Horvátország
SVÁJCI FRANK: Nyomást gyakorolt volna a bíróságokra, ezért lemondott a horvát Raiffeisen Bank vezérigazgatója
Lemondott a horvát Raiffeisen Bank vezérigazgatója, miután a horvát sajtó nyilvánosságra hozta, hogy törvénytelen módon akarta befolyásolni a bíróságokat. Michael Georg Müllernek nem tetszett, hogy az egyik bíróság semmissé nyilvánította a svájci frankkal kapcsolatos szerződéseket, ezért olyan PR-céget keresett, amely nyomást gyakorolna az alkotmánybíróságra és más bíróságokra Horvátországban a svájci frank alapú jelzáloghitelekkel kapcsolatban – írta az Idex.hr hírportál.
Negatív benyomás
A horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság még 2018 júliusában semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghiteleket arra hivatkozva hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket a hitelek magas kockázatáról.
A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben kezdeményezett kollektív pert a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és Szberbank ellen a devizahitelek miatt.
Michael Georg Müller közleményében azt írta: tisztában van azzal, hogy milyen negatív benyomás alakult ki a Raiffeisen Bankról és annak menedzsmentjéről, majd hangsúlyozta, hogy a pályázat semmiképpen sem tükrözi a pénzintézet vezetésének szándékát.
– Professzionális menedzserként úgy döntöttem, lemondok tisztségemről, hogy megakadályozzam a bank hírnevének további romlását” – hangsúlyozta Müller.
A Horvát Nemzeti Bank vizsgálatot rendelt el az ügyben.
Az ügyfelek csökkentenék az annuitás mértékét
Damir Kontrec, a legfelsőbb bíróság bírója és a horvát bírók egyesületének elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: ez egy újabb kommunikációs stratégia azok sorában, amelyek megengedhetetlenül nyomást próbálnak gyakorolni a bírákra.
Goran Aleksić parlamenti képviselő, a frankhitelesek érdekvédelmi szervezetének aktivistája kedden tartott sajtótájékoztatójában felszólította az ügyészséget, hogy vizsgálják ki az ügyet.
– Figyelmeztetett: a pályázatban a bank azt kéri a PR-cégtől, hogy a válságkommunikáció során csökkentse a perek számát, a Horvát Nemzeti Bankot tegye felelőssé a kialakult helyzetért, továbbá a nyilvánosság felé azt kommunikálja, miszerint a svájci frank hitelesek kiváltságos helyzetben voltak másokkal szemben, illetve a legfelsőbb kereskedelmi bíróság döntése hatással lesz a gazdaságra, a banki rendszerre és a befektetésekre. Ez pedig bűncselekmény – szögezte le.
A horvát Raiffeisen Bank vezérigazgatója 2019 márciusában egy interjúban kijelentette, hogy pereket folytatnak a svájci frankot igénylő ügyfelekkel.
Michael Georg Müller akkor kijelentette, hogy az általa vezetett pénzintézet mindig a piacon “szokásos szerződéseket” alkalmazta.
Véleménye szerint a bírósági tárgyalások által az ügyfelek egy része jobb pozíciókat szeretne elérni a többi ügyfélhez képest, és visszamenőleg szeretné csökkenteni az annuitás mértékét.
MTI/BALK
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is