ÚJABB ÍGÉRET: Merkel szerint a Nyugat-Balkán csatlakozása az EU stratégiai érdeke

Utolsó módosítás:

A Nyugat-Balkán csatlakozása az Európai Unió stratégiai érdeke – jelentette ki Angela Merkel. A német kancellár szerint meg kell oldani azokat a politikai nehézségeket, amelyekbe az integrációs folyamat ütközik.

Újabb ígérgetés

Angela Merkel német kancellár a balkáni térség uniós integrációjával foglalkozó poznani csúcstalálkozón kijelentette: az EU mindent meg akar tenni azért, hogy a nyugat-balkáni országoknak egyszerűbb legyen az útjuk az uniós tagsághoz.

A poznani találkozó hat nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia – valamint egyes uniós tagállamok kormány- és államfői vettek részt.

A német kancellár beismerte, hogy a nyugat-balkáni országok esetében a bővítési folyamat “politikai nehézségekbe ütközik”.

“Beszéltünk róluk, meg kell oldani őket” – húzta alá a német kencellár.

Egymástől eltérő német és francia álláspont

A bővítéssel nem lehet várni, amíg az EU hatékonyabbá teszi irányítási mechanizmusait – reagált Merkel azon újságírói kérdésre, amely Emmanuel Macron francia elnök egyik minapi kijelentésére utalt. Eszerint a francia államfő azt mondta: a bővítésre csak az EU reformja után kerülhet sor.

Merkel szerint Macronnak joga van kimondani, hogy szükséges ésszerűbbé tenni az EU kormányzását. Albánia, Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia esetében viszont a csatlakozási folyamat már megfelelően hosszú volt – mutatott rá, leszögezve: a két célkitűzés – a bővítés, valamint az unió működési mechanizmusainak megreformálása – nem zárja ki egymást.

Történelmi megosztottság

A poznani csúcstalálkozót a 2014-ben német kezdeményezésre felállított formátum, az úgynevezett berlini folyamat keretében szervezték. Lengyelország idén a berlini folyamat soros elnöke.

A házigazda, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a találkozón aláhúzta: ahol bizonyos témákban történelmi megosztottság uralkodik, érdemes gazdasági együttműködésre építeni. Szerinte a nyugat-balkáni integrációt ezért a kereskedelmi csere, a fiatal vállalkozók, a kis és a közép-, valamint a start-up vállalkozások támogatása segíti elő.

A lengyel miniszterelnök közölte: a berlini folyamat soros elnökségét az EU-tag Bulgáriának és az EU-tagságra pályázó Észak-Macedóniának adja át.

Az érintettek húzzanak sorszámot!

Zoran Zaev észak-macedón kormányfő reményét fejezte ki, hogy a csatlakozásra pályázó államok és az uniós tagállamok közös elnöksége ezentúl rendszeressé válik. Szorgalmazta, hogy a következő években az egész nyugat-balkáni térség az uniós integráció újabb “magasabb szintű szakaszába” léphessen.

Bojko Boriszov bolgár kormányfő szerint a berlini folyamat résztvevői “nagyon sokat tesznek, és még tenniük kell” annak érdekében, hogy Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia számára meghatározzák az újabb integrációs szakaszba jutás időpontját.

A háromnapos szakértői tanácskozásokat is magában foglaló csúcstalálkozó során gazdasági, kül- és belügyminiszteri értekezletet is tartottak. A többek között Theresa May brit miniszterelnök részvételével rendezett értekezlet elején Andrzej Duda elnök konkrét csatlakozási időpont kitűzését sürgette a nyugat-balkáni országok számára.

Még csak az elején tartunk

A csatlakozási tárgyalásokat az EU eddig Montenegróval (2012) és Szerbiával (2014) kezdte el.

Észak-Macedónia 2005 óta, Albánia pedig 2014 óta pályázik EU-csatlakozásra. Az utóbbi két ország esetében az EU Tanácsa júniusban elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megnyitását. (MTI)




Mondd el a véleményedet!