A TEMETŐKET MÁR KÖLTÖZTETIK: Falvakat árasztanak el egy erőmű miatt, de nem Kínáról van szó

A vízerőmű-építési fellendülése az ezredforduló után kezdődött Ázsiában, Dél- Amerikában, Afrikában és a Balkánon. A fejlődő világban jelenleg 3700 gát épül, és ez a szám 2030-ra megduplázódhat. Az erőművek építése gyakran termőföldek, falva vagy városok elárasztásával jár együtt. A kínai Három-szurdok vízerőmű esetében 1,4 millió embert telepítettek ki, 13 nagyobb és 140 kisebb város, valamint 1350 falu került víz alá. Valami hasonlóra készülnek Horvátországban is, csak kicsiben, egy víztározó megépítésével ugyanis két falut árasztanak el Lika- Zengg megyében.

Előbb csöveztek…

Horvátoszágban a vízerőművek adják az ország elektromosáram termelésének mintegy 55%-át.

Ez a részarány a jövőben tovább növekszik, hamarosan megkezdődik ugyanis a független Horvátország történelmének legnagyobb energetikai beruházása, vagyis a Senj 2 vízerőmű építése, amely az ország elektromos áram szükségletének körülbelül 10%-át biztosítja majd.

Az ötlet nem újkeletű, hiszen már 1912-ben megszülettek az első tervek a Lika folyó felduzzasztására.

Az elképzelések valóra váltását azonban megakasztották a világháborúk, ezért az építkezés megkezdésére több mint 50 évet kellett várni, az erőműrendszer első elemét így csak 1965-ben építették meg Zengg (Senj) közelében.

Az erőmű működtetéséhez szükséges vizet a folyótól csővezetékeken juttatták el a turbinákig, amelyekre 410 méter magasból zúdult „a meghajtó erő”.

Az akkor felhúzott létesítmény 216 megawattos teljesítményével a második legnagyobb vízerőműnek számított a volt Jugoszláviában.

…majd duzzasztottak

Pár évvel később a Lika folyón megépült az első jelentősebb duzzasztógát is, amely lehetővé tette a 22,5 megawattos Sklope erőmű megépítését.

A tározó, azon túl, hogy ellátja az erőműveket vízzel, biztosítja szinte az egész Észak- Dalmácia ivóvíztartalékát.

A rendszer következő eleme egy újabb duzzasztógát építése lett volna, amely lehetővé tette volna a Senj 2 „fedőnevű” komplexum megépítését.

A munkálatok előkészületei 1990-ben meg is kezdődtek, ám a délszláv háború megakasztotta a tervek valóra váltását.

Közel 30 évvel később a Horvát Elektromos Művek (HEP) vezetése leporolta a régi dossziékat, és belevágott a projekt folytatásába.

A Senj 2 és a hozzá kapcsolódó víztározó építése 3,7 milliárd kunába (170 milliárd forint) kerül, amit a HEP önerőből, illetve hitelből finanszíroz.

A kivitelezés előreláthatólag 6 évet vesz igénybe, de ha megvalósul az erőmű, akkor 412 megawatt teljesítményével biztosítja a térség áramellátását, és ezzel több fosszilis erőművet is kivált.

A becslések szerint a Senj 2 megépítésével évente 900.000 tonnával csökken Horvátország széndioxid kibocsátása.

Falvak víz alatt

A Lika folyón 1971-ben megépült első duzzasztógát rohamos fejlődést hozott a térségnek, kivéve a víz alá került 300 lakosú Kruščica falucskát.

A hajdani település nevét ma már csak az egykori házak helyén elterülő 128 millió köbméteres víztározó őrzi.

Hasonló sors vár most a 90 fős Mlakva falura és a 130 lakosnak otthont adó Gornji Kosinjra is, amelyek helyén hamarosan egy 210 millió köbméteres víztározó létesül.

A településeken már megkezdődött a temetők elköltöztetése, aminek a költségeit a beruházó fizeti, a hozzátartozók pedig eldönthetik, hogy hol szeretnék újfent örök nyugalomba helyezni szeretteik maradványait.

A tervek szerint a templom ereklyéi és oltára is megmenekül, ám arról egyelőre nincs hír, hogy valójában mi lesz a sorsuk.

Ami a települések lakóit illeti, nekik legkésőbb 2025 végéig kell elhagyniuk eddigi otthonaikat.

A helyeik választhatnak, hogy új házba költöznek – amelyet a szomszédos településen épít nekik a HEP – vagy elfogadják azt az összeget, amit kárpótlásul ajánl fel nekik a horvát elektromos művek.

Helyszíni beszámolók szerint a lakók többsége ezt az utóbbit, vagyis a pénzt választja, és inkább elköltözik az egyébként is szegénynek számító környékről.