Horvátország
A TEMETŐKET MÁR KÖLTÖZTETIK: Falvakat árasztanak el egy erőmű miatt, de nem Kínáról van szó
A vízerőmű-építési fellendülése az ezredforduló után kezdődött Ázsiában, Dél-Amerikában, Afrikában és a Balkánon. A fejlődő világban jelenleg 3700 gát épül, és ez a szám 2030-ra megduplázódhat. Az erőművek építése gyakran termőföldek, falva vagy városok elárasztásával jár együtt. A kínai Három-szurdok vízerőmű esetében 1,4 millió embert telepítettek ki, 13 nagyobb és 140 kisebb város, valamint 1350 falu került víz alá. Valami hasonlóra készülnek Horvátországban is, csak kicsiben, egy víztározó megépítésével ugyanis két falut árasztanak el Lika-Zengg megyében.
Előbb csöveztek…
Horvátoszágban a vízerőművek adják az ország elektromosáram termelésének mintegy 55%-át.
Ez a részarány a jövőben tovább növekszik, hamarosan megkezdődik ugyanis a független Horvátország történelmének legnagyobb energetikai beruházása, vagyis a Senj 2 vízerőmű építése, amely az ország elektromos áram szükségletének körülbelül 10%-át biztosítja majd.
Az ötlet nem újkeletű, hiszen már 1912-ben megszülettek az első tervek a Lika folyó felduzzasztására.
Az elképzelések valóra váltását azonban megakasztották a világháborúk, ezért az építkezés megkezdésére több mint 50 évet kellett várni, az erőműrendszer első elemét így csak 1965-ben építették meg Zengg (Senj) közelében.
Az erőmű működtetéséhez szükséges vizet a folyótól csővezetékeken juttatták el a turbinákig, amelyekre 410 méter magasból zúdult „a meghajtó erő”.
Az akkor felhúzott létesítmény 216 megawattos teljesítményével a második legnagyobb vízerőműnek számított a volt Jugoszláviában.
…majd duzzasztottak
Pár évvel később a Lika folyón megépült az első jelentősebb duzzasztógát is, amely lehetővé tette a 22,5 megawattos Sklope erőmű megépítését.
A tározó, azon túl, hogy ellátja az erőműveket vízzel, biztosítja szinte az egész Észak-Dalmácia ivóvíztartalékát.
A rendszer következő eleme egy újabb duzzasztógát építése lett volna, amely lehetővé tette volna a Senj 2 „fedőnevű” komplexum megépítését.
A munkálatok előkészületei 1990-ben meg is kezdődtek, ám a délszláv háború megakasztotta a tervek valóra váltását.
Közel 30 évvel később a Horvát Elektromos Művek (HEP) vezetése leporolta a régi dossziékat, és belevágott a projekt folytatásába.
A Senj 2 és a hozzá kapcsolódó víztározó építése 3,7 milliárd kunába (170 milliárd forint) kerül, amit a HEP önerőből, illetve hitelből finanszíroz.
A kivitelezés előreláthatólag 6 évet vesz igénybe, de ha megvalósul az erőmű, akkor 412 megawatt teljesítményével biztosítja a térség áramellátását, és ezzel több fosszilis erőművet is kivált.
A becslések szerint a Senj 2 megépítésével évente 900.000 tonnával csökken Horvátország széndioxid kibocsátása.
Falvak víz alatt
A Lika folyón 1971-ben megépült első duzzasztógát rohamos fejlődést hozott a térségnek, kivéve a víz alá került 300 lakosú Kruščica falucskát.
A hajdani település nevét ma már csak az egykori házak helyén elterülő 128 millió köbméteres víztározó őrzi.
Hasonló sors vár most a 90 fős Mlakva falura és a 130 lakosnak otthont adó Gornji Kosinjra is, amelyek helyén hamarosan egy 210 millió köbméteres víztározó létesül.
A településeken már megkezdődött a temetők elköltöztetése, aminek a költségeit a beruházó fizeti, a hozzátartozók pedig eldönthetik, hogy hol szeretnék újfent örök nyugalomba helyezni szeretteik maradványait.
A tervek szerint a templom ereklyéi és oltára is megmenekül, ám arról egyelőre nincs hír, hogy valójában mi lesz a sorsuk.
Ami a települések lakóit illeti, nekik legkésőbb 2025 végéig kell elhagyniuk eddigi otthonaikat.
A helyeik választhatnak, hogy új házba költöznek – amelyet a szomszédos településen épít nekik a HEP – vagy elfogadják azt az összeget, amit kárpótlásul ajánl fel nekik a horvát elektromos művek.
Helyszíni beszámolók szerint a lakók többsége ezt az utóbbit, vagyis a pénzt választja, és inkább elköltözik az egyébként is szegénynek számító környékről.
Horvátország
Nyugaton is tudnak lopni, miközben egy horvát rendőr sz@rik a főnökére
Annak idején, a kilencvenes években Kelet-Európában szinte mindenkinek a legkülönfélébb illúziói voltak a tükrös palota módjára villogó Nyugatról. Aztán ez idővel elmúlt, bár még mindig szép számmal akadnak olyanok akik úgy hiszik, hogy a tejjel-mézzel folyó Kánaán a Lajtán túl keresendő. Legtovább az a tévképzet tartotta fenn magát, hogy Nyugaton nincs korrupció, illetve hogy az urak nem lopnak. Ahogy azt Jánisz Varufákisz (extrabaloldali) görög expénzügyminiszter magyarázta meg ezt a nemrégiben, tényleg van különbség a Délen, meg Keleten folyó, és a fejlett országokban zajló csirkefogás között: a mienk egyszerű, alacsony értelmi szintű lopás, míg a nyugati ipari szintű, néha Nobel-díjas elméket megszégyenítő tiltott nyerészkedés. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem buknak le.
Komplikált nemzetközi vállalkozás
Így az Európai Ügyészség minap adott hírt arról, hogy az olasz rendőrség Parma, Potenza és Salerno városában végzett házkutatást, minek eredményeképpen – a zárolt bankszámlákkal egyetemben – 149 millió eurót koboztak el.
A vagyoni eszközök befagyasztását elrendelő határozatot egy pármai vizsgálóbíró hozta az Európai Ügyészség kérésére az üzemanyag-kereskedelemben részt vevő öt személlyel és két vállalattal szemben.
Ugyanakkor szintén az Európai Ügyészség kezdeményezésére három olasz állampolgár ellen indítottak eljárást, akik ügyleteiket Miamiból, Dubaiból és Salernoból irányítják.
Anélkül, hogy részletekbe mennénk, az alapötlet az volt, hogy Szlovéniában és Horvátországban vásárolt üzemanyagot csempésztek Olaszországba, ahol ezt ÁFA nélkül, nyomott áron értékesítették a benzinkutakon.
Az árut az egyik olasz állampolgár tulajdonában lévő horvát cég teherautóival szállították, és egyelőre úgy néz ki, hogy sem a szlovén, sem a horvát oldalon nem volt senki sem beavatva a dologba.
A rendőrségi akció nem nélkülözte a filmszerű jeleneteket, mert a házkutatások során a padlóba épített kazettákban több millió euró készpénzt találtak.
A varoufákiszi ipari szintre utal az is, hogy ez tulajdonképpen az olasz igazságszolgáltatási szervek által 2019-ben lefolytatott eljárás következő fejezete, amelynek során egy pármai székhelyű cégnél végzett kutatás során 1,5 millió euró készpénzt koboztak el.
A becslések szerint az olasz adóhivatalt 92 millió euróval károsították meg.
Nem sok változott két évezred alatt
Egyik kedvenc témám, hogy az ember keveset, vagy semmit sem változott az ókor, de valószínűleg a történelem elejének ködébe vesző korok óta sem.
A kvázi modern ember szinte semmiben sem különbözik a római birodalom polgáraitól, és erre egy tavaly, a northumberlandi Hexam városka közelében fekvő, ókori Vindolanda maradványait feltáró ásatások is rávilágítottak.
Az ásatások során ugyanis egy olyan követ találtak, amelybe akkurátusan egy pénisz volt belevésve, a következő szöveg kíséretében: „Secundinus cacator”.
Hogy ki volt a sz@ros Secundinus, teljesen mellékes, az üzenet nem sokban különbözik a mi városaink falaira felfújt firkáktól. Pláne, az indulat nem, ami arra késztet bennünket, hogy ország-világ színe előtt pocskondiázzuk embertársainkat.
Visszakanyarodva a rendőrségi témákra, tegnap egy zágrábi rendőr ősi megnyilvánulásáról adott hírt a horvát média.
A Zágráb központjában elhelyezkedő Bauer-utcai rendőrkapitányságon egy főnökével nyilván roppant elégedetlen horvát rendőr a nagy dolgát a főnök irodájának kellős közepén végezte el, nyomatékosítva tiltakozását egy ütve fúróval, amivel a falakat lyuggatta ki.
A rendőr kilétét titok fedi, csak annyit tudunk, hogy garázdaság, hivatali ez-az megsértése miatt fegyelmi eljárás folyik ellene, viszont tudjuk, hogy a modern kori Secundinust, azaz a főnököt Joso Žugajnak hívják.
Hogy min különböztek össze az anonim rendőrrel, nem tudjuk, de biztos érdekes dolog lehetett. Ismerve némiképpen az embernek nevezett kétlábú emlősöket, csak két dologról lehet szó: vagy pénz, vagy nőügy van a dolog hátterében.
Apró piszkoskodás igazán nem szokta annyira kihozni az embert a sodrából, hogy lesz@rja a főnök irodáját, illetve a tehetetlen agresszió jeleként összefurkálja annak falait.
A rendőrségi közlemény szerint a szóban forgó rendőrt a közrend és a béke megsértése, azaz arcátlan viselkedés és a felettesének megsértése miatt büntették meg.
– közölték rendőri lakónikussággal.
Ha jobban belegondolok, még mindig jobb, mintha egy kilónyi robbanóanyaggal pakolta volna meg a „hatalom székhelyét”. A bűztől még senki nem halt meg, ezt minden katonaviselt ember tudja.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország7 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
- Montenegró7 nap telt el azóta
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
- Románia7 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren