Csordogál az integráció, újabb két fejezet pipa

A legszorgalmasabb balkáni tanuló: Brüsszelben ismét osztották a piros pontokat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Ha megkérdeznénk az embereket, hogy melyik napot illetik a „szuper” jelzővel, akkor valószínűleg valamelyik hétvégi, vagy a pénteki nap nyerne. Ezúttal a szuper jelzőt azonban kedd érdemelte ki, hála az európai uniós integráció újabb – ki számolja hányadik- mérföldkövének.

Már 18 tárgyalási fejezet zárult le

Ahogy már megszokhattuk, az európai uniós integráció végeláthatatlan egyeztetésekről és tárgyalási fejezetek lezárásáról szól.

Ezúttal az Európai Unió és Montenegró július 14-én, a „szuperkedden” Brüsszelben megtartott kormányközi csatlakozási konferenciáján ideiglenesen lezárták a versenypolitikáról (8. fejezet), valamint a vámunióról (29. fejezet) szóló tárgyalásokat.

A döntéssel immár 18 tárgyalási fejezet zárult le ideiglenesen a 33-ból, amelyek az uniós joganyag teljes átvételéhez és a tagság eléréséhez szükségesek. A szuperkedd jelzőt azért érdemelte ki a hét második napja, mert nem csak Motenegróval, hanem Albániával, valamint Ukrajnával és Moldovával is tárgyalásokat tartottak az Európai Unió részéről.

Kapcsolódó cikk

Tivatból nézve Európa jóval közelebb van, mint Belgrádból

A keddi konferencia legfontosabb üzenete az volt, hogy Brüsszel továbbra is Montenegrót tekinti annak a tanulónak, aki legalább megpróbálta megírni a leckéjét a nyugat-balkáni államok közül.

Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa is lényegében ezt hangsúlyozta. Az Európai Unió már a montenegrói csatlakozásra készül a nyilatkozat szerint, ugyanakkor a tagjelölt országnak most kell megdupláznia erőfeszítéseit a még nyitott reformok végrehajtása érdekében.

Az európai uniós integráció sajátossága, hogy az erőfeszítések megduplázása szófordulatot persze minden egyes csatlakozási konferencia után találomra oda lehetne biggyeszteni. De ha le akarjuk fordítani az üzenetet, megint csak arról van szó, hogy a házifeladat meg lett írva, csak éppen nem úgy sikerült, mint ahogy kellett volna és a tanulónak a második oldalt még újra át kell olvasnia.

Albánia lezárta első három tárgyalási fejezetét: kutatás és innováció, oktatás és kultúra, valamint külkapcsolatok. Marta Kos kijelentette, hogy Albánia esetében számítanak a lendületet fenntartására és az erőfeszítések megduplázására a reformok, különösen a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén. Úgy látszik a szuperkedd szlogenje a „duplázás” volt. Közben ismét megcsodálhattuk Edi Rama divatdiktátori tehetségét, bár a fehér tornacipő helyett viselhetett volna flamingószínű surranót, az jobban illet volna a Flamingó-forradalomhoz. Marta Kos a színválasztással már megérezte az idők szavát (Forrás: X platform, Marta Kos)

A jelek szerint a legfontosabb feladat Podgorica számára továbbra is a demokratikus intézményrendszer megerősítése, valamint a jogállamisági reformok következetes végrehajtása az unió szerint.

Bár nyilván felmerülhet a kérdés, hogy mégis hogyan szeretnének egy westminsteri demokráciát elvárni a nyugat-balkáni államban, ahol finoman szólva sincsenek meg ennek a hagyományai.

Azt azonban fontos kiemelni, hogy Montenegró ezen a területen régóta olyan kihívásokkal küzd, amelyekkel kérdéses, hogy hogyan birkózhat meg. Legyen szó akár az alkotmánybírák megválasztásáról vagy éppen egy új választási törvényről.

Két fontos fejezet?

Gyakran elhangzik, hogy egy-egy fejezet nem ugyanolyan fontosságú a csatlakozási folyamat során. Ezek súlya függ attól, hogy mikor és melyik országról beszélünk.

Csak képzeljük el, hogy azok a fejezetek, amelyek a hajózást, tengeri közlekedést érintik milyen súlyúak lesznek majd Koszovó esetében, ha egyáltalán oda jut az ország. A most Montenegróval lezárt 8. és 29. fejezet az uniós csatlakozási folyamatnak azonban két mindenképp fontos területét érinti.

A versenypolitikáról szóló fejezet azt szabályozza, hogy egy leendő tagállam miként biztosítja a tisztességes piaci versenyt, hogyan lép fel a kartellek és a piaci erőfölénnyel való visszaélés ellen, valamint milyen feltételek mellett nyújthat állami támogatást a vállalkozásoknak.

Akik követték akár a BALK-on a Montenegróval kapcsolatos híreket az elmúlt időszakban, azok lehet, hogy érdeklődve tehetik fel a kérdést, hogy hogyan zárhatta le Montenegró ezt a fejezetet, de valószínűsíthető, hogy a szervezett bűnözés piactorzító hatásait nem ide számítják Brüsszelben.

Az Európai Unió ugyanakkor jelezte, hogy az ideiglenesen lezárt fejezetek szükség esetén a későbbiekben ismét megnyithatók, amennyiben a reformok végrehajtása nem megfelelő ütemben halad.

Haladnak a tárgyalások majd jönnek a kerékkötések?

A mostani döntés annak fényében azonban figyelemre méltó, hogy egy hónappal ezelőtt, június 15-én már szintén két fejezetet sikerült ideiglenesen lezárni.

Akkor a munkavállalók szabad mozgásáról szóló 2. fejezet, illetve az egészségügyről és fogyasztóvédelemről szóló 28. fejezet került le a napirendről.

Az elmúlt két konferencia eredményeként négy újabb tárgyalási fejezet zárult le rövid idő alatt, ami jól mutatja, hogy az Európai Unió és Montenegró között intenzív munka zajlik, ami talán annak a jele, hogy az EU legalább a montenegrói integrációt kezdi komolyabban gondolni.

Marta Kos július 10-én Montenegróban járt, ahol Milojko Spajić miniszterelnökkel a Kotori-öbölben együtt tisztították a tengert, és megvitatták a 27-dik fejezetet, amely a környezetvédelemről szól. Szerinte az akcióhoz csatlakozva megmutatták, hogyan járulhat hozzá az uniós tagság a mindennapi élet javításához, és hogyan segíthet megőrizni Montenegró természeti szépségét

Bár Montenegró már valamennyi tárgyalási fejezetet megnyitotta, ez önmagában még nem jelenti azt, hogy az ország hónapok alatt az Európai Unió tagjává válik.

Az uniós csatlakozási tárgyalások sajátossága, hogy az egyes fejezetek ideiglenes lezárása nem tekinthető végleges megállapodásnak. Az Európai Unió csak akkor tekinti lezártnak a folyamatot, amikor minden egyes fejezetben megszületik az átfogó egyezség, és a tagállamok egyhangúlag jóváhagyják az új tag felvételét.

Ebben az esetben pedig a tagállamok általi jóváhagyáson van a hangsúly. Számos olyan kérdés merülhet fel akár Horvátország esetében, vagy a választásokra váró Franciaország esetében, amelyek még botot akaszthatnak a küllők közé Montenegró európai uniós csatlakozása kapcsán.

Emellett a csatlakozó országnak nemcsak jogszabályait kell összhangba hoznia az uniós joganyaggal, hanem bizonyítania kell azt is, hogy az elfogadott szabályokat a gyakorlatban is következetesen alkalmazza, ami még sok kérdést vethet fel Montenegró esetében.

Montenegró továbbra is az élen

A keddi konferencia eredménye ismét megerősítette Montenegró vezető szerepét a nyugat-balkáni bővítési folyamatban, bár Albánia egyre inkább igyekszik felülni arra a vonatra, amely egy esetleges bővítés kapcsán elindulhat.

Már csak azért is, mert Albániának olyan súlyú államközi konfliktusa nincs, mint Montenegrónak Horvátországgal.

Az Európai Bizottság és a Tanács ugyanakkor egyaránt hangsúlyozza, hogy a következő időszak döntő jelentőségű lesz. Amennyiben Montenegró képes fenntartani a reformok jelenlegi ütemét, és teljesíti a még fennálló uniós elvárásokat, a következő években tovább közelíthet a teljes jogú európai uniós tagsághoz.

A mostani konferencia azt jelzi, hogy Brüsszel politikai szándéka megvan a folyamat felgyorsítására, ugyanakkor a végső döntés továbbra is attól függ, hogy a tagjelölt ország mennyire tudja maradéktalanul teljesíteni a csatlakozás feltételeit. Ez után pedig jöhetnek az egyéb alkuk, elsősorban más uniós tagállamokkal.