A cikk meghallgatása

Majdány- Rábé apró település a magyar-szerb-román hármashatárnál. A falu tavaly azt követően vált nevezetessé, hogy a migránsok Szerbiából a magyar határzár megkerülésével ott próbáltak meg bejutni Magyarországra. A “migránsjárványt” az utóbbi időben a koronavírus-járvány váltotta fel. A BALK beszélgetőtársa Vas Verica Majdány- Rábé koordinátora, aki szerint az önkéntesek egytől-egyig nagyon jól végzik a munkájukat, párthovatartozástól függetlenül. Ők felismerték, hogy itt csak az összefogásnak van helye, mert a politika most nem segít. A koordinátor szerint azonban vannak, akik anyagi- és politikai haszonszerzés céljából visszaélnek a járvány által kiváltott helyzettel.

Honnan érkezik a segély?

Majdány- Rábéban főleg idős, vagy az idősebbnél is idősebb emberek élnek, ezért a település lakossága az erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A bajban felébredt az emberekben az összetartozás érzése, ezért a kis vajdasági településre a járvány kitörését követően többféle forrásból érkezik a segély: igyekszik segíteni a törökkanizsai község, a helyi önkormányzat és a pártok is, Majdány- Rábé esetében a Vajdasági Magyar Szövetség.

A pártok “helytállása” ebben az esetben különösen figyelemre méltó, hiszen Szerbiában áprilisban parlamenti választásokat tartottak volna, de a járvány közbeszólt.

Választások azonban előbb vagy utóbb lesznek, és ezért nem mindegy, hogy a pártok most mi tesznek, ezért előfordul, hogy a mások által nyújtott segítséget is úgy kommunikálják, hogy őket illesse meg az elismerés.

Többszintű segélyezés

Dr. Radovan Uverić törökkanizsai községi elnök a járvány kitörését követően települési koordinátorokat bízott meg, és arra kérte őket, hogy politikamentesen vezényeljék le a segélyezést, vagyis a koordinátorok ne kampányoljanak, és ellenszolgáltatásokat se várjanak el.

Uverić a munka koordinálását Majdány- Rábéban Vas Vericára bízta, aki a község helyi alkalmazottja.

– Az első dolgom az volt, hogy aktivistákat kérjek fel az idősek segítésére. Ezzel párhuzamosan tartott a helyi közösség tanácsa egy ülést, ahová – hiába kértem, hogy engedjenek be – a válasz nemleges volt. Ezen az ülésen viszont jelen voltak a Vajdasági Magyar Szövetség helyi és községi vezetői, akik kinevezték a saját koordinátorukat, és megkérték, hogy keressen ő is önkénteseket.

A koordinátor a helyi közösség elnökének a fia lett. Közben meg is indult az önkéntesek toborzása “mindkét fronton”.

– Nálam is voltak jelentkezők, de mivel a községi válságstáb velem működik együtt, úgy tartottam helyesnek, ha az összes aktivistával felveszem a kapcsolatot. Egy kivétellel ez ma is nagyon jól működik, pártoktól függetlenül. Mindent megbeszélünk, felosztom a teendőket, és amikor védőfelszerelés érkezik, azokat egyenlően osztom szét a volontőröknek és az emberek között.

Vas Verica azonban nehezményezi, hogy a sajtóban folyamatosan csak arról szólnak a hírek, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség mekkora segítséget nyújt a lakosságnak.

– Rendszeresen azt hangsúlyozzák, hogy a VMSZ és emberei mennyi mindent megtesznek a polgárokért. Igen, ők is, de még sokan mások teszik önzetlenül a dolgukat, csak róluk nem esik szó. A törökkanizsai község is osztott csomagokat a kisnyugdíjasoknak, amelyek élelmiszert és tisztálkodási szereket tartalmaztak. Ezt nem a VMSZ kezdeményezte, hanem az ország vezetése, elsősorban pedig a községi elnökök… legalább is itt, nálunk.

A koordinátor hangsúlyozta, hogy a törökkanizsai községben azok a nyugdíjasok kaptak “állami segélycsomagokat”, akiknek a nyugdíja 30 000 dinár, azaz körülbelül százezer forint alatt van.

A Majdány- Rábéban osztott csomagokban 3 pástétom, 3 húskonzerv, 2 zacskós leves, 1 kg cukor, 3 kg liszt, 2 liter olaj, 2 csomag száraztészta, 2 kg rizs, 4 WC-papír, 1 liter folyékony szappan, 2 szappan és 3 kg mosópor volt, ami szerbiai árakon körülbelül 3 000 dinár körül lehet, ami 9-10 ezer forintnak felel meg.

A törökkanizsai községben 1 600 ilyen csomagot osztottak szét.

A segély áruba bocsátása

A Vajdasági Magyar Szövetség közben az egész Vajdaságban 1500 zsák kukorica-vetőmagot osztott szét, ami valamivel több mint fél hektár termőföld bevetésére elegendő.

A majdány-rábéi községi koordinátor szerint azonban nem mindenki jutott hozzá a segélyként nyújtott vetőmaghoz, mert túl rövid volt a jelentkezési határidő.

– A vetőmagot igényelni kellett, azonban nagyon sok idős ember nem kíséri az internetes portálokat, és a Pannon TV-t sem nézik, ezért a két napos jelentkezési határidőről nem értesültek. A csomagokat minden egyes rászoruló megkapta, a vetőmagot viszont csak nagyon kevesen. A faluban volt olyan eset, hogy aki megkapta, áron alul kínálta megvételre, mert nincs is rá szüksége.

Vas Verica hozzátette, hogy csak a törökkanizsai községben 80 aktivista van, miközben a VMSZ hétszáz aktivistát “állítottak hadba” a Vajdaságban.

– Csak Törökkanizsa községben körülbelül 80 aktivista van, akik kinn vannak a terepen, amikor csak kell, szintén ingyen és bérmentve, és nem íratnak alá semmiféle papírt az idősekkel, nem vezetnek naplót a szolgáltatásokról, csak teszik a dolgunkat.

Az aktivisták nem csak kézzel fogható segítséget nyújtanak, fontos szerep jut rájuk például az orvosi ellátás megszervezésébe, ami telefonos egyeztetéssel történik, de az idősek közül sokan nem tudnak szerbül.

Tehát az önkéntes segítségnyújtásra sok példát találunk, viszont az emberek arról is beszélnek, hogy néhányan haszonszerzésre használják fel a kialakult járványhelyzetet – ami nem tekinthető kimondottan önzetlen cselekedetnek.