Folytatódott a bosnyák határ mellé tervezett radioaktív-hulladéklerakó körüli villongás Szarajevó és Zágráb között. A bosznia-hercegovinai külügyminiszter szerint a potenciális lokáció veszélyezteti az Una folyó környéki vizeket, és ezzel Bosznia-Hercegovina északi részeinek lakosságát.
Előbb tegyünk különbséget!
Mint sok mindennek Horvátországban, a radioaktív-hulladéklerakó kiépítésének előzményei is ma már szinte a történelmi idők homályába vesznek.
Előbb az elvtársak, majd a függetlenség kikiáltása után az urak vitáztak hosszadalmasan a hogyanról és a miértről, hogy végül 2018-ban a Plenković-kormány vessen véget a vitának és meghozza a radioaktív hulladék lerakásának nemzeti stratégiáját.
Mielőtt még belemerülnénk azonban a helyzet ismertetésébe, szögezzük le, hogy nagy különbség van a radioaktív-hulladéklerakó és a nukleáris-hulladéklerakó között.
Az előbbit rövid- és közepes felezési idejű radioaktív anyagok, az utóbbit pedig a hosszú felezési idejű radioaktív anyagok tárolására használják.
A nemzetközi, az uniós és a nemzeti előírások élesen megkülönböztetik őket, amiből az következik, hogy a nukleáris-hulladéklerakó esetében a biztonsági előírások jóval szigorúbbak.
Szóval, ahogyan ezt a boszniai Szerb Köztársaság hírközlő szervei hírül adták, Milorad Dodik bejelentette, hogy “perelni akarja Horvátországot, akármilyen bíróságnál”, ha az nem szakítja meg a Trgovska Gora-i lerakó megépítésének munkálatait.
A bosnyák fél, mert nemcsak Banja Luka, de a szarajevói szövetségi szervek sem nézik jó szemmel a bosnyák-horvát határtól mintegy 20 kilométernyire elhelyezkedő Trgovska Gora, illetve a Jugoszláv Néphadsereg egykori Čerkezovac elnevezésű laktanyája körüli mozgolódást.
Szeizmológiailag aktív terület
Bisera Turković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere már megfogalmazta aggályait a nemzetközi színtéren, egészen pontosan a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (International Atomic Energy Agency, IAEA) szeptember végén, Bécsben megtartott ülésén.
Ez a potenciális lokáció szivárgása veszélyezteti az Una folyó környéki vizeket, és ezzel Bosznia-Hercegovina északi részeinek lakosságát.
A Bosznia-Hercegovina radiációs és nukleáris biztonságát szabályozó állami ügynökség véleménye szerint a javasolt Trgovska Gora-i helyszín kockázatokkal terhes, tekintettel az esetleges földrengésekre, fölcsuszamlásokra és áradásokra.
Turković véleménye szerint az ehhez hasonló, szeizmológiailag aktív területek nem tesznek eleget a nukleáris lerakatok kiépítését szabályozó nemzetközi előírásoknak.
Miután az előzetes vizsgálatok alig egy hete kezdődtek meg, és jelenleg még csak a terep természetes sugárzását igyekeznek megállapítani, nyilván még sok víz folyik le az Unán, mire a horvát fél érdemlegesen is foglalkozni kezd a szomszédból érkező vádaskodással.
Horvát szemszögből ez az egész “fake news” – ahogyan ezt egy nagydarab amerikai államférfi szokta mondani, Horvátország ugyanis radioaktív-hulladéklerakót és nem nukleáris-hulladéklerakót szándékozik építeni.
Ennek létesítésére nemcsak a szomszédos Szlovéniával aláírt egyezmény kötelezi (ennek értelmében Horvátország köteles vállalni a Jugoszláviától fele-fele arányban megöröklött krškoi atomerőműből származó rövid- és közepes felezési idejű radioaktív hulladék felének lerakását), de el kell számolnia az Európa Tanács felé is, mivel e módon tesz eleget a Tanács 2011/70/Euratom alatt beiktatott irányelvének, és elkerüli az ellene megindított, az EU-s Jogszabályok megsértésével kapcsolatos előzetes eljárást.
A Trgovska Gora-i lerakatnak 2025-re kell elkészülnie, megépítését pedig uniós alapokból is segíti az EU.
