Connect with us

Exodus

NYERESÉG VAGY VESZTESÉG? Szerbiából évente 50 000 fiatal távozik, de ez nem gazdasági, hanem inkább nemzetpolitikai probléma

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

javitott CnL8vREWYAAIpGl
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

Kelet-Európából százezrek, évek folyamán milliók távoznak. Az elvándorlás fő oka a térség gazdasági-szociális állapota, de a nyomasztó társadalmi klíma, a hatalom lakossághoz való viszonyulása és a távlatok hiánya is hozzájárul az aggasztó folyamat felgyorsulásához. A szerbiai helyzetre vonatkozóan közölt nemrégiben cikket a belgrádi Danas című napilap, amely a brit kormány által támogatott Westminster Foundation for Democracy felmérésére hivatkozva megállapította, hogy a fiatalok távozása miatt Szerbia évente 900 millió eurót veszít, ám ez csak az elvándorlók oktatására költött pénz.

Érték- és agyelszívás

A “Fiatalok elvándorlásának költségei” címet viselő tanulmány szerint a távozók képzésébe befektetett munka értéke körülbelül ugyanannyi, mint a szerb mezőgazdaság éves kivitele, amely mintegy 900 millió euró kedvező időjárási viszonyok esetén, vagyis amikor nem veri el a jég a határt.

A felmérés szerint az egyetemi végzetséggel rendelkezők képzése Szerbiában átlagosan 68 500 euróba kerül, amiből a nyolcéves általános iskola 13 500 euró, a középiskola mintegy 21 000 euró és végül az egyetem 34 000 euró – ami a befogadó ország szempontjából ekkora azonnali nyereséget jelent.

iskolai vegzettseg

A szerbiai fiatalok több mint 90 százaléka azzal indokolta távozását, hogy nem tud munkát találni a szakmájában, sokan általában munkát sem, de a fő ok mindenképpen az alacsony életszínvonal – ami nyilvánvalóan nem csak szerbiai probléma.

A kötelező minimálbér

A szerbiai gyakorlat szerint az iskola befejezése után, a fiatalok azzal szembesülnek, hogy elhelyezkedésüket követően minibálbért kapnak, bár a törvény szerint csak hat hónapig.

Szerbiában gyakorlattá vált, hogy a minibálbért kapják, és aki azzal szembesül, hogy így kezdődik az élete, nincs is kedve munkát keresni, az álmok köddé válnak, és azonnal felmerül az egyirányú menetjegy megváltása

– jelentette ki Ružica Grabovac Marković, a Független Szakszervezetek Szövetsége ifjúsági szekciójának vezetője.

szerbiai munkaeropiac

Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) adatai szerint 2012 és 2016 között 245 ezer ember hagyta el Szerbiát, ami évente átlagosan 49 ezer távozót jelent.

Az OECD statisztikája szerint a “szerb migránsok” több mint fele Németországba, mintegy 17 százaléka Ausztriába megy, érdekes módon a harmadik helyen Szlovénia áll a befogadó országok sorában.

Számítások szerint – mivel ezt nem lehet mérni – minden munkaképes szerbiai lakos távozásásval éves szinten 19 500 euróval csökken az ország GDP-je.

Strukturális problémák

Ljubodrag Savić gazdasági szakértő szerint Szerbiának leginkább az “iskolázott emberek” intenek búcsút.

Azért mennek el, mert nem tudnak munkát találni, vagy ha találnak, akkor nem a szakmájukban dolgoznak, a szerbiai ipar szerkezete ugyanis olyan, hogy nincs szükség sok képzett emberre. Szerbiát tehát vagy a legkevésbé vagy a leginkább képzett emberek hagyják el

– jelentette ki Savić, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem csak szerb sajátosság, ugyanúgy vonatkozik például Romániára is, ahonnan az uniós csatlakozást követően közel négy millió ember távozott.

Szerbia kitanítja a fiatalokat, ám a probléma nem csak az, hogy olyanok mennek el, akinek nincs tapasztalatuk, hanem hogy a tapasztalattal rendelkezők is távoznak, pl. az orvosok, akiknek nem csak az iskoláztatása, hanem a továbbképzése is pénzbe került, ráadásul olyan szakembereket veszítünk el, akikre szükségünk van

– mondta Savić, aki szerint enyhítő körülmény, hogy az IT-szektorban lévők otthonról dolgoznak egyes világcégeknek, és ez valamelyest enyhítette az elvándorlást.

elegedettseg

Ami a hasznot illeti

A távozók ugyanakkor hasznot is hajtanak minden országnak, így Szerbiának is, amit az általuk hazaküldött pénz jelent. Az európai országok közül Szerbia ezen a téren az első helyen osztozik Albániával, a hazaküldött összeg adja ugyanis a GDP 5-6%-át.

Általánosságban elmondható, hogy ha a munkavállalók átutalásain kívül más forrásokat is figyelembe veszünk, mint például a külföldi nyugdíjakat, egyéb személyes átutalásokat és a szerbiai állampolgárok ideiglenes külföldi munkájából származó jövedelmeket, akkor ez a GDP nyolc százalékát is lehet. És ez nem kis összeg.

Összehasonlításképpen az elmúlt három évben Szerbiában a közvetlen külföldi tőkebefektetések alapján számított nettó beáramlás a GDP 6,3 százalékát, azaz mintegy 2,5 milliárd eurót tett ki, arról nem is beszélve, hogy a külföldről hazalátogatók jelentős összegeket költenek otthon, már csak a kivagyiság miatt is, amit egyetlen statisztika sem képes kimutatni.

Reálisan nézve akár azt is mondhatnánk, hogy Szerbiának, és más hasonló helyzetben lévő országnak, még haszna is származik a fiatalok külföldre távozásából. A kelet-európai kormányok szempontjából a kivándorlásnak politikai haszna is lehet, de ez már csak feltételezés, amely szerint általában azok távoznak, akik nem a kormányzó pártokra adnák a szavazatukat.

Az egyetlen pótolhatatlan veszteséget érheti Szerbiát – és minden más országot a térségben – amelyet nemzetpolitikai téren kénytelenek elszenvedi – ötven éves távlatban ugyanis szépen megcsappanhat bármelyik közép- és délkelet-európai lélekszáma.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Románia

EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Fogy az erdélyi magyarság (Forrás: EMSZ)
ERDÉLY IS ELVESZIK: Három évtized alatt közel 40 százalékkal csökkent a romániai magyarság lélekszáma (Forrás: EMSZ)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják “a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.

Már csak egymillió erdélyi magyar

Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.

Hogy jobban érzékeltessük a helyzet súlyosságát, a népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna

– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.

Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.

Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 százalékát, és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett

– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.

Drámai népességvesztés

Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.

Ha ezen a negatív trenden nem sikerül változtatni, a század végére az erdélyi magyar nemzetrész szinte teljesen eljelentéktelenedik, és a fél évszázaddal ezelőtt még erős és életképes, mára szinte teljesen elenyészett erdélyi szászok vagy zsidók sorsára jut

– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem “súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.

Nem létezhet olyan politikai haszon és pártérdek, amely miatt a népszámlálási eredményt akár csak részsikerként is lehetne közölni, ezért arra szólítunk valamennyi magyar politikai szereplőt, hogy a saját kommunikációs szempontjaikat legalább ebben a kérdésben szorítsák a közösségi érdek mögé

– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy “az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.

Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Exodus

AZ ANGOL BETEG: Összeomlanak-e a nyugati gazdaságok az olcsó keleti munkaerő, vagyis a migránsok nélkül?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

11dq5kvgs6r71
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

A nagy-britanniai helyzet arra utal, hogy a brit gazdaság összeomlana az olcsó keleti munkaerő, vagyis a kelet-európai migránsok nélkül, ahogy a britek nevezik az Európa szerencsétlenebb feléből érkezőket. Hasonló lehet a helyzet más nyugat-európai országokban is, amelyek a kelet-európai és más migránsok kizsákmányolásával teremtették meg a maguk jólétét. Erre utal az az interjú, amelyet Boris Johnson brit miniszterelnök adott a BBC-nek ezúttal a brit fuvarozóknál kialakult helyzettel kapcsolatban.

Keményen dolgoznak

Boris Johnson, aki a kormányzó brit Konzervatív Párt éves kongresszusának kezdete előtt nyilatkozott a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában, úgy fogalmazott: a brit közúti fuvarozó vállalatok évtizedekig nem fejlesztették a kamionos pihenőhelyeket, nem javították a munkakörülményeket és nem emelték a béreket.

A brit kormányfő hozzátette, hogy a fuvarozó cégek ehelyett jórészt a keleti EU-tagországokból érkező, “nagyon keményen dolgozó” munkavállalókra hagyatkoztak, akik ilyen feltételekkel is hajlandók voltak elvégezni ezt a munkát, és ez az oka annak, hogy a kamionsofőri foglalkozás ezekkel a bérekkel és ilyen munkakörülmények közepette jelenleg nem vonzó.

Nagy-Britanniában a kamionsofőrök hiánya miatt súlyos fennakadások támadtak elsősorban az üzemanyagellátásban, de érzékelhetők a logisztikai problémák a boltok élelmiszerkínálatában is.

A múlt hét közepén országszerte pánikszerű vásárlási roham kezdődött a benzinkutaknál, miután több nagy forgalmazó bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a tartályautó-sofőrök krónikus hiánya miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal.

Az ország jelentős térségeiben azóta is folyamatosak a hosszú, esetenként több órás sorok a benzinkutaknál. A helyzet Londonban és Délkelet-Angliában a legrosszabb.

Százezer sofőr hiányzik

A brit belügyminisztérium szombati bejelentése szerint március végéig könnyített eljárással kaphatnak munkavállalási engedélyt azok az európai uniós kamionsofőrök, akik a súlyos üzemanyagellátási fennakadásokat okozó sofőrhiány enyhítésére meghirdetett program keretében érkeznek Nagy-Britanniába.

A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint azonban a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, elsősorban éppen azért, mert a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából.

A brit közúti áruszállítási szövetség (Road Haulage Association) legutóbbi becslése szerint csak az új munkavállalási szabályok januári életbe lépése óta 30 ezer külföldi kamionsofőr hagyta el Nagy-Britanniát.

Boris Johnson azonban a vasárnapi BBC-műsorban kizárta annak lehetőségét, hogy a brit tömegesen engedjen be külföldi munkavállalókat a kamionsofőr-hiány enyhítésére.

A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: a kiutat a jelenlegi helyzetből nem az kínálja, hogy “meghúzzuk az ‘ellenőrizetlen bevándorlás’ feliratú emeltyűt, és hatalmas számban engedünk be embereket (külföldről)”.

Johnson kijelentette: nincs visszatérés “az ellenőrzés nélküli bevándorlás által fenntartott, alacsony bérezésre és alacsony szakképesítésre épülő régi, bukott modellhez”.

A brit kormányfő néhány napon belül másodszor fejtette ki ezt a véleményét.

A hét elején, amikor – szintén a BBC-nek nyilatkozva – először szólalt meg személyesen az üzemanyagellátásban kialakult súlyos fennakadások ügyében, kijelentette: nem hiszi, hogy az emberek “ebben az országban ismét az ellenőrzés nélküli bevándorlással akarnának minden problémát megoldani”.

Ezzel már próbálkoztunk hosszú időn át, és ennek az alacsony bérezésre, alacsony szakképzettségre építő hozzáállás lett a vége

– tette hozzá a brit miniszterelnök az ellenőrzés nélküli bevándorlással kapcsolatban.
_____________________________________
A kép forrása: A Times karikatúrája

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Exodus

KELL A MUNKAERŐ: A migráció nem szűnt meg, s nem csak az ázsiaiak és az afrikaiak vándorolnak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

prolaz
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

 
A Kvarner-öböl feletti hegyek tele vannak migránsokkal, akik mindet lepusztítanak, ami az útjukba kerül. A Nova TV horvátországi csatornájának beszámolója szerint a migránsok már harmadszor törtek fel egy vadászházat, amelyet az Abbázia (Opatija) környéki vadászok használnak. Nyugati gazdasági és politikai vezetők úgy vélik, ahogy azt az egyik legjelentősebb amerikai globális bank egyik európai vezetője is megfogalmazta – elöregedő társadalmak vagyunk, és szükségünk van munkaerőre. De nemcsak az ázsiaiak és az afrikaiak tartanak Nyugatra, hanem a Balkán és Közép-Európa lakossága is.

50 millió euró

A migránsok már harmadik alkalommal törtek be a bevezetőben említett vadászházba, amihez ezúttal egy csákányt használtak. KELL A MUNKAERŐ: A migráció nem szűnt meg, s nem csak az ázsiaiak és az afrikaiak vándorolnak

Élelmet kerestek, de az nem volt, volt viszont bor és pálinka, az viszont nem érdekelte őket, csak a kávét és a cukrot vitték el, meg a takarókat, amelyeket a másik helyiségben találtak
– mondta az egyik helyi vadász, akinek a társa arról beszélt, hogy a migránsok között nőket és gyerekeket nemigen látnak.

A szlovén határtól mindössze három kilométerre lévő Mune helyi tanácsának egyik tagja azt mondta, hogy a környéken vezet a migránsútvonal Nyugat-Európa felé, az utóbbi időben legalább hetven migránst kaptak el a település környékén.

A Tengermellék-Hegyvidék megye rendőrségének adatai szerint az év első öt hónapjában 10%-kal kevesebb migráns bukott le, mint tavaly májusig, viszont növekszik az elcsípett embercsempészek száma, öt hónap alatt 54 akadt horogra.

Becslések szerint az embercsempészek évente 50 millió eurót zsebelnek be a Balkánon áthaladó migránsoktól, miután személyenként többezer eurót is elkérnek egy-egy utazásért.

A csempészek beépülnek a rendőrségbe

A Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (The Global Initiative against Transnational Organized Crime, GITOC) nevet viselő genfi szervezet szerint az Afganisztán és Irán irányából érkező migránsoknak 3500-5000 euró közötti összeget kell letenniük ahhoz, hogy szárazföldi úton eljuttassák őket a Balkánig.

Ha a kényelmesebb útvonalat választják, vagyis ha hajóval szeretnék elérni Európát valamelyik kikötőn keresztül, akkor ez az összeg akár 8000 euró is lehet.

Ehhez képest mi az a 20 euró, amennyiért az embercsempészek Montenegróból átjuttatják őket Bosznia-Hercegovinába, hogy aztán annak keleti határától a nyugati határáig 100 és 300 euró közötti összegért kalauzolják őket tovább az embercsempészek.

Ha van 1000-2000 eurójuk, akkor Horvátországon keresztül egészen Szlovéniáig viszik őket. Az ár azért ugrik meg hirtelen, mert a horvát-boszniai határ átlépése nem könnyű, az egyik leginkább őrzött európai határról van szó.

A GITOC szerint bármennyire is védettek a határok, a migránsoknak mégis sikerül átlépniük őket, ami azért történhet meg, mert az embercsempészek jó kapcsolatokat alakítanak ki a terepviszonyokat ismerő helyi lakosokkal és/vagy a rendőrség néhány tagjával.

Anesa Agović, a nemzetközi szervezet egyik képviselője szerint szervezett bűnözői csoportokról, néha pedig határokon átnyúló bűnözői hálózatokról van szó, amelyek jól felszereltek, és beépített embereik vannak a rendőrségnél és a határőrségnél, ezért a koronavírus sem nagyon zavarta meg a tevékenységüket.

Plen-ki-moon és a horvát migránsok

A vírushelyzet alakulása és a nyaralás körüli felhajtás háttérbe szorította a migránsokról szóló híreket, így például azt is, hogy a horvát rendőrség az év első négy hónapjában 3500 migránst toloncolt ki az országból, naponta átlagosan 29-et.

A horvátok tavaly egész évben több mint 12 ezer migránst küldtek vissza a szomszédos országokba. Ha az idei számokat felszorozzuk hárommal, akkor körülbelül ugyanott vagyunk, mint tavaly, miután a “legforgalmasabb” nyári, koraőszi hónapok még hátra vannak.

A legtöbb migráns Afganisztánból, Pakisztánból, Albániából, Koszovóból és Irakból érkezik.

Ilyenkor azonban mindig felmerül a kérdés, hogy mi van azokkal a migránsokkal, akiket nem lepleznek le a rendőrök, vagy akiknek az elfogását nem dokumentálják, hanem ukk-mukk-fukk, minden apelláta ellenére szimplán, rögtön a határról visszaküldik őket Boszniába, némi meggyőző ütlegelés mellett, amit a migránsok a civil szervezetek szócsövén, a brit Guardiannen keresztül szoktak tudatni a világgal.

Hogy ebből mi igaz, és mi nem – azt lehetetlen kideríteni, elvégre a határ nem az a hely, ahol igazmondásból szokás bajnokságokat rendezni. plen ki moon

A horvát kormányzattal általában szemben álló Isztriai-félsziget vezető napilapjában, a Novi listben a migrációval kapcsolatban egy AlaDin Delon nevű kommentelő felvetette, hogy ez mind semmi ahhoz képest, amit Plen-ki-moon (Andrej Plenković horvát miniszterelnök) tett 300 ezer fiatal horvát Írországba, Kanadába és Németországba történt elűzésével.

És akkor el is jutottunk oda, hogy a Nyugatnak továbbra is munkaerőre van szüksége, ami miatt hamarosan átalakul Európa etnikai térképe: a Balkán és Közép-Európa lakosságának jó része Nyugatra költözik, az említett területeket pedig ellepi az olcsó egyiptomi, nepáli, kínai, s ki tudja még milyen ázsiai és afrikai munkaerő.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: