Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Exodus

NYERESÉG VAGY VESZTESÉG? Szerbiából évente 50 000 fiatal távozik, de ez nem gazdasági, hanem inkább nemzetpolitikai probléma

Olvasási idő: 3 perc

Kelet-Európából százezrek, évek folyamán milliók távoznak. Az elvándorlás fő oka a térség gazdasági-szociális állapota, de a nyomasztó társadalmi klíma, a hatalom lakossághoz való viszonyulása és a távlatok hiánya is hozzájárul az aggasztó folyamat felgyorsulásához. A szerbiai helyzetre vonatkozóan közölt nemrégiben cikket a belgrádi Danas című napilap, amely a brit kormány által támogatott Westminster Foundation for Democracy felmérésére hivatkozva megállapította, hogy a fiatalok távozása miatt Szerbia évente 900 millió eurót veszít, ám ez csak az elvándorlók oktatására költött pénz.

Érték- és agyelszívás

A “Fiatalok elvándorlásának költségei” címet viselő tanulmány szerint a távozók képzésébe befektetett munka értéke körülbelül ugyanannyi, mint a szerb mezőgazdaság éves kivitele, amely mintegy 900 millió euró kedvező időjárási viszonyok esetén, vagyis amikor nem veri el a jég a határt.

A felmérés szerint az egyetemi végzetséggel rendelkezők képzése Szerbiában átlagosan 68 500 euróba kerül, amiből a nyolcéves általános iskola 13 500 euró, a középiskola mintegy 21 000 euró és végül az egyetem 34 000 euró – ami a befogadó ország szempontjából ekkora azonnali nyereséget jelent.


Iskolai végzettség Szerbiában 
Általános iskola vagy annál kevesebb28,7%
Hároméves szakközépiskola 8.7%
Négyéves középiskola34,5%
Főiskola11,2%
Egyetem14,4%
Mester- vagy doktori képzés2,5%

A szerbiai fiatalok több mint 90 százaléka azzal indokolta távozását, hogy nem tud munkát találni a szakmájában, sokan általában munkát sem, de a fő ok mindenképpen az alacsony életszínvonal – ami nyilvánvalóan nem csak szerbiai probléma.

A kötelező minimálbér

A szerbiai gyakorlat szerint az iskola befejezése után, a fiatalok azzal szembesülnek, hogy elhelyezkedésüket követően minibálbért kapnak, bár a törvény szerint csak hat hónapig.

Szerbiában gyakorlattá vált, hogy a minibálbért kapják, és aki azzal szembesül, hogy így kezdődik az élete, nincs is kedve munkát keresni, az álmok köddé válnak, és azonnal felmerül az egyirányú menetjegy megváltása

– jelentette ki Ružica Grabovac Marković, a Független Szakszervezetek Szövetsége ifjúsági szekciójának vezetője.

Szerbiai munkaerőpiaci helyzet 
Közalkalmazott13,7%
Magánszférában dolgozik24,1%
Önfoglalkoztatott8,7%
Nem bejelentett munka3,5%
Munkanélküli, aki munkát keres8,5%
Munkanélküli, aki nem keres munkát9,5%
Nyugdíjas25,4%
Eltartott (iskolás)6,6%

Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) adatai szerint 2012 és 2016 között 245 ezer ember hagyta el Szerbiát, ami évente átlagosan 49 ezer távozót jelent.

Az OECD statisztikája szerint a “szerb migránsok” több mint fele Németországba, mintegy 17 százaléka Ausztriába megy, érdekes módon a harmadik helyen Szlovénia áll a befogadó országok sorában.



Számítások szerint – mivel ezt nem lehet mérni – minden munkaképes szerbiai lakos távozásásval éves szinten 19 500 euróval csökken az ország GDP-je.

Strukturális problémák

Ljubodrag Savić gazdasági szakértő szerint Szerbiának leginkább az “iskolázott emberek” intenek búcsút.

Azért mennek el, mert nem tudnak munkát találni, vagy ha találnak, akkor nem a szakmájukban dolgoznak, a szerbiai ipar szerkezete ugyanis olyan, hogy nincs szükség sok képzett emberre. Szerbiát tehát vagy a legkevésbé vagy a leginkább képzett emberek hagyják el

– jelentette ki Savić, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem csak szerb sajátosság, ugyanúgy vonatkozik például Romániára is, ahonnan az uniós csatlakozást követően közel négy millió ember távozott.

Szerbia kitanítja a fiatalokat, ám a probléma nem csak az, hogy olyanok mennek el, akinek nincs tapasztalatuk, hanem hogy a tapasztalattal rendelkezők is távoznak, pl. az orvosok, akiknek nem csak az iskoláztatása, hanem a továbbképzése is pénzbe került, ráadásul olyan szakembereket veszítünk el, akikre szükségünk van

– mondta Savić, aki szerint enyhítő körülmény, hogy az IT-szektorban lévők otthonról dolgoznak egyes világcégeknek, és ez valamelyest enyhítette az elvándorlást.


Elégedettségi mutató 
Nehezen jön ki a fizetéséből19,4%
Valahogy kijön a fizetéséből43,6%
Nem rossz, megélünk a fizetésünkből33,6%
Nagyszerű, nincsenek pénzügyi gondjaink3,4%

Ami a hasznot illeti

A távozók ugyanakkor hasznot is hajtanak minden országnak, így Szerbiának is, amit az általuk hazaküldött pénz jelent. Az európai országok közül Szerbia ezen a téren az első helyen osztozik Albániával, a hazaküldött összeg adja ugyanis a GDP 5-6%-át.

Általánosságban elmondható, hogy ha a munkavállalók átutalásain kívül más forrásokat is figyelembe veszünk, mint például a külföldi nyugdíjakat, egyéb személyes átutalásokat és a szerbiai állampolgárok ideiglenes külföldi munkájából származó jövedelmeket, akkor ez a GDP nyolc százalékát is lehet. És ez nem kis összeg.

Összehasonlításképpen az elmúlt három évben Szerbiában a közvetlen külföldi tőkebefektetések alapján számított nettó beáramlás a GDP 6,3 százalékát, azaz mintegy 2,5 milliárd eurót tett ki, arról nem is beszélve, hogy a külföldről hazalátogatók jelentős összegeket költenek otthon, már csak a kivagyiság miatt is, amit egyetlen statisztika sem képes kimutatni.

Reálisan nézve akár azt is mondhatnánk, hogy Szerbiának, és más hasonló helyzetben lévő országnak, még haszna is származik a fiatalok külföldre távozásából. A kelet-európai kormányok szempontjából a kivándorlásnak politikai haszna is lehet, de ez már csak feltételezés, amely szerint általában azok távoznak, akik nem a kormányzó pártokra adnák a szavazatukat.

Az egyetlen pótolhatatlan veszteséget érheti Szerbiát – és minden más országot a térségben – amelyet nemzetpolitikai téren kénytelenek elszenvedi – ötven éves távlatban ugyanis szépen megcsappanhat bármelyik közép- és délkelet-európai nemzet lélekszáma.


Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!

Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!




[quads id=2]

[custom-twitter-feeds screenname="vkovatsvilmos,balkmagazin,drMartonA,RKalapis,NandorFehervari" exclude="author,retweeter,actions,linkbox,twitterlink" num=3 showbutton=false showheader=false]


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: