Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják “a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.

Már csak egymillió erdélyi magyar

Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.

– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.

Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.

– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.

Drámai népességvesztés

Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.

– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem “súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.

– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy “az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.

Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.

A nagy-britanniai helyzet arra utal, hogy a brit gazdaság összeomlana az olcsó keleti munkaerő, vagyis a kelet-európai migránsok nélkül, ahogy a britek nevezik az Európa szerencsétlenebb feléből érkezőket. Hasonló lehet a helyzet más nyugat-európai országokban is, amelyek a kelet-európai és más migránsok kizsákmányolásával teremtették meg a maguk jólétét. Erre utal az az interjú, amelyet Boris Johnson brit miniszterelnök adott a BBC-nek ezúttal a brit fuvarozóknál kialakult helyzettel kapcsolatban.

Keményen dolgoznak

Boris Johnson, aki a kormányzó brit Konzervatív Párt éves kongresszusának kezdete előtt nyilatkozott a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában, úgy fogalmazott: a brit közúti fuvarozó vállalatok évtizedekig nem fejlesztették a kamionos pihenőhelyeket, nem javították a munkakörülményeket és nem emelték a béreket.

A brit kormányfő hozzátette, hogy a fuvarozó cégek ehelyett jórészt a keleti EU-tagországokból érkező, “nagyon keményen dolgozó” munkavállalókra hagyatkoztak, akik ilyen feltételekkel is hajlandók voltak elvégezni ezt a munkát, és ez az oka annak, hogy a kamionsofőri foglalkozás ezekkel a bérekkel és ilyen munkakörülmények közepette jelenleg nem vonzó.

Nagy-Britanniában a kamionsofőrök hiánya miatt súlyos fennakadások támadtak elsősorban az üzemanyagellátásban, de érzékelhetők a logisztikai problémák a boltok élelmiszerkínálatában is.

A múlt hét közepén országszerte pánikszerű vásárlási roham kezdődött a benzinkutaknál, miután több nagy forgalmazó bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a tartályautó-sofőrök krónikus hiánya miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal.

Az ország jelentős térségeiben azóta is folyamatosak a hosszú, esetenként több órás sorok a benzinkutaknál. A helyzet Londonban és Délkelet-Angliában a legrosszabb.

Százezer sofőr hiányzik

A brit belügyminisztérium szombati bejelentése szerint március végéig könnyített eljárással kaphatnak munkavállalási engedélyt azok az európai uniós kamionsofőrök, akik a súlyos üzemanyagellátási fennakadásokat okozó sofőrhiány enyhítésére meghirdetett program keretében érkeznek Nagy-Britanniába.

A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint azonban a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, elsősorban éppen azért, mert a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából.

A brit közúti áruszállítási szövetség (Road Haulage Association) legutóbbi becslése szerint csak az új munkavállalási szabályok januári életbe lépése óta 30 ezer külföldi kamionsofőr hagyta el Nagy-Britanniát.

Boris Johnson azonban a vasárnapi BBC-műsorban kizárta annak lehetőségét, hogy a brit kormány tömegesen engedjen be külföldi munkavállalókat a kamionsofőr-hiány enyhítésére.

A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: a kiutat a jelenlegi helyzetből nem az kínálja, hogy “meghúzzuk az ‘ellenőrizetlen bevándorlás’ feliratú emeltyűt, és hatalmas számban engedünk be embereket (külföldről)”.

Johnson kijelentette: nincs visszatérés “az ellenőrzés nélküli bevándorlás által fenntartott, alacsony bérezésre és alacsony szakképesítésre épülő régi, bukott modellhez”.

A brit kormányfő néhány napon belül másodszor fejtette ki ezt a véleményét.

A hét elején, amikor – szintén a BBC-nek nyilatkozva – először szólalt meg személyesen az üzemanyagellátásban kialakult súlyos fennakadások ügyében, kijelentette: nem hiszi, hogy az emberek “ebben az országban ismét az ellenőrzés nélküli bevándorlással akarnának minden problémát megoldani”.

– tette hozzá a brit miniszterelnök az ellenőrzés nélküli bevándorlással kapcsolatban.
_____________________________________
A kép forrása: A Times karikatúrája

 
A Kvarner-öböl feletti hegyek tele vannak migránsokkal, akik mindet lepusztítanak, ami az útjukba kerül. A Nova TV horvátországi csatornájának beszámolója szerint a migránsok már harmadszor törtek fel egy vadászházat, amelyet az Abbázia (Opatija) környéki vadászok használnak. Nyugati gazdasági és politikai vezetők úgy vélik, ahogy azt az egyik legjelentősebb amerikai globális bank egyik európai vezetője is megfogalmazta – elöregedő társadalmak vagyunk, és szükségünk van munkaerőre. De nemcsak az ázsiaiak és az afrikaiak tartanak Nyugatra, hanem a Balkán és Közép-Európa lakossága is.

50 millió euró

A migránsok már harmadik alkalommal törtek be a bevezetőben említett vadászházba, amihez ezúttal egy csákányt használtak.

A szlovén határtól mindössze három kilométerre lévő Mune helyi tanácsának egyik tagja azt mondta, hogy a környéken vezet a migránsútvonal Nyugat-Európa felé, az utóbbi időben legalább hetven migránst kaptak el a település környékén.

A Tengermellék-Hegyvidék megye rendőrségének adatai szerint az év első öt hónapjában 10%-kal kevesebb migráns bukott le, mint tavaly májusig, viszont növekszik az elcsípett embercsempészek száma, öt hónap alatt 54 akadt horogra.

Becslések szerint az embercsempészek évente 50 millió eurót zsebelnek be a Balkánon áthaladó migránsoktól, miután személyenként többezer eurót is elkérnek egy-egy utazásért.

A csempészek beépülnek a rendőrségbe

A Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (The Global Initiative against Transnational Organized Crime, GITOC) nevet viselő genfi szervezet szerint az Afganisztán és Irán irányából érkező migránsoknak 3500-5000 euró közötti összeget kell letenniük ahhoz, hogy szárazföldi úton eljuttassák őket a Balkánig.

Ha a kényelmesebb útvonalat választják, vagyis ha hajóval szeretnék elérni Európát valamelyik montenegrói kikötőn keresztül, akkor ez az összeg akár 8000 euró is lehet.

Ehhez képest mi az a 20 euró, amennyiért az embercsempészek Montenegróból átjuttatják őket Bosznia-Hercegovinába, hogy aztán annak keleti határától a nyugati határáig 100 és 300 euró közötti összegért kalauzolják őket tovább az embercsempészek.

Ha van 1000-2000 eurójuk, akkor Horvátországon keresztül egészen Szlovéniáig viszik őket. Az ár azért ugrik meg hirtelen, mert a horvát-boszniai határ átlépése nem könnyű, az egyik leginkább őrzött európai határról van szó.

A GITOC szerint bármennyire is védettek a határok, a migránsoknak mégis sikerül átlépniük őket, ami azért történhet meg, mert az embercsempészek jó kapcsolatokat alakítanak ki a terepviszonyokat ismerő helyi lakosokkal és/vagy a rendőrség néhány tagjával.

Anesa Agović, a nemzetközi szervezet egyik képviselője szerint szervezett bűnözői csoportokról, néha pedig határokon átnyúló bűnözői hálózatokról van szó, amelyek jól felszereltek, és beépített embereik vannak a rendőrségnél és a határőrségnél, ezért a koronavírus sem nagyon zavarta meg a tevékenységüket.

Plen-ki-moon és a horvát migránsok

A vírushelyzet alakulása és a nyaralás körüli felhajtás háttérbe szorította a migránsokról szóló híreket, így például azt is, hogy a horvát rendőrség az év első négy hónapjában 3500 migránst toloncolt ki az országból, naponta átlagosan 29-et.

A horvátok tavaly egész évben több mint 12 ezer migránst küldtek vissza a szomszédos országokba. Ha az idei számokat felszorozzuk hárommal, akkor körülbelül ugyanott vagyunk, mint tavaly, miután a “legforgalmasabb” nyári, koraőszi hónapok még hátra vannak.

A legtöbb migráns Afganisztánból, Pakisztánból, Albániából, Koszovóból és Irakból érkezik.

Ilyenkor azonban mindig felmerül a kérdés, hogy mi van azokkal a migránsokkal, akiket nem lepleznek le a rendőrök, vagy akiknek az elfogását nem dokumentálják, hanem ukk-mukk-fukk, minden apelláta ellenére szimplán, rögtön a határról visszaküldik őket Boszniába, némi meggyőző ütlegelés mellett, amit a migránsok a civil szervezetek szócsövén, a brit Guardiannen keresztül szoktak tudatni a világgal.

Hogy ebből mi igaz, és mi nem – azt lehetetlen kideríteni, elvégre a határ nem az a hely, ahol igazmondásból szokás bajnokságokat rendezni.

A horvát kormányzattal általában szemben álló Isztriai-félsziget vezető napilapjában, a Novi listben a migrációval kapcsolatban egy AlaDin Delon nevű kommentelő felvetette, hogy ez mind semmi ahhoz képest, amit Plen-ki-moon (Andrej Plenković horvát miniszterelnök) tett 300 ezer fiatal horvát Írországba, Kanadába és Németországba történt elűzésével.

És akkor el is jutottunk oda, hogy a Nyugatnak továbbra is munkaerőre van szüksége, ami miatt hamarosan átalakul Európa etnikai térképe: a Balkán és Közép-Európa lakosságának jó része Nyugatra költözik, az említett területeket pedig ellepi az olcsó egyiptomi, nepáli, kínai, s ki tudja még milyen ázsiai és afrikai munkaerő.