Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Joe Biden – akit majd január 20-án iktatnak be az elnöki tisztségbe – rajong a dalmát borokért, illetve kétféle dalmát borért. Az alábbiakban említésre kerülő egyik bort issza Boris Johnson brit miniszterelnök is, a brit uralkodó család pedig koronázásra és egyéb ünnepségre egy harmadik horvát bort rendel.

A Dingač és a Zinfandel

Amikor a kilencvenes évek végén Robert Bob Benmosche neves amerikai üzletember Dubrovnikban és környékén járt, feltette magának a kérdést: „Bob, mit akarsz te csinálni, ha nyugdíjba vonulsz?”

Miután megragadta a táj szépsége, arra az elhatározásra jutott, hogy a borászat éppen megfelelő foglalatosság az üzleti élet hektikus tempója után, és 2006-ban megvásárolta azt a két tenger melletti telket, ahol ma a Benmosche család horvátországi rezidenciája és borgazdasága található.

Az ültetvény telepítésekor 1600 tőke kaliforniai zinfandelt hozatott, de egy szerencsés fordulat hozzásegítette három tőke crljenac, a zinfandel „genetikai apjának” megvásárlásához.

Az időközben elhunyt alapító rendelkezései szerint a kis borászat, amelyet lényegileg a Bura- Mrgudić helybeli borász dinasztia 21-edik nemzedéke irányít, csak két fajta bort állít elő, a dingačot és a zinfandelt, Benmosche Family Dingač illetve Benmosche Family Zinfandel néven.

Az amerikai demokraták az Obama-kormány idején ismerkedhettek meg Benmosche príma boraival, amikor az amerikai kormányzat az üzletembert az egyik nagy biztosítóvállalat konszolidálásával bízta meg.

A zágrábi Nova TV értesülései szerint, Joe Biden kifejezetten utasította a személyzetet, hogy beiktatásán a Benmosche család borait is fel kell szolgálni.

Dalmát eredet

A horvát-amerikai bordiplomáciában szimbólumértékű, hogy a kaliforniai zinfandelt dalmát telepesek honosították meg, még a 19. században, de eredete egészen 2000-ig misztériumnak számított az Egyesült Államokban.

Egészen addig, amíg Zágrábi Egyetem Agronómia Karának kutatói rá nem futottak az eredeti tőkékre a Split melletti Kaštelákban, ahol crljenak kaštelanski néven a középkor óta termesztik.

A kaliforniai Davis Egyetemmel együttműködve végül bebizonyították a crljenak és a zinfandel azonosságát, és ez hozzájárult ahhoz, hogy megmentsék a horvát szőlőfajtát, mert a kutatások idején a dalmát szőlészetekben már alig volt belőle húsz tőke.

– A horvát zinfandel mélyvörös színű, bogyós gyümölcsízek, főként málna jellemzik, amelyet fűszeres ízek követnek, mint amilyen a gyömbér, rozmaring, fokhagyma, amit aromatikus füstölt, dohányhoz hasonló utóíz kerekít le.

Legalábbis ezt állítja Vlado Krauthaker neves horvát borász, aki már hosszabb ideje kísérletezik a zinfandellel.

Védett croaticum

A fent említett dingač különben egyike a védett croatikumoknak, a Pelješac-félszigeten számos kisebb-nagyobb borászat foglalkozik vele, de létezik ipari változata is, a spliti Dalmacijavino borkombinát által forgalmazott dingač, amely valami miatt félszáraz bor, és „ex-jugoszláv fiatalkorunkban” inkább hölgyeknek ajánlottuk.

A dingačot egyébként a nagy Adria-rajongó Boris Johnson angol miniszterelnök is kedveli, szemben a királyi családdal, amely koronázásra és egyéb jeles alkalmakra inkább az újlaki (Ilok) traminit részesíti előnyben.

Hogy a horvátok tudnak-e majd élni az égből aláhulló marketinglehetőséggel, az majd csak ezután derül ki, de ha lesz is valamilyen sikertörténet, az minden bizonnyal a magányszektorból érkezhet, lévén, hogy a kormányzat a kombinált koronavírus/földrengés-válság kezelésével lesz elfoglalva.