Horvátország
OLAJIPAR: Csökkent az INA nettó nyeresége az első fél évben
Az INA horvát olajipari vállalat nettó nyeresége az első fél évben 188 millió kunát tett ki (valamivel több mint 8 milliárd forint). Ez 65%-kal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az eredmény a kedvezőtlen finomítói környezet és az árrés következménye – derült ki cég eredménybeszámolójából. A hivatalos közlés szerint az INA pénzügyileg stabil vállalat, és az év második felében is sikeresen működik.
Intenzív beruházások
Az INA bevétele az első fél évben elérte a 9,79 milliárd kunát (421,4 milliárd forint), ami 3 százalékkal több, mint 2018 első fél évében volt.
A pénzügyi jelentés szerint 2019 első fél évében az adó- és kamatfizetés, valamint értékcsökkenés előtti eredmény (EBITDA) a szénhidrogén ára és az alacsonyabb termelés következményeként 1,238 milliárd kunát (53,2 milliárd forint) tett ki, 14 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
A cég MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Fasimon Sándor, az INA igazgatótanácsának elnöke elmondta:
-2019 első fél éve az intenzív beruházások időszaka volt.
A befektetések értéke elérte a közel 1,2 milliárd kunát (51,6 milliárd forint), és ennek nagy része Horvátországban került befektetésre.
A fiumei finomító
A tőkebefektetés a finomítói üzletágban több mint 800 millió kunát tett ki.
– Ez az előző évek befektetéseinek háromszorosa, és a legnagyobb a vállalat történetében,
ami többnyire a fiumei (Rijeka) finomítóra irányult.
Az INA nagyberuházásai 2019 első fél évében megkétszereződtek, és 1,183 milliárd kunát (50,90 milliárd forint) tettek ki.
A nettó adósság 1,763 milliárd kunát (75,8 milliárd forint) ért el: az adósság és a tőke aránya 14 százalékon állt a fél év végén.
A márkanév ereje
Az INA igazgatótanácsának elnöke szerint a kedvezőtlen külső környezet negatívan hatott az INA eredményére, de így is sikerült kihasználni a növekvő keresletet a horvát és a bosznia-hercegovinai piacon.
Fasimon hozzátette:
-a szolgáltatások és a kiskereskedelmi ágazat eredménye tovább nőtt a nem üzemanyag-eladás terén,
amihez hozzájárult a montenegrói hálózat bővítése. Ez bizonyítja az INA mint márkanév erejét a regionális piacon.
A kőolaj- és földgázkutatási és -értékesítési ágazatban a kőolaj termelésének növekedése részben semlegesítette az alacsonyabb természetesgáz-termelést.
A teljes kőolajtermelés bővülése a hazai (horvátországi) kőolajtermelés bővülésének, valamint az egyiptomi termelés növekedésének az eredménye, ami a nagyobb befektetéseknek köszönhető azon a területen.
Az olaj ára
Fasimon kiemelte ugyanakkor, hogy a Brent olaj árának 7 százalékos csökkenése negatívan hatott a cég tevékenységének eredményére 2018-hoz képest.
Szavai szerint a nagyobb igényeket támasztó külső környezet ellenére az INA-csoport 3 százalékkal közel 10 milliárd kunára növelte bevételét.
– Az INA pénzügyileg stabil vállalat marad 2019 második felében, és további is sikeres működésre számítunk
– húzta alá.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban.
A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.
MTI/BALK Fotók: INA
Horvátország
Sakkozó Török, csak másként: Zágrábban megnyílt Horvátország első okos boltja
Kempelen Farkas találmányához hasonlatosan, amely a 18. században tartotta lázban előbb Bécset, majd az egész világot, a Fortenova konglomerátumhoz tartozó horvát Konzum kiskereskedelmi hálózat zágrábi Konzum Smart boltja is meglepő élményt nyújt. A horvát főváros központjában, a zágrábi Liszt Intézet, azaz a Magyar Kulturális Központ szomszédságában, szerdán megnyitották az ország első okos boltját. A bolt attól okos, hogy nincs benne sem elárusító, sem kassza, minden vásárolt árucikket a mennyezetről vizsgálódó mintegy 150 kamera rögzíti és számolja el, levonva az áru értékét a bankkártyánkról. Magyarán – némi procedúra után, mert egy alkalmazás segítségével be kell jelentkezni a rendszerbe az okostelefonunkkal – aztán az ember besétál a boltba, leveszi a polcról, ami éppen kell neki, és kisétál vele. Ezzel szemben, és itt hasonlít a kempeleni törökre, a raktári munkát, a polcok feltöltését, és nyilván a felügyeletet, továbbra is ember végzi.
Ha tetszik, ha nem: az okos bolt a jövő
Most lehetne morfondírozni azon, hogy az ilyesmi csak az emberek további elidegenedését vetíti előre – e sorok írója mindig is szívesen elegyedett szóba a bolti személyzettel, néhol ez az interakció már olyan fokra hágott, hogy megtekinthettem a gyermekek, unokák fényképét is -, de ebben az esetben is ugyanolyan haszontalan a méltatlankodás, mint mondjuk, ha az ember megpróbálná lebeszélni a szaúdi koronaherceget arról, hogy bazi nagy várost építsen a sivatag közepébe.
A progressz dübörög, nem az űrhajó, hanem a haladás, legjobb félreállni az útjából, mert úgy átgázol az emberen, hogy attól koldul. Szóval, sutba vetve a bölcselkedést, az okos boltot nagy hírverés övezte, többek között Fabris Peruško, a Fortenova vezérigazgatója is megszólalt.
Peruško úr annak a véleményének adott hangot, hogy ez a bolt is bizonyítja, hogy a Fortenova szeretné megőrizni vezető piaci pozícióját, és hogy ez az újítás is a cég digitális transzformációval kapcsolatos stratégiájának a része, stb.
Itt kitől lehet megkérdezni, hogy hol van a sütőpor? (Forrás: X-platform, JaTrgovac)
A Konzum vezérigazgatója, Zoran Mitreski nem fogta vissza magát, és elmondta az újságíróknak, bámészkodóknak, hogy ők voltak az első kiskereskedelmi lánc, amely webáruházat hozott létre, elsőként vezettek be mobilalkalmazást, majd önkiszolgáló pénztárgépeket, elsőként kezdtek kriptovalutákat elfogadni, majd olyan mobilalkalmazásokat használtak, mint például a KeksPay, újabban pedig virtuális, elektronikus számlákat is kínálnak.
Mitreski szerint ez a Konzum digitális átalakulásának következő lépése, amelynek az a célja, hogy új felhasználói élményt nyújtson a vásárlóknak.
– A Konzum SMART egy új koncepció, amely modern vásárlási módot biztosít az egész család számára
– összegezte Mitreski, és ugyanakkor elmondta, hogy más kiskereskedelmi láncokhoz hasonlóan ők is munkaerőhiánnyal küszködnek, és ennek enyhítésére automatizálnak.
De, mint rámutatott, az okos bolt nem nélkülözheti az alkalmazottakat. A boltban továbbra is az alkalmazottak gondoskodnak a készletekről, töltik fel a polcokat, ellenőrzik az áru szavatosságát, takarítanak stb.
Műszaki részletek
Jozo Džakula, a Konzum informatikai részlegének igazgatója a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az okos bolt műszaki rendszerét a kaliforniai székhelyű i5 vállalat szállította, amely vezető szerepet tölt be az ágazatban.
Az amerikai cég eddig mintegy 100 ilyen üzlet kialakításában vett részt, ami azt jelenti, hogy a globális piac körülbelül 50% -át tartja ellenőrzése alatt. Džakula elmondása szerint több cég megoldásait vizsgálták, köztük az Amazonét is, de végül az i5 mellett döntöttek.
Egyúttal azt is hozzátette, hogy ez egy olyan technológia, amely egyszerre biztonságos és teljes mértékben megfelel a szabályozásnak, kezdve a fiskalizációtól egészen a GDPR-ig, azaz az adatvédelmi rendelet tiszteletben tartásáig.
– Szeretnék rámutatni, hogy nagyon óvatosak voltunk a GDPR-rel kapcsolatban. Bár a kamerák a vásárlók minden lépését rögzítik – mivel fizetéskor is a kamerák dolgoznak, felismerve, hogy ki és milyen terméket vett le a polcokról -, gondosan elkülönítettük a vásárlási adatokat a vásárlók személyazonosságától
– mondta Džakula, viszont arra a kérdésre, hogy tervezi-e a Konzum további okos boltok megnyitását, sem ő, sem más nem volt hajlandó válaszolni: nyilván még nincsenek tisztában azzal, hogy milyen mértékben lesz kifizetődő a drága és bonyolult rendszer működtetése.
A nyilvánvaló PR értéktől eltekintve, a cég ezzel a bolttal elsősorban tapasztalatot szeretne gyűjteni, amely különösen abban az esetben lesz értékes, ha tovább romlik a helyzet a munkaerőpiacon.
Érzésünk szerint a jelen pillanatban még mindig jóval olcsóbb klasszikus módon működtetni egy boltot, még ha kiemelt bérezéssel is kell a munkavállalókat a céghez édesgetni, de ez gyorsan változhat.
Elég, ha csak a robotikában történik valamilyen áttörés, és hirtelen sokkal olcsóbb lesz a teljesen automatizált bolt a klasszikusnál, nem is beszélve arról, hogy a lakosság fogyatkozása és elöregedése területén a helyzet előreláthatólag tovább romlik, legalábbis Európában.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország6 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?