Connect with us

Csatlakozás

ÚJABB ÍGÉRET: Merkel szerint a Nyugat-Balkán csatlakozása az EU stratégiai érdeke

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

merkel western balkans MEDIA
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A Nyugat-Balkán csatlakozása az Európai Unió stratégiai érdeke – jelentette ki Angela Merkel. A német kancellár szerint meg kell oldani azokat a politikai nehézségeket, amelyekbe az integrációs folyamat ütközik.

Újabb ígérgetés

Angela Merkel német kancellár a balkáni térség integrációjával foglalkozó poznani csúcstalálkozón kijelentette: az EU mindent meg akar tenni azért, hogy a nyugat-balkáni országoknak egyszerűbb legyen az útjuk az uniós tagsághoz.

A poznani találkozó hat nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia – valamint egyes uniós tagállamok kormány- és államfői vettek részt.

A német kancellár beismerte, hogy a nyugat-balkáni országok esetében a bővítési folyamat „politikai nehézségekbe ütközik”.

„Beszéltünk róluk, meg kell oldani őket” – húzta alá a német kencellár.

Egymástől eltérő német és francia álláspont

A bővítéssel nem lehet várni, amíg az EU hatékonyabbá teszi irányítási mechanizmusait – reagált Merkel azon újságírói kérdésre, amely Emmanuel Macron francia elnök egyik minapi kijelentésére utalt. Eszerint a francia államfő azt mondta: a bővítésre csak az EU reformja után kerülhet sor.

Merkel szerint Macronnak joga van kimondani, hogy szükséges ésszerűbbé tenni az EU kormányzását. Albánia, Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia esetében viszont a csatlakozási folyamat már megfelelően hosszú volt – mutatott rá, leszögezve: a két célkitűzés – a bővítés, valamint az unió működési mechanizmusainak megreformálása – nem zárja ki egymást.

Történelmi megosztottság

A poznani csúcstalálkozót a 2014-ben német kezdeményezésre felállított formátum, az úgynevezett berlini folyamat keretében szervezték. Lengyelország idén a berlini folyamat soros elnöke.

A házigazda, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a találkozón aláhúzta: ahol bizonyos témákban történelmi megosztottság uralkodik, érdemes gazdasági együttműködésre építeni. Szerinte a nyugat-balkáni integrációt ezért a kereskedelmi csere, a fiatal vállalkozók, a kis és a közép-, valamint a start-up vállalkozások támogatása segíti elő.

A lengyel miniszterelnök közölte: a berlini folyamat soros elnökségét az EU-tag Bulgáriának és az EU-tagságra pályázó Észak-Macedóniának adja át.

Az érintettek húzzanak sorszámot!

Zoran Zaev észak-macedón kormányfő reményét fejezte ki, hogy a csatlakozásra pályázó államok és az uniós tagállamok közös elnöksége ezentúl rendszeressé válik. Szorgalmazta, hogy a következő években az egész nyugat-balkáni térség az uniós integráció újabb „magasabb szintű szakaszába” léphessen.

Bojko Boriszov bolgár kormányfő szerint a berlini folyamat résztvevői „nagyon sokat tesznek, és még tenniük kell” annak érdekében, hogy Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia számára meghatározzák az újabb integrációs szakaszba jutás időpontját.

A háromnapos szakértői tanácskozásokat is magában foglaló csúcstalálkozó során gazdasági, kül- és belügyminiszteri értekezletet is tartottak. A többek között Theresa May brit miniszterelnök részvételével rendezett értekezlet elején Andrzej Duda elnök konkrét csatlakozási időpont kitűzését sürgette a nyugat-balkáni országok számára.

Még csak az elején tartunk

A csatlakozási tárgyalásokat az EU eddig Montenegróval (2012) és Szerbiával (2014) kezdte el.

Észak-Macedónia 2005 óta, Albánia pedig 2014 óta pályázik EU-csatlakozásra. Az utóbbi két ország esetében az EU Tanácsa júniusban elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megnyitását. (MTI)


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Balkán

BIZOTTSÁGI JELENTÉS: Európa nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül, avagy az ismétlés a valóság anyja

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

europe 3 flags
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Bizottság elfogadta az unió bővítéséről szóló, éves jelentéscsomagot, amely részletes értékelést nyújt a Nyugat-Balkán és Törökország jelenlegi helyzetéről. A mostani jelentés legfőbb megállapításai arra utalnak, hogy  eredménnyel jártak azok a magyar, és nem csak magyar (mondjuk szlovén) rigmusok , amelyek szerint a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióban a helye. Ez vonatkozik Szerbiára is, amely két fejezetet is megnyithat az uniós csatlakozási folyamatban, és ezzel „beteljesedett” Várhelyi Olivér jóslata. Már itt megjegyzendő azonban az is, hogy az uniós jelentés lesújtó megállapításokat tartalmaz Bosznia-Hercegovinával és Törökországgal kapcsolatban.

Befektetés a békébe

Josep Borrell bizottsági alelnök, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője a stratégiához kapcsolódó sajtókonferencián elmondta, hogy az uniónak hiteles bővítési folyamatot kell fenntartania.

Partnereinknek félre kell tenniük nézeteltéréseiket, nekünk pedig, az EU részéről be kell tartanunk kötelezettségvállalásainkat.  Az EU nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül . Itt az ideje, hogy összefogjunk és egyesüljünk egy erősebb Európa építésében

– hangsúlyozta Borrell, aki egyúttal azonban arra is figyelmeztetett, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az olyan szükséges reformokra, mint a jogállamiság, a szabadságjogok, a gazdaság és a demokratikus intézmények működésének garantálása. Ez viszont az Európai Unió vesszőparipája, ezeket az elvárásokat azonban konkrét helyzetekre kell leképezni ahhoz, hogy valóra válhassanak.

Valami hasonlóról beszélt Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos a csomag átfogó elemeit bemutatva, szavai szerint ugyanis „a bővítési  geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe , stabilitásába, biztonságába és gazdasági növekedésébe”.

Ez egy érdemeken alapuló folyamat, amelyhez tényszerű és tisztességes értékelést, valamint világos ütemtervet nyújtunk partnereink reformjainak felgyorsítására és elmélyítésére.

A konkrét elvárásokhoz és a világos ütemtervhez pénzt is csatol az Európai Unió, ami már az év elején körvonalazódott, és amit a szlovéniai csúcson már kész tényként kezeltek. Ezt az jelenti, hogy az EU 30 milliárd eurót fektet a térség „felvirágoztatásába”, amiből – közelsége és fáradozásai révén – Magyarország (és Szlovénia) jócskán profitálhat,  Magyarország számára tehát megtérülhet Szerbia hangos (és néha zajos) támogatása .

Az új előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA III) révén jelentős pénzügyi támogatással állunk a Nyugat-Balkán és Törökország mellett. Az IPA III a fő finanszírozási forrása a Nyugat-Balkánra vonatkozó, közel 30 milliárd eurós gazdasági és beruházási tervnek is

– tette hozzá Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos.

Országokra lebontva

Szerbia esetében a testület értékelése kimondja, hogy az országnak folytatnia kell, és fel kell gyorsítania az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság, a háborús bűncselekmények ottani kezelése, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén végrehajtott reformokat.

Ez vonatkozhat a horvát elvárásokra például az eltűntek sorsának tisztázásában, de hasonló elvárások merülhetnek fel Szerbiával szemben Bosznia-Hercegovina és Koszovó részéről is.

Koszovóval a kapcsolatok normalizálása alapvető fontosságú, és meghatározza a csatlakozási tárgyalások általános ütemét

– emelik ki az értékelésben, ami minden bizonnyal Koszovó elismerésére vonatkozik, de ezen a téren egyes uniós tagországok is mutatnak némi hiányosságot.

A bizottsági helyzetjelentés szerint az uniós tagjelölt országok közül Montenegrónak tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a véleménynyilvánítás és a média szabadságának megteremtése felé, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kritikus területein anélkül, hogy az igazságügyi reform terén korábban elért eredményeket visszafordítaná.

Albánia és Észak-Macedónia továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, és mindkét ország folyamatosan halad előre az uniós reformok útján.

Negatív hatással van az EU hitelességére, hogy késlekedik a két országgal folytatott csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdése

– áll a jelentésben. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az EU továbbra is együtt kezeli a két országot, és nem választja szét, mint az korábban felemerült.

Ahol problémák vannak

Az értékelés szerint Bosznia-Hercegovina – amely még nem hivatalos tagjelölt – nem haladt előre az EU-integráció terén. Az országban a politikai környezet továbbra is polarizált, mivel a vezetők továbbra is megosztó politikai vitákat folytatnak.

Az ország vezetésének foglalkoznia kell egyebek között a választási és alkotmányos reformokkal, mielőtt az Európai Bizottság javasolni tudná a tagjelölti státuszt

– taglalja a jelentés. Ebből kiderül, hogy sikeres volt a horvát „non paper” akció, és úgy általában véve a bosnyák „választási mesterkedések” elleni horvát fellépés.

Törökországgal kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte, hogy Ankara az Európai Unió kulcsfontosságú partnere olyan alapvető területeken, mint például a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia és a közlekedés.

Az uniós vezetők megerősítették továbbá, hogy a jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolatok szerves részét képezi.

A testület ugyanakkor komoly aggodalmát fejezte ki a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos romlása miatt.

Törökország csatlakozási folyamata a demokrácia súlyos hiányosságai miatt megrekedt

– olvasható a bizottság jelentésében, amelyben most első ízben először az a megállapítás is szerepel, hogy  Ankara a látszólagos elköteleződés ellenére már nem gondolja komolyan az EU által támogatott reformok megvalósítását .

A csatlakozási tárgyalások Törökországgal 2005-ben, Montenegróval 2012-ben, Szerbiával 2014-ben kezdődtek meg. Tavaly márciusban az uniós tagállamok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdenek Észak-Macedóniával és Albániával is, de a tárgyalások tényleges megkezdése még várat magára.


grecso krisztian lanyos apa 728 nagy ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Csatlakozás

BŐVÍTÉS: Várhelyi szerint az EU valódi integrációt kínál a nyugat-balkáni régiónak, most viszont inkább tüzet kellene oltani

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

varhelyi kover
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Miközben a balkáni nemzetek egymással acsarkodnak, vagy egymás torkát szorongatják, Várhelyi Olivér uniós szomszédsági és bővítési biztos úgy látja, hogy elérkezett az ideje az Európai Unió bővítésének. Várhelyi a délkelet-európai és visegrádi országok parlamenti elnökeinek konferenciáján kiemelte: senkit sem kell már meggyőzni arról, hogy társadalmi, gazdasági, földrajzi, történelmi realitás és politikai szükségszerűség is a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása.

Hárompilléres csatlakozás

Várhelyi Olivér kijelentette, hogy a „nyugat-balkáni országok helye az Európai Unióban van”, ezért szerinte „az unió bővítése közös érdek”. A származású biztos úgy vélte: nagy szükség van arra, hogy ezt „végre tettek is kövessék”, ami minden bizonnyal azt jelenti, hogy Brüsszelnek kellene lépnie.

Médiajelentések szerint Várhelyi úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi összetételű Európai Bizottság támogatja a nyugat-balkáni országok csatlakozását az unióhoz, és „valódi integrációt” kínál a régiónak. A beszámolók szerint Várhelyi arra nem tért ki, hogy ez mit is jelent.

Ugyanakkor felidézte, hogy a brüsszeli bizottság 2019-es megalakulásakor hárompilléres stratégiát dolgozott ki a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására.

Elsőként elfogadtak egy új tárgyalási módszertant, amelynek eredményeként 2020 márciusában döntés született a csatlakozási tárgyalások megindításáról Észak-Macedóniával és Albániával.

A döntés már másfél éve megszületett, több mint ideje, hogy végrehajtsuk végre. Mindkét ország végrehajtotta az előírt reformokat, teljesített minden feléttelt, így most az EU-n a sor, hogy teljesítsen

– fogalmazott Várhelyi, aki uniós biztosként többször is bírálta Brüsszelt.

Országokra lebontva

Várhelyi Olivér megjegyezte, hogy fel kell gyorsítani Szerbia és Montenegró csatlakozási folyamtát is, ám az ülésről készült tudósításokból nem derült ki, hogy ezen mit kell érteni. Ráadásul az utóbbi hónapok eseményei arra utalnak, hogy Montenegró és Szerbia között egyre inkább elmérgesednek a kapcsolatok.

A szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos július közepén egy belgrádi konferenciához intézett üzenetében azt fejtegette, hogy Szerbia idén két csatlakozási fejezetet nyithatna meg, és ezzel a bővítési folyamat elmozdulhatna a holtpontról, miután tavaly egyetlen fejezetnek sem sikerült nekivágni. Ez az utóbbi időben azonban mintha nem kerülne elő.

Várhelyi azt viszont újfent elmondta, hogy a bizottság kiáll Koszóvó vízumliberalizációja mellett, ehhez azonban elengedhetetlen a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd „eredményes folytatása”, ami magyarán azt jelenti, hogy a koszovói albánok időtlen időkig várhatnak arra, hogy kötelező vízum nélkül beutazhassanak az Európai Unióba, mert az utóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy nem éppen az „eredményes folytatás” felé haladunk.

Bosznia-Hercegovinában a tagjelölti státusz elismeréséhez választási és alkotmányos reformokat kell végrehajtani

– mondta Várhelyi, majd hozzátette, hogy olyan megoldást kell találni, amelyet Bosznia is „magénak érez és vall”.

Ebben az esetben viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy nincs egységes bosznia-hercegovinai akarat, és itt nem csak a boszniai szerbek által titokban és kevésbé titokban dédelgetett kiválási szándékra kell gondolni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a bosnyákok egyáltalán nem örülnének a választási reformoknak, hiszen akkor elveszítenék jelenlegi dominanciájukat a boszniai horvátok felett.

Mit lehet még mondani?

Mondani bármit lehet. A fentiekből azonban kiderült, hogy nem éppen ez a legalkalmasabb pillanat az Európai Unió bővítésére, az már régen elmúlt, most inkább sürgősen tüzet kellene oltani.

A bővítési biztos szerint a Európai Bizottság második lépésként jelentős pénzügyi és természetbeni támogatást nyújtott a régiónak a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásaink leküzdésére, arról viszont nem történt említés, hogy igencsak megkésve.

De azért nézzük a számokat: az EU 3,3 milliárd eurós támogatást kapott a régió: orvosi felszereléseket, maszkokat, lélegeztetőgépeket, mentőautókat, intenzív osztályok komplett felszerelését és több mint 2,5 millió vakcinát. Ha ezt elosztjuk kettővel, akkor kiderül, hogy a térség mintegy 15 millió lakosából 1,25 lehetet beoltani, de mint már említettük, jókora késéssel.

Várhelyi megjegyezte, hogy az Európai Unió a következő hónapokban további 2,5 millió vakcinát szállít a dél-európai országokba.

Az EU és a hitelesség

Várhelyi harmadik lépésként azt említette, hogy a bizottság kidolgozott egy közel 30 milliárd eurós átfogó gazdasági és beruházási tervet a régiónak, hogy jelentősen csökkentsék az EU és a dél-kelet-európai országok közötti gazdasági fejlettségbeli különbséget.

Az uniós biztos szerint az elkövetkező időszakban az EU-nak és a tagállamoknak a „saját hiteleségükért kell a leginkább megküzdeniük”, és e hitelesség megerősítésének eszköze a bővítéspolitika.

A nyugat-balkáni országok csatlakozásához tettekre van szükség, ennek elmaradása súlyos geopolitikai és biztonságpolitikai következményekkel járhat

– tette hozzá Várhelyi Olivér, aki Brüsszelben a szomszédsági és bővítési kérdésekkel foglalkozik, és ezekért az ügyekért felelős.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Az olvasás folytatása

Csatlakozás

BEPÓTOLJÁK A TAVALYIT IS: Az EU idén két csatlakozási fejezetet nyitna meg Szerbia számára

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

varhelyi kez zaszlo removebg preview 1
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 1 perc

 
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos jelezte, hogy a bővítési politikája továbbra is a bizottság prioritásai közé tartozik, ami Szerbia számára két fejezet megnyitását jelenti még ebben az évben. Ezzel a bővítési folyamat elmozdulhat a holtpontról, miután tavaly egyetlen fejezetet sem sikerült megnyitni.

A szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos a  „Szerbia és az EU: a fejlesztés és a tagsági tárgyalások támogatása” elnevezésű belgrádi konferencián felolvasott levelében azt üzente, hogy Szerbia kulcsszerepet játszik a régióban és Európában.

Megfogalmazása szerint az EU számára a -Balkán az egyik „legfőbb prioritás” , ami egyértelműen megmutatkozott a koronavírus-járvány idején, amikor az Unió 3,3 milliárd eurós támogatási csomagot biztosított a régió számára.

Várhelyi  bejelentette, hogy az Európai Unió támogatást nyújt a hosszú távú fellendüléshez is, és ebben az értelemben emlékeztetett arra, hogy a nyugat-balkáni gazdasági beruházási terv 30 milliárd euró értékű támogatást tartalmaz.

Ez a terv megmutatja, hogyan tudjuk együtt átalakítani a régiót, és hogyan lehet elérni, hogy a Nyugat-Balkán megerősödve lábaljon ki ebből a válságból
– üzente Várhelyi,  aki megemlítettem, hogy Szerbia lesz a fő kedvezményezettje ennek a tervnek, amivel megfejelik azt az ötmilliárd euró vissza nem térítendő támogatást, amelyet az elmúlt években kapott az ország.

– A felülvizsgált bővítési politikai keret, valamint a gazdasági és beruházási terv által diktált új lendület jelentős lehetőségeket nyit meg Szerbia számára. Ki kell használnia ezeket a lehetőségeket, és számíthatnak arra, hogy a Bizottság támogatni fogja Önöket ebben a folyamatban – írta üzenetében Várhelyi.

A „Szerbia és az EU: A fejlesztés és a tagsági tárgyalások támogatása” elnevezésű konferenciát a szerbiai európai integrációs minisztérium szervezte, a résztvevőknek videóüzenetet küldött Aleksandar Vučić szerb elnök.


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: