A napszúrásra, vagy egyebekre gyanakvó kedves olvasót sietve megnyugtatom: ez nem fake news: egy négy éve tartó olasz-horvát kutatás eredményei mutattak rá az Adria szalinitásának növekvésére. A kutatómunkára azok után került sor, hogy a dél-Adriában és a palagružai küszöb közelében (Splittől 124 km-re délre) 39 ezreléket meghaladó értékeket mértek.

A tenger sós

Dr.sc. Hrvoje Mihanović, a spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet munkatársa a Slobodna dalmacija hírportálnak (és napilapnak) elmondta, ezek az értékek az Adriára tekintve szokatlanul magasak, és megközelítik a Földközi-tenger levantei – azaz a Közel-Kelettel határos – vizeinek sótartalmát.

Mielőtt még továbblépnénk, az óceánokhoz képest a Földközi-tenger sósabb (35 ezrelék versus 38 ezrelék), amit a szakértők azzal magyaráznak, hogy a Földközi tenger viszonylag zárt rendszer, és vize is melegebb mint az óceánoké.

A Frontiers in Marine Science című szaklapban napvilágot látott tanulmány a spliti és az olasz Nemzeti Oceanográfiai Intézet együttes, négy éves kutatásainak eredményeit tartalmazza, s mielőtt elküldenek a sóhivatalba, facebooki szintre fordítom a történetet: a kutatás kimutatta, hogy az utóbbi években az Adria sófelhalmozása megnövekedett, és a felszíntől számítva 300 méteres mélységben több mint 38 ezreléket tesz ki.

A felszíni rétegekben ez a déli vizekben meghaladja a 39 ezreléket, és a változás tartósnak mutatkozik.

Önműködő merülőbóják, drónok, műholdak

A kutatásokat önműködő merülőbóják segítségével végezték, amelyek szabadon lebegnek, és ötnapos intervallumokban merülnek a mélybe, akár évekig is a vízben maradnak a tengeri áramlatokat követve, amíg akkumulátorcsere miatt ki nem halásszák őket az oceanográfusok.

A merülés során összegyűjtött adatokat aztán a felszínre bukkanva műhold segítségével továbbítják a kutatóintézetekbe.

Ezekhez a mára már megszokott eszközökhöz csatlakoztak az olaszok tenger alatti drónjai. Ezek a kis torpedóra hasonlító önjáró vízi járművek azokról a vizekről gyűjtöttek adatokat, amelyek kívül esnek a tengeri áramlatokon, vagy bizonyos vektor irányában mozogva végeznek méréseket, például Baritól Dubrovnikig.

A magyar turisták és a tigriscápák

Az általában borban, sörben, narancslében vagy egyéb folyadékban gondolkodó homo turisticus, vagyis a közép-európai emberek többsége, általában akkor érdeklődik az oceanográfia eredményei iránt, amikor a gyerekekkel az Adriára készül.

A szalinitás az alföldi nyelvjárást beszélők számára nem jelent mást, minthogy a tenger tényleg sós.

Viszont a viszonylag elvont tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy az Adria azért sósabb, mert a vize évek során melegebb lett, nem globálisan, hanem lokálisan, és ezzel együtt változni kezdett a flóra és a fauna.

Cserélődnek az Adriában honos állat- és növényfajták, amire a halászok már jó ideje folyamatosan felhívják a figyelmet a hálóba tévedő, eddig sosem látott halakat, rákokat mustrálgatva.

A turistahadak számára ez nem egyértelműen jó hír, mert a melegebb vizek kellemetlen, esetenként mérgező herkentyűket is jelentenek, medúzák, ráják vagy tengeri pókok formájában.

Tigriscápáktól egyenlőre nem kell tartani, bár lehet, hogy megnövekedne az oltási kedve, ha azt az álhírt kezedenénk terjeszteni, hogy a beoltott emberektől páni félelemben menekülnek a tengerek fenevadjai.

Szóval: nyaralás előtt okvetlenül oltassák be magukat, mert így tuti, hogy nem kóstolja meg Erzsikét a tigriscápa, hanem elkotródik „antivakszerokra”, azaz oltásellenes nyaralókra vadászni…

Kár, hogy a cápa nem tud beszélni, mert megkérdezhetnénk tőle, hogy mit hoz a negyedik hullám.

A Horvát Idegenforgalmi Közösség és a tengerészeti, közlekedési, és infrastrukturális minisztérium közös döntése értelmében a hajós turisták az idegenforgalmi illetéket kizárólag online, a nautika.evisitor.hr oldalon fizethetik be. Ennek értelmében a továbbiakban nem lesz lehetőség az illeték kikötői kapitányságokon és azok kirendeltségein történő befizetésére.

Idegenforgalmi adó hajósoknak

A portálon történő fizetéshez minden nemzetközileg használatos bankkártyát elfogadnak.

A bankkártyával történő fizetést követően a hajós egy visszaigazolást kap az e-mail címére, amelyet a hajózás teljes ideje alatt meg kell őriznie.

Az idegenforgalmi adót szabályozó törvény szerint a hajósok az adót a hajó hosszúsága, illetve 2020-tól a hajón tartózkodó személyek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma alapján kötelesek megfizetni.

A Horvát Idegenforgalmi Közösség közleménye szerint a hajós turisták tájékoztatása céljából készült egy szórólap is, amely a magyaron kívül nyolc nyelven ismerteti az online fizetésre vonatkozó tudnivalókat. A szórólapot az e-mail mellékletében küldik ki.

Egyre több a magyar hajós turista az Adrián

A statisztikai mutatók szerint a magyar turisták évről évre egyre nagyobb számban választják a hajós turizmust.

A kihívásokkal terhelt 2020-es esztendőben a horvát tengervizeken mint egy 45 ezer magyar vendégéjszakát regisztráltak, ami 50%-os visszaesést mutat 2019-hez képest, amikor a magyar hajós turisták 85 000 vendégéjszakát töltöttek az Adrián.

Szigetek – COVID free zone

A turisztikai főszezon közeledtével a horvát turisztikai és sportminisztérium a közegészségügyi intézettel karöltve „Horvát szigetek – COVID free zone“ elnevezéssel új akciót indított.

A kezdeményezés célja, hogy objektív tájékoztatást nyújtson egy-egy sziget fertőzöttségi adatairól, melyek jellemzően jóval kedvezőbbek, mint a szárazföldi mutatók. A minisztérium a már működő www.safestayincroatia.hr portálon fogja közzétenni az aktuális „szigeti” járványügyi adatokat.

A Földközi-tengeri térségen belül Horvátország a második helyen áll a szigetek számát tekintve. A 78 nagyobb és 524 kisebb szigetet, valamint 642 szirtet számláló tengeri „birodalom“ nagy vonzerő a turisták számára, s egyben ezek a földdarabok jelentős részét adják a turisztikai forgalomnak.

Az aktuális járványügyi mutatók mellett a turisták az említett portálon az adott szigeten működő tesztállomások listáját is megtalálhatják, illetve annak is utána nézhetnek, hogy egy-egy szigetre hogyan lehet a legegyszerűbben eljutni.