Boszniai választások: véget ért a Komšić-korszak, a Dodik-korszak viszont tovább tart

A boszniai horvátok visszavették a nekik járó elnökségi széket, a szerbeknél fölényes, a bosnyákoknál szoros győzelem született

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A vasárnapi boszniai választások eredményeként új elnökségi tag került be az államelnökségbe, és ezzel véget ért a Željko Komšić nevével fémjelzett korszak. A HDZ BiH jelöltje, Darijana Filipović meggyőző többséget szerzett a horvátoknak fenntartott elnökségi helyért folytatott versenyben.

A boszniai Szerb Köztársaságban az SNSD fölénye még nagyobb lett, a bosnyák versenyben viszont Denis Bećirović csak szoros csatában tudta maga mögött tartani Bakir Izetbegovićot. Több mint kilencven százalékos feldolgozottságnál már kirajzolódott az új boszniai politikai térkép – és azon három egészen eltérő folyamat látható, ami továbbra is jelentős nemzeti megosztottságra utal.

A másik érdekes változás, hogy női többség lesz a bosznia-hercegovinai államelnökségben, bár azt nem tudni, hogy ez jót vagy rosszat jelent-e, mert mindkét nő mögött egy-egy erős férfi áll, szerb oldalon Milorad Dodik, horvát oldalon pedig Dragan Čović, ami áttételesen a szerbiai befolyás mellett a horvátországi ráhatás erősödését is jelenti.

A horvátok visszavették a nekik fenntartott helyet

A boszniai horvát politika számára az október 4-i választás egyik leginkább érzékeny kérdése az volt, hogy mi történik Željko Komšić távozása után.

Komšić negyedik összesített, ezen belül második egymást követő mandátumát fejezi be, ezért az alkotmányos szabályok alapján a következő négy évben nem lehet ismét az államelnökség tagja. Ez önmagában azonban még nem jelentette volna annak a politikai konstrukciónak a végét, amelyet a boszniai horvát pártok évek óta kifogásolnak.

Kapcsolódó cikk

A boszniai horvátok követelik, hogy ne más válasszon helyettük

A Bosznia-hercegovinai Föderációban ugyanis a horvát és a bosnyák elnökségi tagot ugyanazon entitás választói választják. Miután a bosnyák választói tábor lényegesen nagyobb, a bosnyák szavazatok döntően befolyásolhatják azt is, hogy ki kerül az államelnökségbe a horvátok képviselőjeként.

Ez volt a Komšić-jelenség lényege. Željko Komšić négy alkalommal úgy nyerte el a horvát elnökségi tagságot, hogy sikeréhez jelentős részben bosnyák szavazatok segítették hozzá, és lényegében a bosnyák álláspontot képviselte.

A boszniai horvát pártok – és Horvátország politikai erőinek jelentős része – ezért nem tekintette őt a horvát politikai akarat legitim képviselőjének. Szerintük Komšić ugyan formálisan a horvát helyet foglalta el, politikailag azonban sokkal inkább a szarajevói bosnyák politika meghosszabbított kezeként működött.

A Demokratikus Front most megpróbálta továbbvinni ezt a modellt: Komšić külpolitikai tanácsadóját, Slaven Kovačevićet küldte csatába, de nem jártak sikerrel.

A több mint kilencven százalékos feldolgozottságnál rendelkezésre álló előzetes adatok szerint Darijana Filipović, a HDZ BiH jelöltje 107 242 szavazattal, 46,55 százalékkal győzött. Kovačević 70 428 voksot, 30,57 százalékot kapott, vagyis Filipović előnye közel 37 ezer szavazat.

Ez már nem hajszálnyi különbség, hanem világos politikai fordulat. Különösen annak fényében, hogy 2018-ban és 2022-ben még a Demokratikus Front állt az élen ebben a versenyben. Komšić 2018-ban 225 500, négy évvel később pedig 227 540 szavazatot szerzett, most a DF jelöltje ennek még a közelébe sem került.

Nemcsak Komšić ment, a DF szavazói is fogytak

A horvát elnökségi hely elvesztése ráadásul csak az egyik tünete annak, ami a Demokratikus Fronttal történt.

A párt 2022-ben a föderációs parlamenti választáson 107 736 szavazatot és 12 mandátumot szerzett. Akkor 10,52 százalékon állt, a mostani előzetes eredmények szerint viszont a DF támogatottsága az állami parlament föderációs választókerületében körülbelül 6,38 százalékra esett vissza.

Állami szinten a Föderációban jelenleg mindössze 36 976 voks áll a neve mellett. Négy évvel ezelőtt a DF/GS lista egész Bosznia-Hercegovinában 101 715 szavazatot kapott.

Kapcsolódó cikk

Harminc évvel Dayton után még mindig az a kérdés, ki kitől fél Boszniában

És van még egy kellemetlen részlet Željko Komšić számára, mert helyettese ezúttal közvetlen mandátumot sem szerzett a bosznia-hercegovinai parlament képviselőházában.

A Komšić-korszak tehát nem csak azért ért véget, mert maga Komšić nem indulhatott, hanem mert az a választói koalíció is látványosan meggyengült, amely hosszú éveken keresztül lehetővé tette számára, hogy a horvát pártok akarata ellenére elfoglalja a horvát elnökségi széket.

Darijana Filipović győzelmével így – mondjuk talán a lehető legpontosabban – autentikus horvát jelölt került a horvátoknak fenntartott helyre.

A szerbeknél nem volt nagy kérdés

Ha a horvát verseny fordulatot hozott, a boszniai Szerb Köztársaságban éppen az ellenkezője történt: az eddigi politikai erőviszonyok nemhogy megmaradtak, hanem még hangsúlyosabbá váltak.

A három elnökségi verseny közül itt alakult ki messze a legnagyobb különbség az első és a második helyezett között.

Miután Dodik a mulatós fajtából való, ezért ismét nótázással ünnepelt, a dínomdánomban a csapata is részt vett

Željka Cvijanović, a Dodik által vezetett Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) jelöltje az előzetes adatok szerint 281 190 szavazatot, vagyis 55,37 százalékot szerzett. Legközelebbi kihívója 134 782 vokssal 26,54 százalékon állt.

Vagyis Cvijanović több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint a második helyezett, és ezzel megkezdheti második mandátumát az államelnökségben.

Az SNSD fölénye ráadásul nem korlátozódik Cvijanović eredményére.

A Republika Srpska elnöki tisztségéért folyó versenyben Savo Minić 269 290 szavazattal vezet, az ellenzéki Branko Blanuša 216 867 voksával szemben. A szerb entitás parlamentjében az SNSD 38,85 százalékon állt, a boszniai állami parlament képviselőházának szerb entitásbeli választásán pedig már 40,91 százalékot mutattak az előzetes eredmények.

Milorad Dodik tehát – akár személyesen szerepel egy szavazólapon, akár nem – továbbra is meghatározó tényezője maradt a Republika Srpska politikájának. Az SNSD választási gépezete ezúttal is működött.

Izetbegović megint megpróbálta – és megint nem sikerült

A három államelnökségi verseny közül a bosnyák helyért folyt a legszorosabb küzdelem.

Denis Bećirović 206 684 szavazattal, 38,12 százalékkal áll az első helyen, míg az SDA vezetője, Bakir Izetbegović 184 230 voksot, 33,98 százalékot szerzett.

A különbség valamivel több mint 22 ezer szavazat, de ez már egészen más helyzet, mint négy évvel ezelőtt.

Bakir Izetbegović némileg ráerősített, de nem sikerült visszajönnie (Forrás: X platform)

Bećirović 2018-ban még 17 893 szavazattal kikapott Izetbegovićtól. 2022-ben aztán fordított, méghozzá brutális különbséggel: 115 826 vokssal előzte meg az SDA jelöltjét. Most Izetbegović jelentős részben ledolgozta ezt a hátrányt, de a visszatéréshez ez sem volt elegendő, vagyis Bećirović marad.

Ennek pedig az államelnökség működése szempontjából lehet igazán jelentősége. A szerb oldalon egy nagyon erős SNSD-mandátummal rendelkező Željka Cvijanović ül majd, a horvát helyre pedig a HDZ BiH politikusa, Darijana Filipović kerül.

Velük szemben nem az SDA nacionalista politikáját képviselő Izetbegović foglal helyet, hanem a szociáldemokrata háttérből érkező Bećirović.

Ettől persze senki ne várjon hirtelen svájci konszenzuspolitikát Szarajevóban. Bećirović politizálásában is határozottan jelen van a bosnyák nemzeti vonás, különösen az állam egységének, a központi intézményeknek és Bosznia-Hercegovina alkotmányos jövőjének kérdésében.

A háromtagú elnökségben mégis valamivel különösebb elegy jöhet létre: keményebb horvát és szerb érdekképviselet mellett egy várhatóan mérsékeltebb, de korántsem nemzetileg színtelen bosnyák álláspont.

Izetbegović kudarca ellenére az SDA viszont nagyot nyert

Bakir Izetbegović személyes vereségéből ugyanakkor súlyos hiba lenne arra következtetni, hogy az általa vezetett SDA is elvesztette a választást, és hogy a „bosnyák nemzeti tudat” gyengült volna, éppen ellenkezőleg.

Az előzetes adatok alapján az SDA a Bosznia-hercegovinai Föderáció egyik legnagyobb politikai nyertese.

A föderációs parlamenti választáson jelenleg 30,57 százalékon áll, ami körülbelül hat százalékpontos növekedést jelent 2022-höz képest. Négy évvel ezelőtt a párt 238 116 szavazattal 26 mandátumot szerzett; most egyértelműen az első helyen áll a pártok között, de a mandátumszám egyelőre még nem ismert.

Bakir Izetbegović, a Demokratikus Akciópárt (SDA) arra számít, hogy 31-32 mandátumuk lesz a Föderáció 98 tagú parlementjében, és ezáltal megkerülhetetlen politikai erőnek számítanak majd

Az állami parlament föderációs választókerületében is tekintélyes a különbség. Az SDA az aktuális állás szerint 186 675 szavazatot kapott, az SDP 91 886-ot, a HDZ és partnerei 83 834-et, az SBiH 62 624-et, a NiP 39 535-öt, a DF pedig 36 976-ot.

Ezek még nem végleges számok, de az arányokon már nehéz nem észrevenni valamit: Izetbegović nem tudta visszafoglalni az államelnökségi széket, pártja viszont nagyon is visszatért.

Ez a kettősség könnyen az új ciklus egyik legfontosabb boszniai belpolitikai problémájává válhat. Az elnökség bosnyák tagja Bećirović marad, miközben a Föderáció legerősebb pártja az SDA lehet.

Sok az érvénytelen szavazólap

A választásnak akad egy kevésbé látványos, de annál érdekesebb számsora is.

Az előzetes eredmények szerint az államelnökségi választáson csökkent az érvénytelen szavazatok aránya: a jelenlegi 4,39 százalék jóval alacsonyabb a 2022-es 6,65 százaléknál. A Republika Srpska elnökválasztásán ugyancsak csökkenés történt, 5,75-ről 4,74 százalékra.

A parlamenti választásoknál azonban éppen az ellenkező irány látható.

A legfeltűnőbb adat a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének választásánál jelent meg. A feldolgozott voksok között 49 959 érvénytelen szavazólap volt, ami 9,17 százalékos arányt jelent. Négy éve ez még 5,52 százalék volt.

És nem egyszerűen arról van szó, hogy a választók üresen dobták be a papírt.

A jelenlegi összesítés szerint az RS parlamenti választásán mindössze 10 086 üres szavazólapot találtak, további 39 873 voks viszont más okból lett érvénytelen.

Az állami parlament választásán 44 918 üres szavazólappal szemben 73 265 egyéb okból érvénytelen voks szerepel, a föderációs parlamentnél pedig 28 541 üres lapra 40 800 más módon érvénytelenített szavazat jutott.

Ezek a számok még változhatnak a végleges összesítésig, de Bosznia-Hercegovinában, ahol egy választási eredmény után rendszerint nem az a kérdés, hogy lesz-e vita, hanem inkább az, melyik számnál kezdődik a csatározás, a közel ötvenezer érvénytelen szerb parlamenti szavazólap témája még alighanem előkerül.