Szerbiai választások: rekord számú megfigyelő, több mint százezer külföldi szavazó

Vasárnap 16 271 megfigyelő ellenőrzi a voksolást, a külföldi szavazás és a sajtó munkája is figyelmet kap

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A vasárnapi szerbiai választásokat több mint 16 ezer megfigyelő követi figyelemmel. A választási bizottság szerint soha ennyien nem jelentkeztek erre a feladatra, ami jól mutatja a voksolás tétjét és a választási eljárás tisztasága iránti érdeklődést.

A szavazásra külföldön is több mint százezren regisztráltak, a szerbiai újságíró-szervezetek pedig már a választások előtt a sajtó munkájának akadályozásától tartanak.

Október 25-én, vasárnap rendkívüli parlamenti választásokat tartanak Szerbiában, ahol a választópolgárok 18 lista közül választhatnak. A szavazás tétjét nemcsak az adja, hogy a hatalom és az ellenzék között hónapok óta éles politikai küzdelem zajlik, hanem az is, hogy a választási eljárás szabályossága körül már a kampány idején komoly viták alakultak ki.

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) ezért minden eddiginél nagyobb számú hazai és külföldi megfigyelő jelenlétével számol. A szerbiai választásokon 6 451 292 állampolgár jogosult szavazni, ami 769-cel több az október 9-én rögzített létszámnál. A módosításokat a választói névjegyzék lezárását követő helyesbítések eredményezték.

A szerbiai választásokon rekordszámú megfigyelő lesz

Vladimir Dimitrijević, a Köztársasági Választási Bizottság elnöke szerint a vasárnapi választásokat összesen 16 271 megfigyelő követheti figyelemmel. A nyilvántartásban 26 szerbiai egyesület és 57 külföldi szervezet szerepel.

A hazai szervezetek közül a Kreni-Promeni mozgalom 2414, a MIM (Mladi istraživači Srbije, Szerbiai Fiatal Kutatók) 2407, az IT blokada (a tiltakozó egyetemistákat támogató IT-kezdeményezés) 1622, a CRTA pedig 1448 megfigyelővel készül a választás napjára. Jelentős létszámmal vesz részt a Čuvari pobede (A győzelem őrzői) és a Građani na straži (Őrködő polgárok) választási megfigyelőcsoport is.

Kapcsolódó cikk

Vučić listája rendelte meg az Ipsos-mérést, az Informer már győzelmet hirdetett

A külföldi megfigyelők között megtalálható az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), az EBESZ Parlamenti Közgyűlése, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és az Európai Parlament küldöttsége.

Az ODIHR nem csak a szavazás napján van jelen. Hosszú távú megfigyelői már szeptember vége óta vizsgálják a választási folyamatot, a kampány körülményeit és az intézmények működését. A nemzetközi szervezetek első értékelései október 26-án, hétfőn várhatók.

A megfigyelők azonban nem azonosak a pártok által delegált választási bizottsági tagokkal. Utóbbiak a szavazás lebonyolításában és ellenőrzésében vesznek részt, míg a független megfigyelők feladata a választási eljárás dokumentálása, az esetleges szabálytalanságok rögzítése és értékelése.

A nagy létszám önmagában nem garantálja a szabályos választást, de jelentősen megnehezítheti, hogy a választási helyiségekben történtek ellenőrzés nélkül maradjanak.

Több mint százezren jelentkeztek külföldi szavazásra

A szerbiai választások iránt külföldön is jelentős az érdeklődés. A Köztársasági Választási Bizottság korábbi adatai szerint 102 147 állampolgár regisztrált a határon túli szavazásra.

A választópolgárok 37 országban, összesen 93 külföldi szavazóhelyen adhatják le voksukat. Összehasonlításként: a 2023-as parlamenti választásokon 39 270-en jelentkeztek külföldi szavazásra, vagyis az idei regisztrációk száma ennek több mint két és félszerese.

Kapcsolódó cikk

Éjszaka szavaztatják a szerb diaszpóra egy részét

A külföldi regisztrációk számának növekedése ugyanakkor nem jelenti automatikusan, hogy ennyien valóban szavaznak majd, miután ezt a választási bizottság döntéseivel jelentősen megnehezítette.

A Koszovóban élő, szerbiai választójoggal rendelkező polgárok számára 60 szavazóhelyet jelöltek ki Raška, Tutin, Vranje és Kuršumlija területén. Így nekik szerbia területén kell leadniuk a szavazatukat.

A szerbiai választásokat összesen 8392 szavazóhelyen rendezik meg, ezek közül 29 büntetés-végrehajtási intézetekben található.

A szavazólapokat 29 nyelvi változatban készítették el. Az egynyelvű, szerb szavazólapok A4-es méretűek, a két- és háromnyelvűek A3-asok, a négy- és ötnyelvűek pedig A2-esek. A többnyelvű szavazólapok különösen a Vajdaságban fontosak, ahol több nemzeti közösség nyelve is hivatalos használatban van.

Saját tollal lehet, pártjelvénnyel nem

A választási előkészületek során a szavazás szabályaival kapcsolatban is számos kérdés merült fel. A CRTA választási megfigyelőszervezet összegyűjtötte, hogy mit tehetnek és mit nem a választópolgárok a szavazóhelyiségekben.

A szavazás menete alapvetően nem változik. A választópolgárnál először UV-lámpával ellenőrzik, hogy korábban szavazott-e már. Ezután személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel igazolja magát, a választási bizottság ellenőrzi a névjegyzékben, majd aláírásával igazolja a részvételt. Ujjára láthatatlan jelölőanyagot visznek fel, és csak ezt követően kapja meg a szavazólapot.

A szavazatot a paraván mögött, titkosan kell kitölteni.

A választópolgár akár a saját tollát is használhatja, azon azonban nem lehet rajta valamelyik választási lista neve vagy jelképe. Ugyanez vonatkozik a ruházatra és a kitűzőkre: a szavazóhelyiségben tilos a pártjelképek és kampányanyagok használata.

A szavazóhelyiségtől számított 50 méteren belül tilos a választási propaganda.

Nem szabad fényképezni vagy videózni a szavazás menetét, és tilos a választópolgárokról párhuzamos nyilvántartást vezetni. A választási bizottság tagjai sem sugallhatják, hogy a választónak melyik listát kellene támogatnia.

Különösen fontos a szavazás titkossága. A paraván mögé más személy nem léphet be, kivéve a törvényben meghatározott segítségnyújtási eseteket. Más helyett szavazni tilos.

A CRTA egy további problémára is felhívta a figyelmet. Megfigyelései szerint mintegy 30 ezer választópolgár neve nem a megszokott ábécésorrendben szerepel a választói névjegyzék kivonataiban, hanem például a lista végén. Ezért a szervezet azt tanácsolja, hogy akit elsőre nem találnak meg a névjegyzékben, kérje az alaposabb ellenőrzést, mielőtt lemondana a szavazásról.

Az újságírók már a választás előtt védelmet kérnek

A vasárnapi választásoknak nemcsak a szavazóhelyiségekben lesznek megfigyelői. A sajtó munkatársai is országszerte figyelemmel kísérik majd az eseményeket, a szerbiai újságíró-szervezetek azonban már előre felszólították az illetékes hatóságokat, hogy biztosítsák a zavartalan tudósítás feltételeit.

A Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) közlése szerint a szervezetek azt kérik, hogy a rendőrség és más illetékes intézmények védjék meg az újságírókat az esetleges erőszaktól, fenyegetésektől és munkájuk akadályozásától.

Kapcsolódó cikk

Tíz újságíró távozik az N1-től: folytatódik a szerb független média felőrlése

Az újságírók biztonságával foglalkozó állandó munkacsoport (SRG) tagjai mellett 24 helyi újságíró és munkatárs is készenlétben áll, hogy segítséget nyújtson a választás napján dolgozó médiamunkásoknak.

A szervezetek külön telefonos ügyeletet működtetnek, ahol az újságírók bejelenthetik az őket ért fenyegetéseket, támadásokat vagy egyéb akadályoztatásokat. A bejelentéseket továbbítják a rendőrség és az ügyészség kijelölt kapcsolattartóinak.

A segélyvonalak közül az ANEM ingyenes száma a 0800 100 115, a Független Szerbiai Újságírók Egyesületének (NUNS) sürgősségi számai pedig a 060 688 22 31 és a 066 8822 008.

Az újságíró-szervezetek arra is figyelmeztették a tudósítókat, hogy legyen náluk újságíró-igazolvány, és a terepen fokozottan ügyeljenek saját, valamint kollégáik biztonságára.

A felhívás nem véletlenül született. A szerbiai választási kampányt politikai feszültségek és a sajtó munkájával kapcsolatos viták kísérték. A vasárnapi voksolás ezért az újságírók számára is komoly próbatétel lehet.

Vasárnap este kilenckor már körvonalazódhat az eredmény

A választási csend csütörtök éjfélkor kezdődött, és vasárnap este nyolc óráig, a szavazóhelyiségek bezárásáig tart. Ebben az időszakban tilos a választási listák és jelöltek népszerűsítése a médiában, a szavazásra vagy annak bojkottjára történő kampánycélú felszólítás, valamint a választási eredményekre vonatkozó becslések közzététele.

A szabályok megsértéséért a jogi személyekre 100 ezertől 600 ezer dinárig terjedő bírság szabható ki, de a médiában felelős személyek és a magánszemélyek is büntethetők.

A CeSID (Centar za slobodne izbore i demokratiju, Szabad Választások és Demokrácia Központja) és az Ipsos a választás napján párhuzamos szavazatszámlálást végez, és öt alkalommal, a 9, 11, 14, 17 és 19 órai adatok alapján tesz közzé részvételi becsléseket.

Az első eredménybecslések 21:30 és 22 óra között várhatók. A két szervezet 750 szavazóhelyből álló, reprezentatív mintával dolgozik, és a szavazatszámlálás előrehaladtával folyamatosan frissíti az adatokat. A szerbiai választások szabályosságáról azonban a nemzetközi megfigyelők első átfogó értékelésére hétfőig kell várni.