Kérdésessé válhat Szerbia EU-csatlakozása Ratko Mladić temetése után

Mladić temetése után Brüsszel már azt vizsgálja, mennyire gondolja komolyan Szerbia az EU-tagságot

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Szerbia EU-csatlakozása is kérdésessé válhat Ratko Mladić állami tiszteletadással történt temetése után – jelentette ki Marta Kos uniós bővítési biztos a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában.

Kos szerint Ratko Mladić állami tiszteletadással történt búcsúztatása és a háborús bűnökért jogerősen elítélt egykori tábornok szerbiai ünneplése olyan fejlemény, amely után már maguknak a csatlakozási tárgyalásoknak a jövőjét is meg kell vitatni. Az uniós biztos Magyarország példáját is felhozta annak indoklására, miért van szükség új garanciákra a következő EU-bővítéseknél.

Marta Kos eredetileg Belgrádba készült, a látogatást azonban Ratko Mladić temetését követően lemondta. A FAZ kérdésére meglehetősen egyértelműen indokolta döntését.

„Hogyan lehet tiszteletben részesíteni valakit, akit háborús bűnösként elítéltek?”– tette fel a kérdést az uniós bővítési biztos.

Kos szerint ha a történtek után Belgrádba utazott volna, miközben Szerbiában nemcsak politikusok, hanem sokan mások is Mladićot dicsőítették, többé nem tudott volna a srebrenicai anyák szemébe nézni.

A biztos felidézte, hogy többször találkozott velük, és egyik mondatukat külön is idézte: „Meg tudunk bocsátani, de soha nem fogunk felejteni”.

Kos szerint a múlttal való szembenézés továbbra is a Nyugat-Balkán egyik legnehezebb problémája. A bosznia-hercegovinai háború 31 éve ért véget, ezért szerinte a politikai vezetők felelőssége az lenne, hogy begyógyítsák a sebeket, nem pedig újra és újra felszakítsák azokat.

Szerbia EU-csatlakozása fordulóponthoz érkezett

A FAZ ezek után egyenesen azt kérdezte a biztostól, hogy Szerbia még mindig megfelelő tagjelölt-e az Európai Unió számára.

„Az elmúlt napok szerbiai eseményei után le kell ülnünk, és tisztáznunk kell ezt a nagyon fontos kérdést. Szerbia fordulóponthoz érkezett” – mondta.

Marta Kos a CNN-nek is hasonló szellemben nyilatkozott. A bővítési biztos még mindig azt hiszi, hogy Szerbiának helye van az Európai Unióban, de ha az ország az EU tagja akar lenni, akkor a belgrádi vezetés nem szórhat újra és újra sót a sebekbe, mert akkor azok soha nem gyógyulnak be (Forrás: Facebook, Marta Kos)

Emlékeztetett arra, hogy az uniós csatlakozási folyamat része a múlttal való szembenézés és a valódi megbékélés, de ugyanígy követelmény a jogállamiság és az ország stratégiai orientációja is.

Az Európai Uniónak ezért Kos szerint meg kell vizsgálnia, hogy Szerbia mennyire gondolja még komolyan az európai utat.

A kérdés hamarosan a legmagasabb uniós szintre kerülhet. Kos közölte, hogy először az Európai Bizottság elnökével tárgyal róla. A Bizottság szeptember végére készíti el jelentését a felvételére váró országok felkészültségéről, amely szerinte jó alapot adhat az Európai Tanács októberi vitájához.

A FAZ arra is rákérdezett, elképzelhető-e a szerb csatlakozási tárgyalások de facto befagyasztása, ahogyan az Törökország vagy Georgia esetében történt.

Kos ezt sem zárta ki.

Azt mondta, mindent hajlandó megpróbálni azért, hogy Szerbia az európai úton maradjon, ám ez nem kizárólag Brüsszelen múlik. A felelősség a szerb politikusoké és a szerb társadalomé is – különösen azért, mert hamarosan választásokat tartanak az országban.

Magyarország lett az elrettentő példa

Az interjú szerbiai része azért is érdekes, mert Marta Kos néhány kérdéssel korábban Magyarországot nevezte meg példaként, amiből az Európai Uniónak tanulnia kell a következő bővítés előtt.

A FAZ azt kérdezte tőle, miként lehet megakadályozni, hogy „egy újabb Magyarország” csatlakozzon az EU-hoz, amely aztán belülről akadályozhatja az uniós döntéshozatalt. Kos nem utasította vissza ezt a felvetést.

Kapcsolódó cikk

Vučić nem megy el Ratko Mladić temetésére, Marta Kos pedig Belgrádba

Szerinte ez valóban olyan tapasztalat, amelyből következtetéseket kell levonni. Az EU-nak hatékonyan biztosítania kell, hogy az új tagállamok ne csak a csatlakozás pillanatában, hanem később is tartósan betartsák az uniós szabályokat és értékeket.

Ezért Brüsszelben már olyan új védzáradékokról tárgyalnak, amelyek bekerülhetnének a jövőbeli csatlakozási szerződésekbe.

Németország, Franciaország és a Benelux államok felvetették, hogy bizonyos esetekben ideiglenesen korlátozható legyen egy tagállam szavazati joga a bővítésről, az uniós költségvetésről, valamint a kül- és biztonságpolitikáról szóló döntésekben.

Kos konkrét példaként ismét Magyarországot említette. Mint mondta, Budapest előbb lehetővé tette, hogy Ukrajna megkapja az uniós tagjelölti státuszt, később azonban blokkolta a konkrét csatlakozási tárgyalásokat, ezzel pedig az egész Uniót feltartotta.

A bővítési biztos szerint egy nagyobb Európai Unió működőképességéhez hatékonyabb döntéshozatalra lesz szükség. Az Európai Bizottság ezért azt is támogatja, hogy kül- és biztonságpolitikai kérdésekben nagyobb szerepet kapjon a minősített többségi döntéshozatal.

Ukrajna nem várhat mindennel a teljes tagságig

Ukrajna ügyében ugyanakkor Kos egy másik problémáról beszélt: miszerint a geopolitikai helyzet miatt az EU már nem ragaszkodhat a régi „mindent vagy semmit” csatlakozási modellhez.

Ennek lényege eddig az volt, hogy egy tagjelölt csak akkor részesülhetett teljes körűen az uniós integráció előnyeiből, amikor valamennyi csatlakozási követelményt teljesített.

Kos szerint ezen változtatni kell.

Kapcsolódó cikk

Nenad Čanak szerint Ratko Mladićból még szent is lehet

Bizonyos elemeket az EU már most előrehozott. A tagjelölt országokat fokozatosan bevonják például az egységes eurófizetési rendszerbe, a SEPA-ba, illetve a roamingrendszerbe. Brüsszel stratégiai területeken – így az energia, a közlekedés és a kritikus nyersanyagok esetében – már a teljes jogú tagság előtt mélyebb integrációt kínálna.

Kos példaként Ukrajnát és Moldovát említette: az EU jelenleg abban segíti a két országot, hogy 2027 végére energiapolitikai szempontból teljesen függetlenné váljon Oroszországtól.

Friedrich Merz német kancellár korábban Kijev számára egyfajta társult tagság lehetőségét vetette fel, amely tanácskozási jogot biztosíthatna egyes uniós testületekben, sőt akár portfólió nélküli biztosi helyet is jelenthetne.

Kos nem kötelezte el magát konkrét konstrukció mellett, de világossá tette, hogy támogatja a fokozatos integrációt valamennyi tagjelölt esetében, különösen azoknál, amelyeknek hosszabb időre lesz szükségük a teljes tagsághoz.

Ukrajna nyilvánvalóan ebbe a körbe tartozik. „Ukrajnának több időre lesz szüksége, mint Montenegrónak” – fogalmazott az uniós bővítési biztos.

Montenegró közelebb van a célhoz

Ez a megjegyzés egyben azt is mutatja, hogy Brüsszel egyre kevésbé kezeli egységes tömbként a tagjelölteket. Miközben Szerbia esetében Kos már magának az európai iránynak a komolyságát kérdőjelezi meg, Ukrajnának hosszú átmeneti integrációt kínálna, Montenegrót pedig egyértelműen előrébb tartó országnak tekinti.

A bővítés azonban nemcsak a tagjelöltek felkészültségéről szól. Kos szerint magának az Európai Uniónak is át kell alakítania működését, mielőtt újabb országokat fogad be.

Ennek része a döntéshozatal reformja, a jövőbeli tagállamok jogállamiságának biztosítása, valamint annak felmérése, hogy az új belépők milyen hatással lennének a jelenlegi tagokra. Az Európai Bizottság erről szeptember végén külön dokumentumot tesz közzé.

Az uniós biztos szerint a következő európai választások és az euroszkeptikus erők megerősödése tovább nehezítheti a bővítést. Ugyanakkor úgy véli, hogy éppen azok a problémák – a biztonság, a migráció kezelése és a gazdasági fejlődés –, amelyekre az euroszkeptikus pártok hivatkoznak, teszik szükségessé egy erősebb Európa létrehozását.

Izland nemet mondott

A beszélgetés apropóját részben Izland szolgáltatta, ahol a választók elutasították az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Kos sajnálatát fejezte ki az eredmény miatt, de hangsúlyozta, hogy a népszavazás döntését természetesen tiszteletben kell tartani.

Szerinte az izlandi eredményből az EU-nak is tanulnia kell. Nem elegendő geopolitikai biztonságról és Európa stratégiai érdekeiről beszélni: az emberek konkrét félelmeire és mindennapi aggodalmaira is választ kell adni.

A biztos ugyanakkor vitatta, hogy az izlandi referendum az Európai Unió vonzerejének általános csökkenését bizonyítaná. Szerinte ezt nemcsak azon kell mérni, hány ország szeretne csatlakozni, hanem azon is, hány állam törekszik szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatra az EU-val.

Marta Kos interjújában elutasította azt a vélekedést, hogy az uniós bővítés leállhat. Éppen ellenkezőleg: Brüsszel gyorsítani és rugalmasabbá szeretné tenni az integrációt, miközben szigorúbban vizsgálná, hogy a belépni kívánó országok valóban osztják-e azokat az értékeket, amelyekre az Unió hivatkozik.

Szerbia számára pedig Ratko Mladić temetése után ez már nem elméleti kérdés.