását sem támogatja. A bevezetőben említett államtitkár a pénteki döntés után úgy nyilatkozott, hogy holland vélemények szerint Románia és Horvátország készen áll a csatlakozásra, Bulgária viszont nem teljesítette a felvételhez szükséges kritériumokat.

Mark Rutte holland miniszterelnök ezt megerősítve azzal érvelt, hogy Bulgáriával kapcsolatban továbbra is aggályaik vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg.

Rutte szerint a kabinet döntése objektív volt, “nincsenek mögötte politikai szándékok”, és az elutasításnak nincs köze ahhoz sem, hogy a holland kormány szeretné visszafogni az országba irányuló migrációt. Hozzátette, hogy ha Szófia teljesíteni tudja a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, akkor akár már jövőre felvételt nyerhet az övezetbe.

Kedden (november 29-én) Krum Zarkov bolgár igazságügyi miniszter azt mondta a bolgár médiának, hogy Hollandia az utolsó akadálya az ország schengeni csatlakozásának, és kifejezte abbéli reményét, hogy Hága “helyes álláspontra helyezkedik”, hiszen semmilyen gyakorlati és ténybeli érv nem szól Bulgária csatlakozása ellen. Rutte viszont pénteken felhívta a figyelmet arra, hogy nem Hollandia az egyetlen ország, amelynek kétségei vannak a bolgár csatlakozást illetően.

Úgy gondolom, hogy más tagállamokban is felmerülnek kételyek

– jelentette ki a holland miniszterelnök.

Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Parlament 2011 óta több határozatban is zöld jelzést adott az ország schengeni csatlakozásának. A képviselők az októberi plenáris EP-ülésén is megszavaztak egy állásfoglalást, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a belső határellenőrzés fenntartása Románia és Bulgária esetében “diszkriminatív”, és “negatív hatással van az EU egységes piacára”.

Az állásfoglalás elfogadását követő héten viszont a holland parlament fogadott el egy indítványt, amelyben felszólította a kormányt, hogy “ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket” Románia és Bulgária csatlakozásával kapcsolatban, amíg további vizsgálatot nem folytatnak le a két országban a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén.

November közepén az Európai Bizottság megállapította, hogy mind Románia, mind Horvátország, de Bulgária is készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis a szabad mozgást biztosító uniós övezetnek.

bulgaria

Bulgária korrupciós indexe a Transparency International szerint, az ország mindössze egy ponttal rosszabb, mint Magyarország

Az uniós bizottság szerint Szófia bizonyította, hogy rendelkezik azzal a szabályrendszerrel, amely garantálja az egyének számára az alapvető jogok és a visszaküldést tiltó elv tiszteletben tartását, valamint a hozzáférést a nemzetközi védelemhez.

A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós tagállam – köztük Magyarország – és 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.

A bolgárok dühösek

A bolgár elnök igencsak éles hangnemben válaszolt a hollandoknak. Rumen Radev a Facebookon azt írta, hogy “az európai szolidaritás helyett Bulgária cinizmust kap!”

Hollandia miniszterelnöke, Mark Rutte ma megengedhetetlen módon arra tett javaslatot, hogy a határt 50 euró ellenében lehet átlépni

- jegyeztette meg még a bolgár államfő, aki arra emlékeztetett, hogy mostanában három bolgár rendőr is életét áldozta az Európai Unió külső határainak védelmében, az egyik ilyen incidens alig egy hónappal ezelőtt történt a török-bolgár határon.

Bulgária 350 katonát és 40 katonai járművet telepít a Törökországgal közös déli határ mentén, hogy segítsenek a határrendőrségnek a növekvő migránsáradat kezelésében.

Felháborodottan reagált a holland bejelentésre Ivan Demerdzsiev bolgár belügyminiszter, a bolgár kormányfő helyettese is, aki "kimondottan támadónak" minősítette a holland felvetéseket azzal kapcsolatban, hogy Hága elutasítja Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez.

Bulgária rendkívüli erőfeszítéseket tesz partnerei biztonságának garantálására

- nyilatkozta a bolgár belügyminiszter, aki szerint a Bulgária és a bolgár biztonsági erők azért fejtik ki ezeket az erőfeszítéseket a határőrizet terén, hogy megfeleljenek az európai partnerek minden követelményének.

Az általános felháborodást jól jelzi, hogy Bulgáriában egyre többen vádolják a nyugati országokat azzal, hogy képmutató politikát folytatnak, és kettős mércét alkalmaznak, amikor megtagadják a bolgároktól a schengeni térségbe történő belépést.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: