Horvátország

POLITIKAI VURSTLI: A cenzúra csúnya dolog, avagy amikor a bíróság kezd szerkeszteni

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.09.25.

Írta

Kalapis Rókus

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 2 perc

Üzemel a vidámpark: egy horvát bíróság megtiltotta egy újságírónak hogy a gyermekek és fiatalok védelmével foglalkozó zágrábi poliklinika igazgatójáról írjon, amire elszabadult a média- és politikai ringlispíl. A vurstliban boldog-boldogtalan elmondta, hogy a cenzúra mennyire csúnya dolog, még a cukrosbácsinak, vagyis a miniszterelnöknek is nyilatkoznia kellett arról, hogy semmi köze a dologhoz.

A Streisend-effektus

Amikor Andrija Krivak, a zágrábi Községi Polgári Bíróság bírája szerdán megtiltotta a H- Alter portálnak, illetve Jelena Jindra újságírónak, hogy további szövegeket közöljön a gyermekek és fiatalok védelmével foglalkozó zágrábi poliklinika igazgatójának, Gordana Buljan Flander munkájáról, beindult a ringlispíl.

Hogy a cenzúra miért nem jó az internetes világban, erre először Barbra Streisand neves amerikai énekesnő értesülhetett, méghozzá első kézből.

Dióhéjban: a dívának nem tetszett, hogy egy Mike Masnick nevű blogger, aki a kaliforniai tengerpart eróziójával foglalkozva, megjelentette Streisand rezidenciájának fotóját. Streisand a bírósághoz fordult, és beperelte Masnickot, ám innentől fogva az ügy, amely addig a kutyát sem érdekelt, hirtelen a közvélemény érdeklődésének középpontjába került.

Ebből kifolyólag Streisendnek volt néhány kellemetlen pillanata, és még a pert is elveszítette.

Gordana Buljan Flander, a gyermekek és fiatalok védelmével foglalkozó zágrábi poliklinika igazgatója „még úgyabban járt”, de valószínűleg a bíró sem ússza meg szárazon a végrehajtásról szóló törvény kreatív alkalmazását.

Maga az ügy rendkívül komplikált, Jelena Jindra egy tíz cikkből álló cikksorozatban bírálta a poliklinika és Buljan Flander munkáját.

Jindra azt állítja, hogy Buljan Flander és a klinika lehetővé tették a családi erőszakkal vádolt apák számára, hogy védnökséget szerezzenek gyermekük/gyermekeik felett, vagyis hogy, mint azt kollokviálisan mondani szoktuk, a bíróság a felbomló házasság után ne az anyának, hanem nekik „ítélje oda a gyermeket”.

Ez Buljan Flander asszonynak nyilván nem tetszett, mert az elmúlt évek folyamán pozitív kép alakult ki róla a közvéleményben és sűrűn szerepelt az újságokban, tévéállomásokon, mint a gyermekek jogainak védelmezője, 2018-ban például megválasztották az Év Asszonyává, de munkájáért számtalan más elismerésben is részesült.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy még valahol a kilencvenes években Gordana Buljan Flander elsőként figyelmeztetett a nemi zaklatásban részesülő gyermekek problematikájára, ami addig szinte ismeretlen fogalom volt a horvát bírósági gyakorlatban.

Hogy végül elkövetett-e visszaéléseket, vagy sem, nehéz megmondani, mert Jindra írásait főként a károsultakkal való beszélgetésekre alapozza, viszont ezek perkereseteit a Legfelsőbb Bíróság rendre visszadobta, ami konkrét bizonyítékok hiányára utal.

A cenzúra elfogadhatatlan dolog

Közszereplőként Gordana Buljan Flandernak gondolnia kellett volna arra, hogy a cenzúra a demokráciában elfogadhatatlan.

Akármennyire is kellemetlen dolgokat feszegetett az újságíró, az a végeredményben nem lett volna egyéb, mint kutyaugatás vagy szamárbőgésnél, amely nem hallatszik az égbe.

Ha a horvát mainstream-médiumok nem haraptak volna rá az ügyre, minden megmaradt volna az alternatív portál nem túl látogatott oldalain, de az újságíró munkáját betiltó bírósági ítélet nyomán felszabaduló indulatok egyszerűen lesöpörték Buljan Flander asszonyt a színről. Időközben le is mondott, Zágráb polgármestere, Tomislav Tomašević – a poliklinika városi intézményként működik – pedig leváltotta a poliklinika igazgatóbizottságát, miközben boldog-boldogtalan elmondta, hogy a cenzúra mennyire csúnya dolog, még a miniszterelnöknek is nyilatkoznia kellett arról, hogy semmi köze a dologhoz.

Az egészben az érdekes, hogy a bíró egyáltalán betilthatta és be is tiltotta egy közszereplőről írjon az említett portál. Ha eddig még valakinek voltak is valamilyen illúziói a horvát igazságszolgáltatásról, ezek után már végképp nehéz lesz fenntartani a véleményt, hogy kisebb problémák ellenére ugyan, de a rendszer működik.

Felcímkéztük:amerikai bíróság blogger elnök gyermek horvát internet komp közvélemény média miniszterelnök nyár politika tenger tengerpart törvény vissza Zágráb

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Közzététel:

2 óra telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.07.

Írta

Kalapis Rókus

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

-Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Kapcsolódó cikk

NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása