...
Connect with us

Bosznia

KÉMEINK JELENTIK: A migráció és az államilag támogatott kibertámadások jelentik a legnagyobb veszélyt

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

soa
Olvasási idő: 4 perc

A horvát titkosszolgálat (Sigurnosno-obavestajna agencija, SOA) már hetedik alkalommal tette közzé jelentését az ország biztonsági helyzetéről. Az idei elemzés rámutat arra, hogy Horvátország biztonságos és stabil demokrácia, ugyanakkor figyelmeztet a fokozódó szélsőségességre és és a radikális megnyilvánulások szaporodására, amelyeket tovább erősít a Covid-19 járvány, különösen a téves információk és összeesküvés-elméletek terjesztésével összefüggésben, amelyek a helyzetre adott európai válasszal, valamint a demokratikus és liberális politikai és társadalmi berendezkedés hatékonyságával függnek össze.

A migráció tartós kihívást jelent

Délkelet-Európa továbbra is az a térség, amelyen keresztül a migránsok illegálisan szeretnének eljutni a fejlett nyugat-európai országokba. Annak ellenére, hogy csökkent a Törökországból Görögországba történő illegális beutazások száma, a migráció intenzitása Délkelet-Európában növekszik, ugyanakkor módosultak az útvonalak is a Balkánon.

A migránscsoportok egy része Szerbiából Románia felé tart, majd onnan tovább Magyarországra és Nyugat-Európába

– állapította meg a horvát titkosszolgálat, amely szerint azonban ez a változás nem csökkentette a horvát határokra nehezedő nyomást, amely állandó, sőt folyamatosan növekszik, főleg a nyári hónapokban, mivel Bosznia-Hercegovinában továbbra is jelentős számú migráns állomásozik, és folyamatos a beáramlás az új nyugat-balkáni útvonalon (a térképen kék színnel jelölve). KÉMEINK JELENTIK: A migráció és az államilag támogatott kibertámadások jelentik a legnagyobb veszélyt

A SOA jelentése szerint a legtöbb migráns Szíriából, Marokkóból, Tunéziából és Algériából származik, 90% a férfi, és 10% kiskorú.

A horvát titkosszolgálat szerint a migránsok száma Törökországban jelenleg stagnál, a származási országokban uralkodó rossz biztonsági és gazdasági helyzet miatt azonban az elkövetkező időszakban új migrációs hullám indulhat el a Balkánon. Ez a jelen pillanatban leginkább Afganisztánra vonatkozik. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Törökország uniós politikája jelentősen befolyásolja a délkeletről érkező migránsok számát.

Ugyanakkor a járványhelyzet súlyosbodása és az ebből következő korlátozó intézkedések bevezetése lassíthatja a migránsok mozgását, mint ezt tavaly márciusában és áprilisában történt.

A járvány közepette az illegális migráció népegészségügyi kihívást is jelenthet, egészében véve pedig jelentős társadalmi problémákkal járhat, komplex okokkal és következményekkel.

Az illegális migráció jelentős kihívás azoknak a személyeknek a felismerésével kapcsolatban, akik „terrorista szándékkal” érkeznek. Az utóbbi években Európában elkövetett terrortámadásokat olyan személyek hajtották végre, akik illegálisan lépek be a nyugat-európai országokba (támadások Franciaországban és
Németországban), ami arra utal, hogy a terrorista csoportok az illegális migrációt használják tagjaik vagy szimpatizánsaik Európába történő bejuttatásához.

A horvát titkosszolgálat szerint a terrortámadások arra is utalnak, hogy a migránsnépesség, gyakran a származási országban uralkodó körülmények, valamint a befogadó országba történő beilleszkedési nehézségek miatt súlyos traumákon esik át át, és ezért esetleg radikalizálódhat.

Államilag szponzorált kibertámadások

A horvát titkosszolgálat arra is kitért, hogy az államilag szponzorált kibertámadások egyre nagyobb veszélyt jelentenek, és egyre gyakrabban jelennek meg a kémkedéseben: a SOA egyenesen úgy fogalmaz, hogy a „kiber-ellenálló képesség növelése a nemzetbiztonság kulcsfontosságú céljává válik a digitális korban”.

A SOA felhívja a figyelmet arra, hogy az államilag támogatott kibertámadások egyre gyakoribbak a kémkedésben, és azokat egyes államok megrendelőként szervezik, különféle szereplőket vonva be a támadások kivitelezésébe.

Ezek a támadások gondosan kiválasztott, korábban már jól feltérképezett célpontok ellen irányulnak, és különböző, államilag támogatott kibercsoportok hajtják végre, amelyek szorosan kapcsolódnak az egyes országok biztonsági és hírszerzési rendszereihez.

Az ilyen kibertámadások elsősorban az EU és a NATO tagállamokat célozzák meg, de ugyanakkor az elmúlt években a Horvát Köztársaságot több tucat államilag támogatott kibertámadás érte.

E támadások jellegét a legjobban illusztrálja az a tény, hogy a legnagyobb számban a kül- és európai ügyek minisztériumát érték, de támadások célpontja volt a honvédelmi minisztérium információs és kommunikációs rendszerei is.

A kibertechnológiák lehetővé tették nagyszabású kibertámadások végrehajtását nemcsak a kormányzati, hanem ipari adatok eltulajdonítása céljából is. A SOA arra emlékeztetett, hogy 2020 elején rosszindulatú zsarolási kód használatával számítógépes támadást érte az INA horvát olajtársaságot.

A horvát titkosszolgálat szerint a gazdasági szervezetek ellen végrehajtott támadások óriási károkkal járhatnak, de lehetnek titkosszolgálati dimenzióik is, miután ezek a cégek fontos gazdasági és ületi titoknak számító adatokat kezelnek, nem beszélve ügyfeleik személyes adatairól.

Van még veszély bőven

A SOA még mintegy tíz veszélyt sorolt fel, ami Horvátországra, de nem csak Horvátországra, hanem az egész Balkánra vonatkozik.

A jelentésben megállapította, hogy a Nyugat-Balkánt továbbra is a befejezetlen stabilizációs folyamatok jellemzik, ugyanakkor nehézségek merülnek fel a megoldatlan államközi és transznacionális kérdések terén, ugyanakkor akadozik az európai integrációs szándékkal kapcsolatos reformok végrehajtása.

A SOA azzal folytatja, hogy a kedvezőtlen politikai és gazdasági feltételek megteremtik az alapot a radikális és szélsőséges tendenciák, valamint a társadalmi megosztottság erősödéséhez ezekben a törékeny balkáni társadalmakban, míg a társadalmi és etnikumközi feszültségek egymás közötti feszültségekhez és incidensekhez vezethetnek, különösen azokban a környezetekben, ahol megoldatlanok a nemzetek közötti kapcsolatok.

A horvát titkosszolgálat értékelése szerint a bosznia-hercegovinai politikai helyzetet továbbra is a belső politikai instabilitás jellemzi, amelyet elsősorban az országot alkotó három nép eltérő nézetei okoznak Bosznia-Hercegovina jövőbeli alkotmányos rendjével kapcsolatban.

A Koszovóval kapcsolatos szerb-albán megállapodás megkötésének elmaradása továbbra is a térség instabilitásának egyik okozója, a Nyugat-Balkánon azonban a montenegrói társadalmi megosztottság idéz elő különösen nagy bizonytalanságot, Montenegróban ugyanis a politikai hatalom jelentős részét a NATO-ellenes, szerb- és oroszbarát pártok szerezték meg az úgynevezett „szuverenista nyugatbarát opcióval” szemben.

A horvát titkosszolgála regionális összefüggésben egyes szerb állampolitikai döntéshozók (Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter) népszerűsítik a „szerb világ”, mint az „egységes szerb politikai nép” fogalmát, azaz a Délkelet-Európában élő összes szerb tömörülését egyetlen politikai és állami szövetségbe, amelyben minden szerbnek egyetlen politikai irányt kell követnie: a hivatalos Belgrádét. A SOA szerint az ilyen elképzelések népszerűsítése a szerb kormány felső köreinek részéről tovább destabilizálja az érzékeny etnikai és államközi kapcsolatokat Délkelet-Európában, különösen Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Bosznia

A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

USA-szankciók
Az Egyesült Államok "megszankcionált" három bosznia-hercegovinai állampolgárt, köztük a volt titkosszolgálati vezetőt is, aki korábban elvileg a pajtásuk volt (Forrás: amerikai pénzügyminisztérium)
Olvasási idő: 7 perc

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.

Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását

Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.

A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.

Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.

Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.

Büntetik a korábbi partnerüket

A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.

Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

USA-szankció

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.

Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.

A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.

Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.

Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában

A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

USA-szankció

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović

Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.

A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.

A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.

Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.

Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.

Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.

Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.

A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.

Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.

Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.

A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.

Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.

Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat

Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.

Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.

Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.

Az SDA védelmébe vette

Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.

Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.

Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.

A bosnyák Tito is szankciós listára került

A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

USA-szankciók

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)

A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.

Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.

Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.

A kishalakat is büntetni fogják

Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.

Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.

A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

USA-szankciók

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)

Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.

Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.

Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.

Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.