...
Connect with us

Egészségügy

FÉLMEGOLDÁS: A horvát állam kifizeti a kórházak gyógyszeradósságának egy részét

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

172418
Olvasási idő: 2 perc

A költségvetés módosítása után a horvát állam 1,8 milliárd kuna (86,7 milliárd forint) értékben kifizeti a kórházak és gyógyszertárak adósságának egy részét a gyógyszer-nagykereskedők felé – jelentette be hétfőn Zdravko Marić pénzügyminiszter.

Marić tárgyalásokat folytatott a cégek vezetőivel, miután azok a múlt héten leállították a kórházak 80 százaléka számára a gyógyszerek szállítását 5 milliárd kuna (240,3 milliárd forint) kintlévőségük miatt.

Ezt azzal indokolták, hogy pénz nélkül maradtak, nem tudják kifizetni saját beszállítóikat sem.

Marić kiemelte: a kormány a múlt pénteken 300 millió kuna adósságot már kifizetett, az újabb összegről a kabinet csütörtöki ülésén hoz végleges döntést.

Mint mondta, a probléma összetett, és megtesznek mindent annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátórendszerben ne legyenek fennakadások, főleg ami a gyógyszerellátást illeti.

Szükség lesz további intézkedésekre is – tette hozzá -, hogy ne keletkezzenek újabb kötelezettségek.

A cél a fizetési határidő 160 napra csökkentése, és a kintlévőségeket rendezése.

A törvényben előírt hatvannapos fizetési határidőt betartani csak abban az esetben lesz lehetséges, ha nem termelődnek újabb költségek – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette: mindazonáltal jó lenne, ha a gyógyszer-nagykereskedők felé felhalmozott régi és új adósság lenne az egészségügy egyetlen problémája.

Megszólalt az egészségügyi tárca vezetője is.

Vili Beroš elmondta: az egészségügyi intézményeknél felhalmozódott adósság eléri a 13 milliárd kunát (626,4 milliárd forint), ami részben a fizetésemelések és a drága gyógyszerek következménye.

Horvátország személyenként évente valamivel több mint 800 eurót (292 127 forint) fordít az egészségügyi ellátás költségeire, ami a bruttó hazai termék (GDP) 7,4 százaléka, míg az európai átlag 9,9 százalék, azaz 3070 euró (1,12 millió forint) – tette hozzá.

Mivel az egészségügyi ellátórendszer évente 5-10 százalékkal drágul, ahhoz, hogy meg lehessen őrizni a hozzá fűződő jogot, növelni kell az állami költségvetés ez irányú kiadásait és az egészségbiztosítást – húzta alá.

A horvát egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozott és drasztikusan túlterhelt, emellett egyre több orvos és egészségügyi szakdolgozó hagyja el az országot.

Zágráb 2015-ben fogadta el azt a nemzeti fejlesztési tervet, amelyben vállalta, hogy az elkövetkező három évben stabilizálja és fenntarthatóvá teszi az egészségügyi rendszert.

Az eddigi kormányok minden kezdeményezése ugyanakkor erős ellenállásba ütközött az orvosok és a betegek részéről: legyen szó kórházak vagy osztályok összevonásáról vagy az egészségügyi szolgáltatások drágulásáról.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Egészségügy

TÖBBET ÉR, MINT EGY LŐSZERGYÁR: Felújítják a zágrábi Immunológiai Intézetet, és egy oltóanyaggyárat is létesítenek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

CirsA1JXEAA7WmK
Olvasási idő: 2 perc

 
Horvát puska, horvát vállon, horvát pénztárca, horvát zsebben – mondta volt annak idején minden idők egyik legnagyobb horvát politikusa, Stjepan Radić, akit Franjo Tuđman is szívesen idézgetett az államalapítás folyamán. A sort a Plenković-kormány folytatja: horvát karban, horvát vakcina. A horvát kormány elfogadta Vili Beroš egészségügyi miniszter javaslatát, amely szerint felújítják a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetet, illetve ennek keretében egy oltóanyag-gyárat is létesítenek. Az intézet új otthona kissé jelképesen, a Rimac-telephely szomszédságában, a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) ipari zónában lesz.

Eljött a feltámadás napja

Mint már erről a BALK-on írtunk, a zágrábi Immunológiai Intézet jellegzetes privatizációs visszaélések áldozatává vált, azaz célzottan igyekeztek tönkretenni a nagy értékű zágrábi ingatlanai miatt.

Ráadásul a horvát politika a „globalizmus” bűvöletében élt, amely szerint nem érdemes termelni, mert bármi olcsóbban beszerezhető külföldön, ezért hagyták tönkremenni a világviszonylatban is ismert intézetet.

A munkatársak vagy nyugdíjba mentek, vagy széjjel széledtek a világban, a földrengés pedig jelentősen megrongálta az Immunológiai Intézet épületét.

A 128 éves múltra visszatekintő intézetet 1893-ban hozták létre Királyi Országos Intézet néven, és a himlő elleni állati eredetű oltások előállításával foglalkozott, majd a 70-es 80-as években, a volt jugoszláv szövetségi állam idején élte fénykorát.

Világhírű vírus elleni oltóanyagokat gyártott és forgalmazott. Nem csak az el nem kötelezett országokba, hanem a messzi Mexikóba is eljutottak a termékei.

A helyi legenda szerint az Immunológiai Intézet természetes interferonját Castro, Brezsnyev és Tito gyógyításánál is használták.

Ezen kívül vérplazma alapú gyógyszereket is gyártottak, többek között kígyómarás elleni szérumot.

A hanyatlás

Az intézet hanyatlása 1997-ben kezdődött, amikor elmaradt a gyártósorok nélkülözhetetlen felújítása, és ezért elveszítette partneri státusát az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).

A huzavona több mint húsz évig tartott, miközben az alkalmazottak nem egy alkalommal az utcára vonultak tiltakozni a politikai nomenklatúra mostoha viszonyulás ellen, de végeredményben nem történt semmi.

A Milanović-kormány 2015-ben részlegesen oldotta csak meg a helyzetet azzal, hogy létrehozott egy állami tulajdonban lévő intézetet, amely átvette a korábbi tulajdonostól – egy kereskedelmi társaságtól – az alkalmazottakat és a virustenyészeteket, viszont az ingatlanok a kereskedelmi társaság birtokában maradtak.

Ezzel átmenetileg megmentették az Intézetet a felszámolástól, de semmit sem tettek a termelés újraindítása érdekében.

A Plenković-kormány – nyilván a koronavírus-járvány tanulságain okulva – most átvágta a gordiuszi csomót, és lényegileg egy új állami intézményben egyesítette a kereskedelmi vállalat és az intézet eszközeit.

Többet ér, mint egy lőszergyár

A horvát kormány határozata, amellyel újjáéleszti az Immunológiai Intézetet és az oltóanyagok Horvátországon belüli gyártását, a nemzeti érdekek előmozdítása terén felér a pelješaci híd megépítésével, vagy más oldalról megközelítve a kérdést, stratégiai szempontból többet ér, mint egy lőszergyár.

Az új gyár építésének finanszírozásakor lehetőség nyílik arra, hogy Horvátország igénybe vegye az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és más uniós alapok eszközeit, valamint hogy más érdeklődőket is bevonjon stratégiai partnerként
– mondta Vili Beroš egészségügyi miniszter, miután az ellenzéknek nem sem sikerült kibuktatnia őt a kormányból.


Indoklásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetett eszközök csak az oltóanyag eladásával nagyon gyorsan megtérülhetnek, mivel Horvátország továbbra is a kanyaró, a rubeola és a mumpsz vírustenyészetek tulajdonosa, ami magas termelési értéket jelent.

A tervezett gyártás fenntarthatóságát az is indokolja, hogy a világpiacon nagy a kereslet az immunológiai gyógyszerek iránt
– tette hozzá a miniszter a koronavírus-járványra is utalva.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.