KÉMEINK JELENTIK: A migráció és az államilag támogatott kibertámadások jelentik a legnagyobb veszélyt

A cikk meghallgatása

A horvát titkosszolgálat (Sigurnosno-obavestajna agencija, SOA) már hetedik alkalommal tette közzé jelentését az ország biztonsági helyzetéről. Az idei elemzés rámutat arra, hogy Horvátország biztonságos és stabil demokrácia, ugyanakkor figyelmeztet a fokozódó szélsőségességre és és a radikális megnyilvánulások szaporodására, amelyeket tovább erősít a Covid-19 járvány, különösen a téves információk és összeesküvés-elméletek terjesztésével összefüggésben, amelyek a helyzetre adott európai válasszal, valamint a demokratikus és liberális politikai és társadalmi berendezkedés hatékonyságával függnek össze.

A migráció tartós kihívást jelent

Délkelet- Európa továbbra is az a térség, amelyen keresztül a migránsok illegálisan szeretnének eljutni a fejlett nyugat-európai országokba. Annak ellenére, hogy csökkent a Törökországból Görögországba történő illegális beutazások száma, a migráció intenzitása Délkelet- Európában növekszik, ugyanakkor módosultak az útvonalak is a Balkánon.

– A migránscsoportok egy része Szerbiából Románia felé tart, majd onnan tovább Magyarországra és Nyugat- Európába

– állapította meg a horvát titkosszolgálat, amely szerint azonban ez a változás nem csökkentette a horvát határokra nehezedő nyomást, amely állandó, sőt folyamatosan növekszik, főleg a nyári hónapokban, mivel Bosznia- Hercegovinában továbbra is jelentős számú migráns állomásozik, és folyamatos a beáramlás az új nyugat-balkáni útvonalon (a térképen kék színnel jelölve).

A SOA jelentése szerint a legtöbb migráns Szíriából, Marokkóból, Tunéziából és Algériából származik, 90% a férfi, és 10% kiskorú.

A horvát titkosszolgálat szerint a migránsok száma Törökországban jelenleg stagnál, a származási országokban uralkodó rossz biztonsági és gazdasági helyzet miatt azonban az elkövetkező időszakban új migrációs hullám indulhat el a Balkánon. Ez a jelen pillanatban leginkább Afganisztánra vonatkozik. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Törökország uniós politikája jelentősen befolyásolja a délkeletről érkező migránsok számát.

Ugyanakkor a járványhelyzet súlyosbodása és az ebből következő korlátozó intézkedések bevezetése lassíthatja a migránsok mozgását, mint ezt tavaly márciusában és áprilisában történt.

A járvány közepette az illegális migráció népegészségügyi kihívást is jelenthet, egészében véve pedig jelentős társadalmi problémákkal járhat, komplex okokkal és következményekkel.

Az illegális migráció jelentős kihívás azoknak a személyeknek a felismerésével kapcsolatban, akik “terrorista szándékkal” érkeznek. Az utóbbi években Európában elkövetett terrortámadásokat olyan személyek hajtották végre, akik illegálisan lépek be a nyugat-európai országokba (támadások Franciaországban és
Németországban), ami arra utal, hogy a terrorista csoportok az illegális migrációt használják tagjaik vagy szimpatizánsaik Európába történő bejuttatásához.

A horvát titkosszolgálat szerint a terrortámadások arra is utalnak, hogy a migránsnépesség, gyakran a származási országban uralkodó körülmények, valamint a befogadó országba történő beilleszkedési nehézségek miatt súlyos traumákon esik át át, és ezért esetleg radikalizálódhat.

Államilag szponzorált kibertámadások

A horvát titkosszolgálat arra is kitért, hogy az államilag szponzorált kibertámadások egyre nagyobb veszélyt jelentenek, és egyre gyakrabban jelennek meg a kémkedéseben: a SOA egyenesen úgy fogalmaz, hogy a “kiber-ellenálló képesség növelése a nemzetbiztonság kulcsfontosságú céljává válik a digitális korban”.

A SOA felhívja a figyelmet arra, hogy az államilag támogatott kibertámadások egyre gyakoribbak a kémkedésben, és azokat egyes államok megrendelőként szervezik, különféle szereplőket vonva be a támadások kivitelezésébe.

Ezek a támadások gondosan kiválasztott, korábban már jól feltérképezett célpontok ellen irányulnak, és különböző, államilag támogatott kibercsoportok hajtják végre, amelyek szorosan kapcsolódnak az egyes országok biztonsági és hírszerzési rendszereihez.

Az ilyen kibertámadások elsősorban az EU és a NATO tagállamokat célozzák meg, de ugyanakkor az elmúlt években a Horvát Köztársaságot több tucat államilag támogatott kibertámadás érte.

E támadások jellegét a legjobban illusztrálja az a tény, hogy a legnagyobb számban a kül- és európai ügyek minisztériumát érték, de támadások célpontja volt a honvédelmi minisztérium információs és kommunikációs rendszerei is.

A kibertechnológiák lehetővé tették nagyszabású kibertámadások végrehajtását nemcsak a kormányzati, hanem ipari adatok eltulajdonítása céljából is. A SOA arra emlékeztetett, hogy 2020 elején rosszindulatú zsarolási kód használatával számítógépes támadást érte az INA horvát olajtársaságot.

A horvát titkosszolgálat szerint a gazdasági szervezetek ellen végrehajtott támadások óriási károkkal járhatnak, de lehetnek titkosszolgálati dimenzióik is, miután ezek a cégek fontos gazdasági és ületi titoknak számító adatokat kezelnek, nem beszélve ügyfeleik személyes adatairól.

Van még veszély bőven

A SOA még mintegy tíz veszélyt sorolt fel, ami Horvátországra, de nem csak Horvátországra, hanem az egész Balkánra vonatkozik.

A jelentésben megállapította, hogy a Nyugat- Balkánt továbbra is a befejezetlen stabilizációs folyamatok jellemzik, ugyanakkor nehézségek merülnek fel a megoldatlan államközi és transznacionális kérdések terén, ugyanakkor akadozik az európai integrációs szándékkal kapcsolatos reformok végrehajtása.

A SOA azzal folytatja, hogy a kedvezőtlen politikai és gazdasági feltételek megteremtik az alapot a radikális és szélsőséges tendenciák, valamint a társadalmi megosztottság erősödéséhez ezekben a törékeny balkáni társadalmakban, míg a társadalmi és etnikumközi feszültségek egymás közötti feszültségekhez és incidensekhez vezethetnek, különösen azokban a környezetekben, ahol megoldatlanok a nemzetek közötti kapcsolatok.

A horvát titkosszolgálat értékelése szerint a bosznia-hercegovinai politikai helyzetet továbbra is a belső politikai instabilitás jellemzi, amelyet elsősorban az országot alkotó három nép eltérő nézetei okoznak Bosznia- Hercegovina jövőbeli alkotmányos rendjével kapcsolatban.

A Koszovóval kapcsolatos szerb-albán megállapodás megkötésének elmaradása továbbra is a térség instabilitásának egyik okozója, a Nyugat- Balkánon azonban a montenegrói társadalmi megosztottság idéz elő különösen nagy bizonytalanságot, Montenegróban ugyanis a politikai hatalom jelentős részét a NATO-ellenes, szerb- és oroszbarát pártok szerezték meg az úgynevezett “szuverenista Nyugat-barát opcióval” szemben.

A horvát titkosszolgála regionális összefüggésben egyes szerb állampolitikai döntéshozók (Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter) népszerűsítik a “szerb világ”, mint az “egységes szerb politikai nép” fogalmát, azaz a Délkelet- Európában élő összes szerb tömörülését egyetlen politikai és állami szövetségbe, amelyben minden szerbnek egyetlen politikai irányt kell követnie: a hivatalos Belgrádét. A SOA szerint az ilyen elképzelések népszerűsítése a szerb kormány felső köreinek részéről tovább destabilizálja az érzékeny etnikai és államközi kapcsolatokat Délkelet- Európában, különösen Bosznia- Hercegovinában és Montenegróban.