Horvátország
CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ: Magyarország tulajdonrészt szeretne a horvát LNG-terminálban

Magyarország nemcsak Szerbiával, hanem Horvátországgal is egyezkedik gázügyben. A magyar külgazdasági és külügyminiszter a napokban megállapodást írt alá a horvát energetikai miniszterrel a krki Omišalj közelébe tervezett LNG-terminállal kapcsolatban. Egyelőre csak arról van szó, hogy a két ország közös munkacsoportot hoz létre, hogy tanulmányozza az együttműködés lehetőség. A nem titkolt cél, hogy Magyarország tulajdonrészt szerezen a horvát LNG-terminálból, ami a horvátok egy részének az Ina-Mol ügyet juttatja az eszébe.
A Zágrábba látogató magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarországnak érdeke a Krk-szigeti LNG-terminál (cseppfolyósított földgázterminál) megépítése – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Zágrábban, ahol Tomislav Ćorić horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel tárgyalt.
Kritikus kérdés
A magyar miniszter úgy látja, hogy Közép-Európában az energiaellátás kérdése a hosszú távú jövőre nézve továbbra is kritikus kérdés, hiszen több bizonytalansági tényező is felmerült. Legfőképpen az, hogy Ukrajna és Oroszország között továbbra sincsen tranzitszerződés a 2020-as esztendőtől. Ezért felmerül a kérdés, hogy a közép-európai térség biztonságos gázellátása milyen módon valósul meg a következő években.
A találkozó után a két miniszter arról számolt be, hogy munkacsoportot hoztak létre, amely megvitatja az esetleges együttműködést energetikai téren, mindenekelőtt a Krk szigetére tervezett LNG-terminál kérdésében.

„A terminálnak van realitása”
Magyarország beszállna a horvát LNG-terminálba, de már ebben sincs egyetértés. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú a beszerzési útvonalak diverzifikálása, ezért néhány hónappal ezelőtt Magyarország javaslatot tett az LNG-terminál realizálásában való részvételre.
– jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint a projektnek van realitása, és fontos Európa ezen részének gázellátása szempontjából.
A horvát energetikai miniszter ugyanakkor azt emelte ki, hogy Horvátország álláspontja szerint egy ilyen együttműködésnek olyan kombinációt kell eredményeznie, amelyben egyrészt tulajdonosi részesedés, másrészt a terminál kapacitásainak bérlése szerepel.
Tomislav Ćorić áprilisban jelentette be, hogy levelet kapott Szijjártó Pétertől, amelyben a magyar külgazdasági és külügyminiszter hivatalosan tájékoztatta a projekt egynegyedének megvásárlására vonatkozó szándékról, amivel Magyarország a tulajdonosi struktúrába kívánja bevásárolni magát.
A Nacional horvát hetilap szerint e mögött valójában az rejlik, hogy Budapest szándékai szerint a magyarok a 25%-os részesedés felvásárlásával bizonyos irányításai jogokat szeretnének megszerezni, amivel ellenőrzésük alá vonnák a terminál működését.

Párhuzam az Ina és az LNG-terminál között
A térségbe látogató Rick Perry, amerikai energetikai miniszter június elején a ljubljanai „három tenger” találkozón úgy nyilatkozott, hogy a krki Omišalj közelébe tervezett LNG-terminál kifizetődését nem veszélyezteti az új gázlelőhelyek feltárása Délkelet-Európában, mint például a Földközi-tenger romániai részének kiaknázása.
Az amerikaiak gyakorlatilag kettős játékot játszanak, hiszen a Večernji list korábbi beszámolója szerint a Földközi-tenger romániai részének feltárását az amerikai ExxonMobil végzi, és ennek következtében
Mi a jó képlet Európa számára?
A Nacional egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemrég Washingtonból hazatérő Orbán Viktor, magyar miniszterelnök szerint a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélésének „első és legfontosabb témája” éppen a Földközi-tengeri projekt volt.
Rick Perry, amerikai energetikai miniszter megjegyezte, hogy Washington mindenképpen támogatja a krki LNG-terminál megépítését, „nem kizárólag az amerikai gáz leszállítását szem előtt tartva, hanem inkább azért, mert az útvonalak és a beszállítók számának növelése „jó képlet Európa számára”, mert
A Krk szigetére tervezett LNG-terminál ellenzői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európában jelenleg létező mintegy húsz hasonló létesítmény jelenleg mindössze 25%-os kapacitással működik.

Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
Montenegró
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton
Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.
Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.
– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.
– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.
Nagyok az adóterhek
A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.
– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.
– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.
A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia20 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország15 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat