AZ ELVÁNDORLÁS OKA: Szerbia nem ismeri el a Koszovóban szerzett diplomákat, avagy mihez kezdjen egy albán tanár Szerbiában

Szerbia és Koszovó húsz éve „birkózik” az egymás okleveleinek elismerésének kérdésében, aminek általában az érintettek isszák meg a levét, így például a Preševo völgyében élő albánok. Miután a szerb hatóságok nem ismerik el a koszovói egyetemeken szerzett diplomákat, ez arra kényszeríti a presevói, bujanovac és medveđai (albánul Medvegja) fiatalokat, hogy a jobb élet reményében elhagyják szülőföldjüket.

Marigona Mehmeti több évvel ezelőtt szerezte meg diplomáját a Pristinai Egyetem albán nyelv és irodalom szakán, két évvel ezelőtt pedig befejezte a mesterképzést is, Szerbia azonban nem ismeri el egyik diplomát sem: nem hajtja végre a Pristina és Belgrád között ebben a kérdésben európai közvetítéssel kötött megállapodást. A jogi és anyagi következményeken kívül Marigona szerint az „erkölcsi vonatkozások” a legsúlyosabbak.

– Morális szempontból vagyunk igazán érintettek: nem jelenhetünk meg ennek az országnak a munkaerőpiacán, mert nem ismerik el diplomáinkat. Szerbiában tehát nem úgy kezelnek bennünket, mint azokat, akik Észak- Macedóniában, Albániában, vagy valahol máshol fejezték be az egyetemet, és ez több mint megalázó

– mondta Marigona Mehmeti, az albán nyelv és irodalom bujanovaci professzora.

Az oklevelekkel kapcsolatban Shaip Kamberi, a dél-szerbiai albánok képviselője elmondta, hogy már két megállapodás született a kérdésben, a brüsszeli és a washingtoni, de Szerbia nem tartja tiszteletben egyiket sem, aminek a következményeit leginkább az albán fiatalok viselik.

– Sajnos, a Szerb Köztársaság továbbra is figyelmen kívül hagyja az általa aláírt megállapodásokat

– mondta Shaip Kamberi, aki a szerbi parlament tagja, és egyben az albán és bosnyák képviselők parlamenti csoportjának elnöke is, az Európai Uniót is bírálta a jelenlegi helyzetért.

Az Európai Unió ugyan kedvező jelentést fogalmazott meg Szerbiával kapcsolatban, viszont megállapította, hogy az ország nem tart tiszteletben számos megállapodást, többek között a diplomák kölcsönös elismeréséről szólót sem

– tette hozzá Kamberi, aki sajnálatosnak tartotta, hogy az Európai Unió ennek ellenére nem tett semmit a koszovói diplomák szerbiai elismerésének kikényszerítésére.

Az oktatás kérdése Szerbiában elvben az Albán Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik, az oklevelek és a szakmai képzésekről szóló bizonyítványok elismerése azonban a szerbiai oktatási minisztérium feladata.

A brüsszeli és a washingtoni megállapodást követően az Albán Nemzeti Tanács technikai segítséget nyújtott az érintetteknek a dokumentumok előkészítéséhez, de a beadványokat a szerbiai kormány nem fogadta el.

– Égető helyzetről van szó, ezért sürgősen foglalkozni kell a Koszovói Köztársaság diplomáinak és szakmai bizonyítványainak Szerbiában történő elismerésével, és fordítva, annak érdekében, hogy megteremtsük az egyenlőség és a versenyképesség feltételeit

– mondta Ragmi Mustafa a szerbiai albánok nemzeti tanácsának elnöke.

Marigona csak az egyike azoknak a szerbiai albánoknak, akik Koszovóban szerzett diplomájuk elismerésére várnak.

– Azt kérem az illetékes szerbiai hatóságoktól, hogy ismerjék el a Koszovóban végzett szerbiai albánok diplomáit, és részesítsék egyenlő bánásmódban őket azokkal, akik a régió más egyetemein tanultak. Ezt a kérdést nem szabad túlpolitizálni, mert az itteni fiatalok ezáltal a politikai ellentétek túszává válnak, és elmennek oda, ahol jobb perspektívák nyílnak előttük

– mondta Marigona, aki a pristinai egyetem bölcsészkarán tanult.

A Koszovóban szerzett egyetemi diplomák Szerbiában történő elismerésének megtagadása már számos követkeménnyel járt Preševo völgyét illetően. A szakemberek hiánya miatt a munkahelyeket azok töltik be, akik nem rendelkeznek megfelelő képzéssel, vagy esetleg szakmai értelemben gyanús egyetemeken végezték tanulmányaikat.

Amíg azonban Koszovó és Szerbia nem hajtja végre a brüsszeli és a washingtoni szerződés vonatkozó pontjait, addig a Koszovóban diplomát szerzett szerbiai albánok kénytelenek elhagyni Preševo völgyét, hogy szülőföldjükön kívül keressenek megélhetést. Vagy netalán ez lenne a cél?