Koszovó

AZ ELVÁNDORLÁS OKA: Szerbia nem ismeri el a Koszovóban szerzett diplomákat, avagy mihez kezdjen egy albán tanár Szerbiában

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.11.02.

Írta

Baki Rexhepi

Megosztás

Add tovább!

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 3 perc

Szerbia és Koszovó húsz éve “birkózik” az egymás okleveleinek elismerésének kérdésében, aminek általában az érintettek isszák meg a levét, így például a Preševo völgyében élő albánok. Miután a szerb hatóságok nem ismerik el a koszovói egyetemeken szerzett diplomákat, ez arra kényszeríti a presevói, bujanovac és medveđai (albánul Medvegja) fiatalokat, hogy a jobb élet reményében elhagyják szülőföldjüket.

Marigona Mehmeti több évvel ezelőtt szerezte meg diplomáját a Pristinai Egyetem albán nyelv és irodalom szakán, két évvel ezelőtt pedig befejezte a mesterképzést is, Szerbia azonban nem ismeri el egyik diplomát sem: nem hajtja végre a Pristina és Belgrád között ebben a kérdésben európai közvetítéssel kötött megállapodást. A jogi és anyagi következményeken kívül Marigona szerint az “erkölcsi vonatkozások” a legsúlyosabbak.

– Morális szempontból vagyunk igazán érintettek: nem jelenhetünk meg ennek az országnak a munkaerőpiacán, mert nem ismerik el diplomáinkat. Szerbiában tehát nem úgy kezelnek bennünket, mint azokat, akik Észak- Macedóniában, Albániában, vagy valahol máshol fejezték be az egyetemet, és ez több mint megalázó

– mondta Marigona Mehmeti, az albán nyelv és irodalom bujanovaci professzora.

Az oklevelekkel kapcsolatban Shaip Kamberi, a dél-szerbiai albánok képviselője elmondta, hogy már két megállapodás született a kérdésben, a brüsszeli és a washingtoni, de Szerbia nem tartja tiszteletben egyiket sem, aminek a következményeit leginkább az albán fiatalok viselik.

– Sajnos, a Szerb Köztársaság továbbra is figyelmen kívül hagyja az általa aláírt megállapodásokat

– mondta Shaip Kamberi, aki a szerbi parlament tagja, és egyben az albán és bosnyák képviselők parlamenti csoportjának elnöke is, az Európai Uniót is bírálta a jelenlegi helyzetért.

Az Európai Unió ugyan kedvező jelentést fogalmazott meg Szerbiával kapcsolatban, viszont megállapította, hogy az ország nem tart tiszteletben számos megállapodást, többek között a diplomák kölcsönös elismeréséről szólót sem

– tette hozzá Kamberi, aki sajnálatosnak tartotta, hogy az Európai Unió ennek ellenére nem tett semmit a koszovói diplomák szerbiai elismerésének kikényszerítésére.

Az oktatás kérdése Szerbiában elvben az Albán Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik, az oklevelek és a szakmai képzésekről szóló bizonyítványok elismerése azonban a szerbiai oktatási minisztérium feladata.

A brüsszeli és a washingtoni megállapodást követően az Albán Nemzeti Tanács technikai segítséget nyújtott az érintetteknek a dokumentumok előkészítéséhez, de a beadványokat a szerbiai kormány nem fogadta el.

– Égető helyzetről van szó, ezért sürgősen foglalkozni kell a Koszovói Köztársaság diplomáinak és szakmai bizonyítványainak Szerbiában történő elismerésével, és fordítva, annak érdekében, hogy megteremtsük az egyenlőség és a versenyképesség feltételeit

– mondta Ragmi Mustafa a szerbiai albánok nemzeti tanácsának elnöke.

Marigona csak az egyike azoknak a szerbiai albánoknak, akik Koszovóban szerzett diplomájuk elismerésére várnak.

– Azt kérem az illetékes szerbiai hatóságoktól, hogy ismerjék el a Koszovóban végzett szerbiai albánok diplomáit, és részesítsék egyenlő bánásmódban őket azokkal, akik a régió más egyetemein tanultak. Ezt a kérdést nem szabad túlpolitizálni, mert az itteni fiatalok ezáltal a politikai ellentétek túszává válnak, és elmennek oda, ahol jobb perspektívák nyílnak előttük

– mondta Marigona, aki a pristinai egyetem bölcsészkarán tanult.

A Koszovóban szerzett egyetemi diplomák Szerbiában történő elismerésének megtagadása már számos követkeménnyel járt Preševo völgyét illetően. A szakemberek hiánya miatt a munkahelyeket azok töltik be, akik nem rendelkeznek megfelelő képzéssel, vagy esetleg szakmai értelemben gyanús egyetemeken végezték tanulmányaikat.

Amíg azonban Koszovó és Szerbia nem hajtja végre a brüsszeli és a washingtoni szerződés vonatkozó pontjait, addig a Koszovóban diplomát szerzett szerbiai albánok kénytelenek elhagyni Preševo völgyét, hogy szülőföldjükön kívül keressenek megélhetést. Vagy netalán ez lenne a cél?

Felcímkéztük:albán BALK ban Belgrád bosnyák elnök Európa Európai Unió jelentés kormány Koszovó Koszovó és Szerbia koszovói medve nemzet nemzeti nemzeti tanács oktatás parlament politika Preševo Pristina szerb Szerb Köztársaság Szerbia Szerbia és Koszovó tech

Az olvasás folytatása

Ezt az oldalt ennyien látták: 9

Szerbia

VUČIĆ: A koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen

Közzététel:

30 perc telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.09.24.

Írta

Varga Szilveszter

A szerb elnök szerint a koszovói szerbek egy része felült a provokációknak (Screenshot)

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök vasárnap esti sajtótájékoztatója alkalmával úgy fogalmazott, hogy a koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen, majd megjegyezte, hogy a történtekért kizárólag Albin Kurti koszovói miniszterelnök felelős, aki mindenáron bele akarja rángatni Szerbiát egy háborúba a NATO szemben, bár szerinte némi felelősség terheli azokat a külföldi erőket is, amelyek őt segítik. Aleksandar Vučić a Banjskában történteket arra használta fel, hogy ismételten felszólítsa a nemzetközi közösséget a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) létrehozására.

Koszovói szerbek voltak

Aleksandar Vučić szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a Banjska melletti lázadásban résztvevő szerbek ellen brutális támadás indult, és ezért felmerült a kérdés, hogy a probléma megoldásába miért nem vonták be a KFOR-t, mert az szerinte kevesebb áldozattal járt volna.

Vučić megjegyezte, hogy a rendelkezésére álló megerősített adatok szerint az akcióban megölt szerbek Koszovóból származnak, és szinte biztos, hogy közülük kettőt mesterlövész lőtt ki, vagyis a meggyilkolásukra nem volt feltétlenül szükség.

A rendelkezésre álló adatok szerint két szerb súlyosan megsebesült, és nem zárta ki, hogy van egy negyedik halálos áldozat is, egy ember ugyanis nem biztos, hogy életben marad, mert nem akartak neki segíteni.

Belgrádban állítólag rendelkeznek egy hangfelvétellel, amelyen az albán rendőrök nevetgélnek, miközben egyikük azt mondja, hogy hagyják meghalni a megsebesült szerb férfit, mert semmi okuk nincs arra, hogy segítsenek rajta.

Vučić szerint Albin Kurti az egyetlen, aki okolható azért, ami ma Koszovóban történik, és sajnálja, hogy a szerbek egy része felült a provokációknak. A szerb elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a nemzetközi közösségnek azt a részét is felelősség terheli, aki segít Kurtinak.

A szerb elnök mentegette a szerb egyházat is, amely szerinte semmilyen formában nem volt érintett, és a fegyveresek csak azért mentek oda, mert két sebesültjük is volt.

A spin-forradalom

Vučić arról is beszélt, hogy délelőtt beindult a spin-forradalom, mert egyesek, akik bevérezték a kezüket az 1999-es bombázások során, egyszer csak arra gondoltak, hogy ismét meg kellene vádolni, és megint bombázni kellene Szerbiát.

A szerb elnök ezzel kapcsolatban konkrét neveket nem említett, de mivel ezt az utóbbi időben gyakran felemlegeti, láthatóan nem felejtette el az akkor történteket.

Kapcsolódó cikk

LÁZADÁS: A szerb elnök lemondta minden külföldi útját, egész éjszaka a koszovói szerbekkel tárgyalt

A szerb elnök itt hívta fel a figyelmet azokra a hamisnak bizonyult hírekre, amelyek szerint Koszovóban életét vesztette Pavle Bihali, a Levijatan csoport vezetője, szerinte ugyanis koszovói részről ezáltal szerették volna összefüggésbe hozni Szerbiát a koszovói eseményekkel.

A szerb elnök szerint az az információ is hamisnak bizonyult, hogy Koszovóban meghalt Radomir Počuča, aki a szélsőséges Eskütartók, azaz a Zavetnici tagja, akit a kelet-ukrajnai harcokban való közreműködéséért Szerbiában már elítéltek.

Azt is szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy a harcokban részt vettek az Obraz mozgalom tagjai, ez egy szélsőjobboldali csoport, amelyet 2012-ben betiltottak, de más néven ma is létezik, a vezetőjük, Mladen Obradović maga is cáfolta a hírt.

A pristinai-tiranai Albanian Post arról számolt be, hogy a harcokban részt vettek az orosz Wagner Csoport és a szintén orosz titkos zsoldoshadsereg, a Szpecnaz tagjai, amit a szerb elnök szintén hazugságnak nevezett.

Vučić mindezt összefoglalva úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nem az volt a fontos, hogy miként hazudnak, csak az volt a fontos, hogy az albán rendőr meggyilkolásáért a felelősséget Belgrádra hárítsák, miközben ők rendelkeznek a világ összes jogosítványával ahhoz, hogy a Koszovó északi részén élőket zaklassák.

A szerb elnök szerint különösen a szerb egyházat támadták Alicia Kearns brit külügyi bizottsági elnök szellemében. A brit politikus nemrégiben azt állította, hogy Szerbia mentőautókkal csempészi be a fegyvereket Koszovóba, ahol a szerb ortodox egyház raktározza azokat, amivel kapcsolatban Vučić megítélése szerint mindenki hazudik.

A banjskai szerb kolostor (Forrás: X-platform)

A szerb elnök arról is beszélt, hogy 2022 novembere – vagyis a szerb rendőrök kilépése óta – 62 alkalommal használták a koszovói rendőrséget a szerbek ellen, 56 etnikai indíttatású támadás volt velük szemben.

A nap folyamán egyébként ülésezett a szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács, a testület Vučić szerint részletes és alapos döntéseket dolgoz ki, amelyeket a következő napokban hoznak nyilvánosságra.

A szerb elnök a következő mondatát a nemzetközi közösséghez intézte, amelyet ismételten felszólított a Szerb Községek Közösségének megalakítására, és követelte, hogy az északi területeken szerb rendőrök legyenek, ami körülbelül így is volt tavaly novemberig, amíg nem vetették le az egyenruhát.

Királyi többesben a szerb elnök egyúttal békére és visszafogottságra szólította fel a koszovói szerb népet, és arra kérte őket, hogy a higgyenek az államnak, bár azt nem mondta, hogy melyiknek, bár ez ebben az esetben szinte magától értetődik.