Connect with us

Horvátország

POLITIKAI VURSTLI: A cenzúra csúnya dolog, avagy amikor a bíróság kezd szerkeszteni
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Üzemel a vidámpark: egy horvát bíróság megtiltotta egy újságírónak hogy a gyermekek és fiatalok védelmével foglalkozó zágrábi poliklinika igazgatójáról írjon, amire elszabadult a média- és politikai ringlispíl. A vurstliban boldog-boldogtalan elmondta, hogy a cenzúra mennyire csúnya dolog, még a cukrosbácsinak, vagyis a miniszterelnöknek is nyilatkoznia kellett arról, hogy semmi köze a dologhoz.

A Streisend-effektus

Amikor Andrija Krivak, a zágrábi Községi Polgári Bíróság bírája szerdán megtiltotta a H- Alter portálnak, illetve Jelena Jindra újságírónak, hogy további szövegeket közöljön a gyermekek és fiatalok védelmével foglalkozó zágrábi poliklinika igazgatójának, Gordana Buljan Flander munkájáról, beindult a ringlispíl. POLITIKAI VURSTLI: A cenzúra csúnya dolog, avagy amikor a bíróság kezd szerkeszteni

Hogy a cenzúra miért nem jó az internetes világban, erre először Barbra Streisand neves amerikai énekesnő értesülhetett, méghozzá első kézből.

Dióhéjban: a dívának nem tetszett, hogy egy Mike Masnick nevű blogger, aki a kaliforniai tengerpart eróziójával foglalkozva, megjelentette Streisand rezidenciájának fotóját. Streisand a bírósághoz fordult, és beperelte Masnickot, ám innentől fogva az ügy, amely addig a kutyát sem érdekelt, hirtelen a közvélemény érdeklődésének középpontjába került.

Ebből kifolyólag Streisendnek volt néhány kellemetlen pillanata, és még a pert is elveszítette.

Gordana Buljan Flander, a gyermekek és fiatalok védelmével foglalkozó zágrábi poliklinika igazgatója “még úgyabban járt”, de valószínűleg a bíró sem ússza meg szárazon a végrehajtásról szóló törvény kreatív alkalmazását.

Maga az ügy rendkívül komplikált, Jelena Jindra egy tíz cikkből álló cikksorozatban bírálta a poliklinika és Buljan Flander munkáját.

Jindra azt állítja, hogy Buljan Flander és a klinika lehetővé tették a családi erőszakkal vádolt apák számára, hogy védnökséget szerezzenek gyermekük/gyermekeik felett, vagyis hogy, mint azt kollokviálisan mondani szoktuk, a bíróság a felbomló házasság után ne az anyának, hanem nekik “ítélje oda a gyermeket”.

Ez Buljan Flander asszonynak nyilván nem tetszett, mert az elmúlt évek folyamán pozitív kép alakult ki róla a közvéleményben és sűrűn szerepelt az újságokban, tévéállomásokon, mint a gyermekek jogainak védelmezője, 2018-ban például megválasztották az Év Asszonyává, de munkájáért számtalan más elismerésben is részesült.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy még valahol a kilencvenes években Gordana Buljan Flander elsőként figyelmeztetett a nemi zaklatásban részesülő gyermekek problematikájára, ami addig szinte ismeretlen fogalom volt a horvát bírósági gyakorlatban.

Hogy végül elkövetett-e visszaéléseket, vagy sem, nehéz megmondani, mert Jindra írásait főként a károsultakkal való beszélgetésekre alapozza, viszont ezek perkereseteit a Legfelsőbb Bíróság rendre visszadobta, ami konkrét bizonyítékok hiányára utal.

A cenzúra elfogadhatatlan dolog

Közszereplőként Gordana Buljan Flandernak gondolnia kellett volna arra, hogy a cenzúra a demokráciában elfogadhatatlan.

Akármennyire is kellemetlen dolgokat feszegetett az újságíró, az a végeredményben nem lett volna egyéb, mint kutyaugatás vagy szamárbőgésnél, amely nem hallatszik az égbe.

Ha a horvát mainstream-médiumok nem haraptak volna rá az ügyre, minden megmaradt volna az alternatív portál nem túl látogatott oldalain, de az újságíró munkáját betiltó bírósági ítélet nyomán felszabaduló indulatok egyszerűen lesöpörték Buljan Flander asszonyt a színről. Időközben le is mondott, Zágráb polgármestere, Tomislav Tomašević – a poliklinika városi intézményként működik – pedig leváltotta a poliklinika igazgatóbizottságát, miközben boldog-boldogtalan elmondta, hogy a cenzúra mennyire csúnya dolog, még a miniszterelnöknek is nyilatkoznia kellett arról, hogy semmi köze a dologhoz.

Az egészben az érdekes, hogy a bíró egyáltalán betilthatta és be is tiltotta egy közszereplőről írjon az említett portál. Ha eddig még valakinek voltak is valamilyen illúziói a horvát igazságszolgáltatásról, ezek után már végképp nehéz lesz fenntartani a véleményt, hogy kisebb problémák ellenére ugyan, de a rendszer működik.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava