Connect with us

Atomenergia

ELŐVIGYÁZATOSSÁG: Leállították a krškoi atomerőművet

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

krsko kukoricas
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 1 perc

A Horvátországot sújtó erős földrengés miatt Szlovéniában elővigyázatosságból leállították a krškoi atomerőművet.

Ezt megerősítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is.

A közelében lévő létesítmény működését a természeti katasztrófák esetén szokásos eljárás alapján függesztették fel.

A krškói úgy lett kialakítva, hogy sokkal erősebb földrengéseknek is ellenálljon, mint amit eddig Szlovéniában vagy Horvátországban regisztráltak.

Az erőmű képes lenne kiállni egy esetleges 7,9-es földrengést is, amihez mérhető 1511-ben volt legutóbb Szlovéniában.

A Fukushimában 2011-ben történt atombaleset után ráadásul megerősítették a krškoi atomerőművet, így az néhány másodpercen belül automatikusan kikapcsolna, ha egy földrengés veszélyeztetné a működését, de emberi beavatkozással is leállítható.

Darko Horvat területrendezési, építési- és állami vagyonügyi ezzel kapcsolatban kijelentette: nincsenek információi arról, hogy mikor helyezik újra üzembe a krškoi atomerőművet, de hozzátette, hogy a földrengés sújtotta területek számára Krško nélkül is tuják biztosítani az elektromos áramot.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Atomenergia

NUKLEÁRIS ENERGIÁVAL HÁZALNAK: Kis amerikai atomerőművek Romániában és Bulgáriában, korábban Szlovéniának is kínálták

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

acdc nu
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

Romániában és Bulgáriában épülhetnek meg az első olyan európai moduláris atomerőművek, amelyek több, kisteljesítményű reaktorból állnak. A románokkal és a bolgárokkal kötött megállapodások előtt az amerikaiak Szlovéniában is tárgyaltak.

Kicsi, de erős

Az amerikai-román megállapodás értelmében az amerikai NuScale Power és a román állami Nuclearelectrica cég megépít egy olyan modulokból álló erőművet, amelyben hat darab, egyenként 77 megawatt kapacitású minireaktor szolgáltatná az energiát. Az erőmű a tervek szerint 2027-re vagy 2028-ra készülhet el, s később kibővíthetik 12 modulosra is.

A balkáni nukleáris fejlesztéseket az EU is helyesli, a németekkel ellentétben Brüsszel ugyanis úgy látja, az atomerőműveknek is komoly szerepük van a klímaváltozás elleni harcban.

A többmilliárd dolláros projektet a két ország elnöke, Joe Biden és Klaus Johannis is támogatja, Jennifer Granholm amerikai energiaügyi szerint az USA a globális károsanyag-kibocsátás csökkentés és a klímaváltozás elleni harc legjobb módjának tekinti a nukleáris felhasználását. Romániában pedig, ahol jelenleg még hét nagy széntüzelésű erőmű működik, 2030-ra 55 százalékkal kívánják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, s ezt a célt atomenergia nélkül nem lehetne elérni.

Nem ez az első komoly atomipari megállapodás a két ország között: a román parlament júniusban ratifikálta azt a 2020-as egyezményt, amelynek értelmében az amerikaiak egy nyolcmilliárd dolláros ügylet keretében felépítik a cernavodăi harmadik és negyedik reaktorát, és felújítják az első blokkot. Az erőmű két blokkja jelenleg egyenként 706-706 megawatt teljesítményű, és ezzel az ország energiaigényének az ötödét biztosítja.

A NuScale által fejlesztett “törpereaktorok” – a paksi reaktorok teljesítménye jóval nagyobb, ezer megawatt körüli – energiatermelésen kívül használhatóak hidrogéngyártáshoz, a tengervíz sótalanításához, illetve városok fűtéséhez is. Az Oregon államban bejegyzett cég négy, hat, illetve 12 reaktorból álló erőműveket épít, azok gyakorlatilag félkész állapotban kerülnek leendő felhasználási helyükre, ahol csak az összeszerelést kell elvégezni.

Paksi öszvér

Ha az amerikai tervek megvalósulnak, az komoly győzelem lehet a kínai és orosz atomipari cégekkel vívott globális versenyben, hiszen a térség korábban – a szocialista időkben kialakult hagyományt folytatva – az orosz “érdekszférába” tartozott.

Pakson is az volt a fő érv amellett, hogy – versenyeztetés nélkül – az orosz Roszatomot kérjék fel az erőmű bővítésére, hogy az ott dolgozók már ismerik ezt a technológiát, s hogy nem célszerű keverni a különféle technikai megoldásokat.

Majd az EU-val folytatott vita után módosult a terv, s Paks építésében – például a turbinatelepítésben – már komoly szerephez jutnak a nyugati cégek is, s így végül egyfajta öszvérmegoldás születik majd, ha egyáltalán megépül az erőmű.

Bolgár csatlakozás

Romániához hasonlóan Bulgária is megállapodott az amerikaiakkal a kisreaktorok építéséről. A november elején aláírt szándéknyilatkozat szerint több ilyen objektum is épül az országban, s az elsők még ebben az évtizedben belépnek az energiahálózatba.

Egy másik szándéknyilatkozat szerint a bulgáriai rosszhírű Kozloduj területén is épülnének “törpereaktorok”.

Janez Janša egyik korábbi kormánya már 2006- belefoglalta a nemzeti fejlesztési projektbe a második atomerőművet, amely az akkori becslések szerint 2 milliárd euróba került volna, és 2015-ben kellett volna megkezdeni az építését

Kozlodujban eredetileg hat blokk termelt energiát, ám az EU-val kötött megállapodás értelmében az 1-4 blokkot 2004 után leállították. Nem véletlenül: egy 1995-ös jelentés szerint ezek a blokkok előkelő helyen szerepeltek a világ legveszélyesebb reaktorainak a listáján.

A románokkal és a bolgárokkal kötött megállapodások előtt az amerikaiak Szlovéniában is tárgyaltak, ahol az USA azért lobbizik, hogy az amerikai cégeket bízzák meg a krškói újabb blokkjának a felépítésével. A -szlovén közelében lévő erőmű bővítéséről még nem született végleges döntés, ám a kérdés már évek óta napirenden szerepel.

Mindenhova beszállnának

Míg a Balkán országai, illetve a közelben lévő országok, köztük Magyarország is a már létező erőművek bővítését, illetve újabbak építését tervezi, Szerbia mindenhol be akart szállni.

A közelmúltban Aleksandar Vučić és Orbán Viktor arról tárgyalt, hogy Belgrád 10-12 százalékos részesedést vásárolna Paks II-ben, néhány nappal később pedig már arról beszélt a szerb államfő, hogy országa Bulgáriában is részvényes lenne az ott elkészülő újabb erőművekben.

Úgy tűnik, hogy a magyar vonal besült, a bulgáriai viszont talán még nyitva van.

Az ötlet már csak azért sem rossz, mert míg a balesetek veszélye Szerbia határán kívül borzolná a kedélyeket, a termelt Szerbiára eső része “háborítatlanul” érkezhetne az országba.

A részvényesi igyekezet másik oka az, hogy Szerbiának nincs pénze sem saját építésére, sem pedig a környezetszennyező szénerőművek más, környezetbarát megoldásokkal való felváltására.

Most úgy tűnik, hogy Szerbia váltana, Vučić Moszkvába utazik, hogy ott tárgyaljon egy orosz hitelből tervezett, saját atomerőműről.

Egyáltalán nem biztos, hogy az ötlet megvalósul, Oroszországban is sokan akadnak – például a gázlobbi befolyásos emberei – akiknek nem teszik az orosz atomerőműexport.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava