CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ: Magyarország tulajdonrészt szeretne a horvát LNG-terminálban

Utolsó módosítás:

Magyarország nemcsak Szerbiával, hanem Horvátországgal is egyezkedik gázügyben. A magyar külgazdasági és külügyminiszter a napokban megállapodást írt alá a horvát energetikai miniszterrel a krki Omišalj közelébe tervezett LNG-terminállal kapcsolatban. Egyelőre csak arról van szó, hogy a két ország közös munkacsoportot hoz létre, hogy tanulmányozza az együttműködés lehetőség. A nem titkolt cél, hogy Magyarország tulajdonrészt szerezen a horvát LNG-terminálból, ami a horvátok egy részének az Ina-Mol ügyet juttatja az eszébe.

A Zágrábba látogató magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarországnak érdeke a Krk-szigeti LNG-terminál (cseppfolyósított földgázterminál) megépítése – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Zágrábban, ahol Tomislav Ćorić horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel tárgyalt.

Kritikus kérdés

A magyar miniszter úgy látja, hogy Közép-Európában az energiaellátás kérdése a hosszú távú jövőre nézve továbbra is kritikus kérdés, hiszen több bizonytalansági tényező is felmerült. Legfőképpen az, hogy Ukrajna és Oroszország között továbbra sincsen tranzitszerződés a 2020-as esztendőtől. Ezért felmerül a kérdés, hogy a közép-európai térség biztonságos gázellátása milyen módon valósul meg a következő években.

Magyarország számára kritikus fontosságú, hogy déli irányból újabb szállítási útvonalak, újabb gázforrások váljanak elérhetővé – mondta Szijjártó.

A találkozó után a két miniszter arról számolt be, hogy munkacsoportot hoztak létre, amely megvitatja az esetleges együttműködést energetikai téren, mindenekelőtt a Krk szigetére tervezett LNG-terminál kérdésében.

Karácsonyi üzenet
Andrej Plenković, horvát miniszterelnök: Az LNG-terminál kapacitásainak kötelező bérlésével kapcsolatos folyamat lezárását követően kiderült, hogy horvát cégek érdeklődnek a terminál kapacitásainak kötelező bérlése iránt. Ugyanakkor a magyar féllel folytatott folyamatos tárgyalások során, amelyeket a környezetvédelmi és energetikai minisztérium, valamint az LNG Hrvatska folytatott, magyar részről felmerült az érdeklődés a terminál bérlése és a partneri együttműködés iránt a projekt realizálásában, ami közös tulajdont jelent az LNG Hrvatska projektben. Természetesen az együttműködés esetén Horvátország, illetve a horvát cégek a projekt többségi tulajdonosai maradnak. Az LNG-termimál stratégiai projekt Horvátország és Európa ezen része számára. (Večernji list, 2018. decembere)

„A terminálnak van realitása”

Magyarország beszállna a horvát LNG-terminálba, de már ebben sincs egyetértés. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú a beszerzési útvonalak diverzifikálása, ezért néhány hónappal ezelőtt Magyarország javaslatot tett az LNG-terminál realizálásában való részvételre.

Készek vagyunk tárgyalni a 25%-os részesedésről az LNG terminálban

– jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint a projektnek van realitása, és fontos Európa ezen részének gázellátása szempontjából.

A horvát energetikai miniszter ugyanakkor azt emelte ki, hogy Horvátország álláspontja szerint egy ilyen együttműködésnek olyan kombinációt kell eredményeznie, amelyben egyrészt tulajdonosi részesedés, másrészt a terminál kapacitásainak bérlése szerepel.

Tomislav Ćorić áprilisban jelentette be, hogy levelet kapott Szijjártó Pétertől, amelyben a magyar külgazdasági és külügyminiszter hivatalosan tájékoztatta a projekt egynegyedének megvásárlására vonatkozó szándékról, amivel Magyarország a tulajdonosi struktúrába kívánja bevásárolni magát.

A Nacional horvát hetilap szerint e mögött valójában az rejlik, hogy Budapest szándékai szerint a magyarok a 25%-os részesedés felvásárlásával bizonyos irányításai jogokat szeretnének megszerezni, amivel ellenőrzésük alá vonnák a terminál működését.

Fontos az ár
Magyarország belépése az LNG terminálba Orbán Viktor, magyar miniszterelnök szerint mindenekelőtt az ártól függ. A Večernji list emlékeztet rá, hogy Magyarország korábban nagy érdeklődést mutatott a Krk szigetére tervezett LNG-terminál iránt, és ennek szellemében 2014-ben még lobbizott is az Egyesült Államoknál, hogy engedélyezze a cseppfolyós gáz nagyobb kivitelét.

Párhuzam az Ina és az LNG-terminál között

A Nacional szerint ezzel megismétlődik az Ina esetében már megtapasztalt szcenárió, mert a magyarok hatalmukba szeretnék keríteni az LNG-terminált.

A térségbe látogató Rick Perry, amerikai energetikai miniszter június elején a ljubljanai „három tenger” találkozón úgy nyilatkozott, hogy a krki Omišalj közelébe tervezett LNG-terminál kifizetődését nem veszélyezteti az új gázlelőhelyek feltárása Délkelet-Európában, mint például a Földközi-tenger romániai részének kiaknázása.

Az amerikaiak gyakorlatilag kettős játékot játszanak, hiszen a Večernji list korábbi beszámolója szerint a Földközi-tenger romániai részének feltárását az amerikai ExxonMobil végzi, és ennek következtében

a horvátországi LNG-terminál szerény kapacitásai irrelevánssá válnak a szélesebb európai régió szempontjából.

Mi a jó képlet Európa számára?

A Nacional egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemrég Washingtonból hazatérő Orbán Viktor, magyar miniszterelnök szerint a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélésének „első és legfontosabb témája” éppen a Földközi-tengeri projekt volt.

Rick Perry, amerikai energetikai miniszter megjegyezte, hogy Washington mindenképpen támogatja a krki LNG-terminál megépítését, „nem kizárólag az amerikai gáz leszállítását szem előtt tartva, hanem inkább azért, mert az útvonalak és a beszállítók számának növelése „jó képlet Európa számára”, mert

az amerikai miniszter szerint Európa nem lehet szabad és szuverén, ha ki van szolgáltatva az orosz gáznak.

A Krk szigetére tervezett LNG-terminál ellenzői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európában jelenleg létező mintegy húsz hasonló létesítmény jelenleg mindössze 25%-os kapacitással működik.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!