Horvátország
JÖN A QANON: Aranyhalak a világhálón, avagy a vakcinával Billgéjc tényleg csippeket ültet az emberekbe?
1997-ben a világ lakosságának csupán 1,7 százalékának volt hozzáférése az internethez. Ez időközben megváltozott, ma csak annak nincs hozzáférése, aki ezt valamiért nem akarja, beleértve a masszai tehénpásztorokat és az inuit halászokat is. Ma már mindenki tartalmat fogyaszt, és sajnos, szinte mindenki tartalmat kreál, elképesztő mennyiségben.
És akkor jött a QAnnon
A tartalomgyártók közül sokan azt feltételezik, hogy a átlagember kevesebb ideig képes összpontosítani, mint az aranyhal, és ha ebből indulunk ki, akkor érthető a YouTube, a Facebook, a Twitter és legfőképp a Tik-tok térhódítása.
Minden a “cuki” meg “édi” macskaképekkel és videókkal kezdődött, a hüllőemberekkel folytatódott, majd jött az oltásellenesség, a lapos föld és végül a QAnon.
A mozgalom az Egyesült Államokból indult, ahol a sejtelmes Q – akinek kilétét máig titok fedi – a többnyire jobboldali szélsőségesek e-tanyáján, a 4chanen elkezdett prédikálni, miután mindenhonnan kitiltották.
A QAnon mondavilágának központjában Trump elnök áll, illetve az elnök titkos háborúja a világot igazgató baloldali elit ellen.
Amerikában tehát Donald Trump “hardcore hívei” Q köré gyűltek, aki bennfentes információkat közöl Trump elnök titkos harcáról a “deep state” ellen, vagyis a demokraták, Hillary Clinton, a Rothschild család, Bill Gates és a hasonlók által vezetett bűnözői világelittel szemben.
Ez voltaképpen egy hosszú történet, de tekintettel az aranyhalakra, mindjárt a végére ugrunk, ma a dogma úgy szól, hogy a világ hatalmasai pedofil hálózatot tartanak fenn, amely meggyötört gyermekek mellékveséjéből nyert, adrenalin alapú kábítószert biztosít számukra.
Ezek közé rontott be Szent Donald fehér lován, lángpallossal.
Billgéjc csipjei és a vakcina
Ebben a sokak szerint “agyzsibbasztó hülyeségben” hisz több millió ember világszerte, Európában több százezer, és számuk szinte napról-napra növekszik, annak ellenére, hogy szinte mindegyik jelentős közösségi médium, megosztóoldal kitiltott minden QAnonnal kapcsolatos megnyilvánulást.
A QAnon a Balkánon is jelen van, pillanatnyilag még elég szégyenlősen, mielőtt a Facebook letiltotta volna őket, Bosznia- Hercegovinában és Horvátországban megközelítőleg 8000, Szerbiában pedig közel 3000 ember vallotta magát a mozgalom tagjának.
De a QAnonnal rokonszenvező emberek száma nyilván ennél jóval több a Balkánon.
Ide lehet sorolni mindazokat akik az 5G hálózat ellen hadakoznak, akik úgy vélekednek, hogy a koronavírus egy nem létező, vagy mesterségesen előállított valami, amit azért találtak ki, hogy rabszolgasorsba döntsenek bennünket, illetve azokat, akik szentül meg vannak győződve arról, hogy a vírus elleni oltással “a Billgéjc csippeket akar beültetni az emberekbe”, hogy követni, illetve ellenőrizni tudja őket.
Horvátországban az internetes mozgolódás a nemrégen lezajlott zágrábi merénylet után verte ki a biztosítékot, amikor a kormány rádöbbent arra, hogy valamit kezdeni kell a szinte két évtizedig ártalmatlan folklórként kezelt gyűlöletbeszéddel, szélsőséges megnyilvánulásokkal.
Egy olyan országban, ahol a lakosság szinte egyharmada hazaárulónak tartja a miniszterelnököt a szerb kisebbséggel való megbékélési politikája miatt, illetve ahol feketén játszi könnyedséggel gépkarabélyt, harci puskát, kézigránátot, páncéltörő rakétát lehet beszerezni pár száz euróért, igazán nem lehet mindegy, hogy ki mit fecseg a közösségi médiában.
Különösen nem, ha ez a nagy leszámolással kecsegtető QAnon, vagy a szerbek lepuffantásáról álmodozó hazafiakkal kapcsolatos.
Horvátország
Plenković Kijevben, miközben Vujnovac a nagyfiúkkal focizik
Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Andrej Plenković miniszterelnök kijevi látogatása során részt vett a DOK-ING horvát cég ottani irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is
Andrej Plenković horvát miniszterelnök ma reggel feltűnt a kijevi vasútállomáson, meglehetősen casual szerelésben, melegítőfelsőben, némileg ziláltan a hosszú úttól. De nem volt egyedül: ukrajnai kirándulást nyert még Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter, Damir Habijan közigazgatási, igazságügyi és digitális átalakulásért felelős miniszter, valamint Gordan Grlić Radman kül- és Európa-ügyi miniszter. A miniszterelnököt elkísérte kabinetfőnöke, Zvonimir Frka-Petešić is, aki a fénykép tanúsága szerint nem nagyon örült a kiruccanásnak.
Kijevi irodát nyit a horvát DOK-ING
Az ukrán fővárosban Plenković Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal miniszterelnökkel, Ruszlan Sztefancsukkal, a Verhovna Rada elnökével és más ukrán tisztviselőkkel találkozik. A miniszterelnök a delegációval együtt részt vesz a Krími Platform ülésén is.
Bár a rossz nyelvek szerint Plenković búcsúzni jött, a kormány nyilatkozata helyre teszi a dolgokat. Így megtudhattuk, hogy ez Plenković miniszterelnök harmadik ukrajnai látogatása az orosz agresszió, azaz 2022. február 24-ei kezdete óta, és újabb jele Horvátország szolidaritásának Ukrajnával. Azzal az országgal, amely „védi szabadságát, Európa biztonságát, de a közös demokratikus értékeket és a nemzetközi jog elveit is” – áll a közleményben.
Kapcsolódó cikk
A FÖLDI POKOL: Horvátországi és boszniai zsoldosok Ukrajnában
Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Plenković részt vett a krími tatárok feletti népirtás áldozatai tiszteletére emelt emlékmű ünnepélyes leleplezésén is, amelyet Zelenszkij elnök és Musztafa Dzsemilev, a krími tatár nép vezetője hajtott végre. A horvát küldöttség a nap folyamán részt vett a Krími Platform csúcstalálkozóján is.
Horvátország határozottan támogatja a Nemzetközi Krími Platformot, és ezen belül aktív szerepet játszik, mivel 2022 októberében az első parlamenti csúcstalálkozónak is otthont adott a horvát fővárosban. Ugyanakkor a kormányhivatal elárulta, hogy a miniszterelnök részt vesz a DOK-ING által a vállalat kijevi irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is, illetve a látogatás folyamán bemutatják az Ukrajnának nyújtott horvát segély új csomagját.
Egyúttal a kormány bejelentette, hogy a találkozó folyamán aláírják az egyetértési megállapodást a horvát igazságügyi, közigazgatási és digitális átalakulási minisztérium és az ukrán igazságügyi minisztérium, valamint a horvát tudományos, oktatási és ifjúsági minisztérium és az ukrán tudományos és oktatási minisztérium között a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködési programra vonatkozásában.
E sorok írója, ki tudja miért, kissé nyugtalanítónak érzi, hogy a cikk írása közben olyan sajtótermékből is kénytelen volt tájékozódni, mint az European Pravda. Nomen est omen? Ez lenne a jövő? Talán mégse, legalábbis reméljük, hogy nem.
Az ukránok ajándékba kapták a terveket
Ukrajna idén tavasszal új aknamentesítő gép gyártásába kezdett, miután az Ukrajnában összeszerelt és honosított MV-4-es horvát aknaszedő jármű megfelelőségi tanúsítványt kapott.
Az ukrán sajtó azidőtájt arról számolt be, hogy az ukrán A3tech vállalat megkapta a DOK-ING MV-4 aknamentesítő gép megfelelőségi tanúsítványt a gépesített aknamentesítő berendezések kötelező vizsgálatáról szóló 271. számú kormányhatározatban meghatározott követelményeknek megfelelően.
Ez lehetővé teszi a gyártó vállalat számára, hogy áttérjen a járművek ipari gyártására a piac igényeinek megfelelően: mind a kormányzati struktúrák, mind a humanitárius aknamentesítő üzemeltetők számára.
A horvát DOK-ING gépeket összeszerelő és honosító A3tech vállalat az év eleje óta 12%-kal növelte az alkalmazottainak a számát. Ezen kívül a vállalat bevont a termelésbe egy másik gyárat, amely az alkatrészek egy részét gyártja.
Ihor Bezkaravainyi illetékes miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az aknamentesítő gépek összeszerelése és gyártásának a lokalizálása felgyorsítja az alkatrészek javítását vagy cseréjét detonáció esetén, de megkönnyítik a humanitárius aknamentesítéssel foglalkozók számára a felszerelésekhez való hozzáférést is.
Vujnovac a nagyfiúkkal focizik
Amíg a kormányfő Kijevben politizál, keddi hírek értelmében Pavao Vujnovac, a horvát gáz- és egyéb király, csatlakozik az Atlanti Tanács nemzetközi tanácsadó testületéhez. A nemzetközi tanácsadó testület a világ néhány legjelentősebb vállalatának korábbi vezetőiből és vezérigazgatóiból áll, akik tanácsokat és szakértői támogatást nyújtanak az Atlanti Tanács, egy washingtoni székhelyű szervezet vezetésének.
Az említett tanács közleménye szerint Vujnovac már hosszabb ideje aktívan részt vesz az Atlanti Tanács által szervezett különböző rendezvényeken, különösen az energiaszektorral kapcsolatos kérdésekben.
Az elmúlt időszakban elsősorban az LNG-vel kapcsolatos megbeszéléseken vett részt, de bemutatta a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket a régióban, valamint azokat az akkumulátorfejlesztési projekteket is, amelyeket az ENNA Group a horvát Rimac Automobili technológiai vállalattal közösen valósít meg.
Frederick Kempe, az Atlanti Tanács elnök-vezérigazgatója elégedettségét fejezte ki Pavao Vujnovac csatlakozásával kapcsolatban.
A hitetlen gyaur kutyák, mint amilyen a BALK sötét lelkű horvátországi tudósítója is, úgy látják az esetet, hogy Vujnovac sikeresen bevásárolta magát a klubba, és ezzel befolyását kezdi az óceánon túlra is kiterjeszteni.
Ebből elméletileg Horvátországnak is haszna lesz, de ami biztos, hogy Vujnovacnak ez a gyakorlatban válik hasznára.
Már az a tény, hogy a horvát üzletembert bevállalták, illetve hogy egyáltalán szóba álltak vele, meglehetősen beszédes. Érdemes lesz odafigyelni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Vujnovac még relatíve fiatal ember: idén töltötte be az 50. életévét. Az orosz és európai kapcsolatai után most amerikai pajtásokra is szert szeretne tenni. Ki tudja, milyen magasságokba emelkedhet még?
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból