...
Connect with us

Koszovó

AZ ELVÁNDORLÁS OKA: Szerbia nem ismeri el a Koszovóban szerzett diplomákat, avagy mihez kezdjen egy albán tanár Szerbiában

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

iskola
Olvasási idő: 2 perc

Szerbia és Koszovó húsz éve „birkózik” az egymás okleveleinek elismerésének kérdésében, aminek általában az érintettek isszák meg a levét, így például a Preševo völgyében élő albánok. Miután a szerb hatóságok nem ismerik el a koszovói egyetemeken szerzett diplomákat, ez arra kényszeríti a presevói, bujanovac és medveđai (albánul Medvegja) fiatalokat, hogy a jobb élet reményében elhagyják szülőföldjüket.

Marigona Mehmeti több évvel ezelőtt szerezte meg diplomáját a Pristinai Egyetem albán nyelv és irodalom szakán, két évvel ezelőtt pedig befejezte a mesterképzést is, Szerbia azonban nem ismeri el egyik diplomát sem: nem hajtja végre a Pristina és Belgrád között ebben a kérdésben európai közvetítéssel kötött megállapodást. A jogi és anyagi következményeken kívül Marigona szerint az „erkölcsi vonatkozások” a legsúlyosabbak. marigona

Morális szempontból vagyunk igazán érintettek: nem jelenhetünk meg ennek az országnak a munkaerőpiacán, mert nem ismerik el diplomáinkat. Szerbiában tehát nem úgy kezelnek bennünket, mint azokat, akik Észak-Macedóniában, Albániában, vagy valahol máshol fejezték be az egyetemet, és ez több mint megalázó

– mondta Marigona Mehmeti, az albán nyelv és irodalom bujanovaci professzora.

Az oklevelekkel kapcsolatban Shaip Kamberi, a dél-szerbiai albánok képviselője elmondta, hogy már két megállapodás született a kérdésben, a brüsszeli és a washingtoni, de Szerbia nem tartja tiszteletben egyiket sem, aminek a következményeit leginkább az albán fiatalok viselik.

Sajnos, a Szerb Köztársaság továbbra is figyelmen kívül hagyja az általa aláírt megállapodásokat

– mondta Shaip Kamberi, aki a szerbi parlament tagja, és egyben az albán és bosnyák képviselők parlamenti csoportjának elnöke is, az Európai Uniót is bírálta a jelenlegi helyzetért.

Az Európai Unió ugyan kedvező jelentést fogalmazott meg Szerbiával kapcsolatban, viszont megállapította, hogy az ország nem tart tiszteletben számos megállapodást, többek között a diplomák kölcsönös elismeréséről szólót sem

– tette hozzá Kamberi, aki sajnálatosnak tartotta, hogy az Európai Unió ennek ellenére nem tett semmit a koszovói diplomák szerbiai elismerésének kikényszerítésére.

Az oktatás kérdése Szerbiában elvben az Albán Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik, az oklevelek és a szakmai képzésekről szóló bizonyítványok elismerése azonban a szerbiai oktatási minisztérium feladata.

A brüsszeli és a washingtoni megállapodást követően az Albán Nemzeti Tanács technikai segítséget nyújtott az érintetteknek a dokumentumok előkészítéséhez, de a beadványokat a szerbiai kormány nem fogadta el.

Égető helyzetről van szó, ezért sürgősen foglalkozni kell a Koszovói Köztársaság diplomáinak és szakmai bizonyítványainak Szerbiában történő elismerésével, és fordítva, annak érdekében, hogy megteremtsük az egyenlőség és a versenyképesség feltételeit

– mondta Ragmi Mustafa a szerbiai albánok nemzeti tanácsának elnöke.

Marigona csak az egyike azoknak a szerbiai albánoknak, akik Koszovóban szerzett diplomájuk elismerésére várnak.

Azt kérem az illetékes szerbiai hatóságoktól, hogy ismerjék el a Koszovóban végzett szerbiai albánok diplomáit, és részesítsék egyenlő bánásmódban őket azokkal, akik a régió más egyetemein tanultak. Ezt a kérdést nem szabad túlpolitizálni, mert az itteni fiatalok ezáltal a politikai ellentétek túszává válnak, és elmennek oda, ahol jobb perspektívák nyílnak előttük

– mondta Marigona, aki a pristinai egyetem bölcsészkarán tanult.

A Koszovóban szerzett egyetemi diplomák Szerbiában történő elismerésének megtagadása már számos követkeménnyel járt Preševo völgyét illetően. A szakemberek hiánya miatt a munkahelyeket azok töltik be, akik nem rendelkeznek megfelelő képzéssel, vagy esetleg szakmai értelemben gyanús egyetemeken végezték tanulmányaikat.

Amíg azonban Koszovó és Szerbia nem hajtja végre a brüsszeli és a washingtoni szerződés vonatkozó pontjait, addig a Koszovóban diplomát szerzett szerbiai albánok kénytelenek elhagyni Preševo völgyét, hogy szülőföldjükön kívül keressenek megélhetést. Vagy netalán ez lenne a cél?

AZ ELVÁNDORLÁS OKA: Szerbia nem ismeri el a Koszovóban szerzett diplomákat, avagy mihez kezdjen egy albán tanár Szerbiában

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.