Horvátország
HORVÁT TANULMÁNY: Aki kigyógyult a koronavírusból, annak nincs szüksége második oltásra

A horvát nemzeti válságtörzs hétfői sajtótájékoztatóján, Alemka Markotić a zágrábi Dr. Fran Mihaljević Járványkórház igazgatója ismertette a kórházában folyó kutatásokat összegező tanulmányt. Ennek az eredményét a címben már összefoglaltuk, a részletek pedig alább következnek.
Ugyan minek a második oltás?
A tanulmány eredményei – amely iránt egyébként az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is érdeklődött – Markotić professzor véleménye szerint egyértelművé teszik, hogy aki átvészelte a koronavírust, annak nincs szüksége második oltásra.
– Az antitestek mennyisége azoknál, akik kigyógyultak a koronavírusból, és megkapták az első oltást, nem növekedett lényegesen a második oltás felvétele után. Szervezetükben az antitestek száma már az első oltás után maximális szinten volt, akárcsak azoknak, akik nem megfertőződtek meg a vírussal, viszont már felvették mindkét oltást. A rendelkezésünkre álló adatok már elegendőek ahhoz, hogy megállapítsuk: azok számára, akik átvészelték a fertőzést, nincs szükség a második oltásra
– mondta Markotić asszony.
A kórházi személyzet 426 tagjának bevonásával folytatott kutatás során csupán 5 esetben nem mutattak ki reakciót az oltásra, a többieknél az immunoglobulin szintje magas volt, az első oltás után átlagosan 855, a második után pedig meghaladta a 6000-ret.
A nők jobban reagáltak az oltásra, mint a férfiak
A vizsgált csoport 8 tagja allergiás reakció miatt csak az első oltást kapta meg. Az első teszteket az első oltást követő harmadik, a második teszteket pedig a második oltást követő negyedik hét leforgása után végezték.
Alemka Markotić a végén azt is hozzátette, mintegy nőnapi ajándékul, hogy a nők jobban reagáltak az oltásra, mint a férfiak.
És mi lesz a Szputnyikkal?
Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet vezetője elmondta, hogy Horvátország Európában jelenleg a 6. helyet foglalja el a kontinens koronavírussal legkevésbé veszélyeztetett országai között, illetve a 18. helyen áll a járvány következtében elhalálozott polgárok számát tekintve.
Az oltóanyag szállítmányok némileg megnövekedtek, és az elmúlt időszakban nem voltak csúszások a leszállításban. Capak reményét fejezte ki, hogy ez a pozitív trend a jövő hónapokban is folytatódik.
Az oltóanyagoknál Horvátországban kicsit kevesebb mint 2000 személynél figyeltek meg mellékhatást, ez a Pfizer esetében 925, a Moderna oltóanyagánál 705, az AstraZenecánál pedig 256 személynél jelentkezett.
Ha Horvátország a háborús időkben ennyire ragaszkodott volna az előírásokhoz, és azokat betartva igyekezett volna fegyverhez jutni, akkor ma minden bizonnyal nem létezne
A sajtótájékoztatón szóba került az orosz Szputnyik V oltóanyag beszerzése is, amelyet a Jutarnji list majdnem 8 ezer megkérdezettet felölelő közvélemény-kutatása szerint a polgárok 84 százaléka követel.
Vili Beroš egészségügyi miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy ehhez meg kell várni a horvát és az európai gyógyszerügynökség, vagyis a HALMED és az EMA véleményét, míg Markotić professzor hozzátette, hogy az EMA már elkezdte az orosz oltóanyag bevizsgálását, mégpedig gyorsított eljárással.
Ezek a válaszok nyilván nem nyerik el majd a lakosság tetszését, mert mint ezt a Večernji list kommentátora is kifejtette, ha Horvátország a háborús időkben ennyire ragaszkodott volna az előírásokhoz, és azokat betartva igyekezett volna fegyverhez jutni, akkor ma minden bizonnyal nem létezne.
_______________
Fotó: internet

Horvátország
Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.
RoboCup Junior
A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.
-Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk
– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.
A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.
A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.
A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.
Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.
A jéghegy csúcsa
Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.
Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)
Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.
Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.
Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.
Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.
Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.
Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.
Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.
Mi ennek az értelme?
Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.
Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.
Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.
Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.
Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt