Földrengés
HA FÉL HÉT, AKKOR MOZOG A FÖLD: Erős földrengés volt Zágrábtól délkeletre, áldozatokról nem érkeztek hírek
Reggel fél hétkor erős földrengés rázta meg Horvátország középső részét. Nem sokkal nyolc óra előtt két újabb utórengés is volt.
Az első rengés
A horvát szeizmológiai intézet jelentése szerint 6 óra 28 perckor mozdult meg a föld a Zágrábtól mintegy ötven kilométerre délkeletre lévő Petrinja környékén, két kilométeres mélységben.
Az Earthquake Alerts beszámolója szerint a horvátországi földrengés erőssége 5,2-es volt a Richter-skála szerint.
Darinko Dumbović, Petrinja polgármestere a horvát médiának elmondta, hogy vannak anyagi károk, de áldozatokról nem tud.
A földrengést érezni lehetett Sziszekben, Zágrábban, Nagygoricában (Velika Gorica), Ivanić- Gradban, és több más településen.
https://www.facebook.com/siscia.hr/posts/1815314375301786
Sziszekben a legnagyobb kár a belvárosban keletkezett, amelynek nagy része védelem alatt áll. A régi épületek egy részének a falai kidőltek, lehullott a vakolat, és több kémény is ledőlt.
A város lakói, akik reggel óta az utcán és a parkokban voltak, tíz óra után visszatértek otthonaikba és munkahelyeikre.
Még két rengés
Ines Ivančić, a horvát szeizmológiai intézet vezetője az első talajmozgást követően arra figyelmeztetett, hogy a reggeli erős földrengést számos gyengébb utórengés követheti.
Erre nem kellett sokáig várni, mert néhány perccel nyolc óra előtt egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű utórengés történt.
Helyszíni jelentések szerint a két utórengés nagyobb károkat okoz, mint az első talajmozgás.
A délelőtti órákban Petrinjaba érkezett Andrej Plenković horvát miniszterelnök és Zoran Milanović köztársasági elnök is, akik közösen hallgatták meg a helyi polgármester tájékoztatóját.
Legutóbb március 22-én volt erőteljes földrengés Horvátországban, akkor a természeti katasztrófa Zágrábot sújtotta leginkább.
Márciusban a Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű talajmozgást regisztráltak, és volt egy 5,1-es erősségű utórengés is.
Érdekes, hogy a márciusi földrengés is reggel történt, szinte percnyi pontossággal ugyanabban az időben, mint a mai első természeti csapás.
A márciusi rengések következtében Zágrábban többen megsérültek, és megrongálódott a város jelképének számító katedrális is.
Földrengés
BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép
Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az “Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.
Földrengési stratégia
Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.
Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.
Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)
A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.
A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.
Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.
A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.
Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.
A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.
Az új modell
Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.
Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)
Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.
Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.
Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.
A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is