A kínaiak cáfolták, hogy Vučić felhívta a nagykövetüket

Azt is vizsgálni kellene, hogy hány tonna politikai felelősséget temetett maga alá az újvidéki előtető

A kínai nagykövetség szerdán visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása után a szerb elnök először a kínai nagykövetet hívta fel, és azt ígérte neki, hogy a kivitelező kínai CRIC konzorciumból senkit sem vonnak felelősségre.

„Megalapozatlan állítások”

Kína szerbiai nagykövetsége az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „nemrégiben egy szerbiai televízió (Nova S) interjút sugárzott bizonyos személyekkel, amelyben megalapozatlan állítások hangzottak el az újvidéki vasútállomáson történt »biztonsági baleset« vizsgálatával kapcsolatban, azt sugallva, hogy Szerbia vezetése bizonyos üzeneteket intézett a kínai nagykövetséghez”.

A nagykövetség ezzel kapcsolatban „határozott elégedetlenségét és elítélését” fejezte ki, és felszólította „a szerbiai médiát és magánszemélyeket, hogy hagyjanak fel a pontatlan információk terjesztésével”.

Kapcsolódó cikk

Öt botrányos tény az újvidéki tragédiával kapcsolatban

„Arra is felszólítjuk Szerbia polgárait, hogy maradjanak éberek és óvatosak azokkal a cselekedetekkel és kijelentésekkel szemben, amelyek célja a kínai–szerb kapcsolatok megbontása és a két ország együttműködésének akadályozása, s hogy közösen őrizzék meg Kína és Szerbia acélos barátságát” – olvasható a közleményben.

Aleksandar Vučić szerb elnök kedden este szintén hazugságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint azt ígérte volna a kínai nagykövetnek, hogy a China Railway International Corporation (CRIC) konzorcium nem felel majd az előtető leomlásáért.

Egyúttal azzal vádolta meg a Belgrádi Egyetem Szervezéstudományi Karának professzorát és a vizsgálóbizottság tagját, Vladimir Obradovićot, hogy ártani próbál Szerbia és Kína kapcsolatainak.

Egy „könnyelmű” ígéret Kínának?

Az előtető ügyét vizsgáló független bizottság két tagja a vasárnap esti műsorban azt állította, hogy Aleksandar Vučić a tragédia napján telefonon beszélt a kínai nagykövettel, és biztosította arról: a munkálatok fő kivitelezőjeként szereplő kínai konzorcium tagjai közül senkit sem vonnak felelősségre.

A szerb elnök hamarosan Kínában utazik. Ő maga jelentette be, hogy Hszi elnök egy hónapon belül fogadja Vlagyimir Putyint, Donald Trumpot és őt. A „Nagy Trojkát” (Forrás: X platform, Anadolu)

Dr. Vladimir Obradović professzor kijelentette: ha ez mégsem történt így, akkor arra kérik az egykori kínai nagykövetet, hogy nyilvánosan cáfolja az állításokat. Az érintett kínai diplomata – akivel a szerb elnök azidőtájt folyamatosan kapcsolatot tartott – ugyanakkor már nincs Belgrádban.

A tragédiát követően a szerb állami vezetés azt állította, hogy a leomlott előtetőt nem újították fel. A BALK akkor Vučić szavait idézve azt írta: „szinte hihetetlen, hogy amikor mindent felújítottunk, akkor csak ezt az előtetőt nem újítottuk fel. Miért? Nem tudom, talán majd választ kapunk erre a kérdésre”.

Később azonban kiderült, hogy az előtető mégis része volt a felújítási munkálatoknak. A kritikusok szerint a nyomozás kezdeti szakaszában a bizonyítékokat gyakorlatilag megsemmisítették, amikor elrendelték a romok gyors eltakarítását.

Žarko Mićin úividéki polgármester azt mondta az Insajder hírportálnak, hogy a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra szerint az újvidéki pályaudvar központi szárnyainak felújítását még nem kezdték meg, mert az Újvidéki Főügyészség a vádirat teljes megerősítéséig nem engedélyezi a helyszínekre történő belépést (Kép forrása: RazglasNews)

Szakértői vizsgálat ugyan indult, de azt is vitatott körülmények között folytatták le. A vádemelés rendkívül gyorsan megtörtént, miközben sokak szerint valódi eredményeket ilyen rövid idő alatt nem lehetett volna elérni. A nyomozás kezdetben elsősorban a közbiztonság veszélyeztetésére koncentrált, miközben a korrupciós szálakat nem vizsgálták érdemben.

Kettős megállapodás a kínaiakkal

Kína, valamint Magyarország és Szerbia 2014 decemberében állapodott meg a Belgrád–Budapest gyorsvasút projekt megépítéséről a „16+1 kezdeményezés” (Kelet-Európa + Kína) belgrádi csúcstalálkozóján.

A projekt az „Öv és Út Kezdeményezés” keretében jött létre, és új vágányok építését, valamint a meglévő vágányok rekonstrukcióját foglalta magában. A vasút mintegy 166 kilométeres szakasza Magyarországon halad át, a fennmaradó 184 kilométer Szerbiában húzódik.

Kapcsolódó cikk

BUDAPEST-BELGRÁD: Vučić sürgette a kínaiakat, hogy gyorsabban építsék a vasutat

A Railway Technology szaklap szerint a Budapest–Belgrád vasút Magyarország történetének egyik legdrágább infrastrukturális projektje, amelyet jelentős részben a pekingi kormány finanszíroz.

A magyar kormány 2020-ban 2,1 milliárd dolláros kölcsönt „szerzett be” a távol-keleti országtól, ami a projekt magyarországi szakaszához szükséges beruházás mintegy 85%-át teszi ki, vagyis a vasutat a jövő generációival fizettetik meg, jó vastagon.

Szerbia ugyanakkor „csak” 297 millió dolláros hitelmegállapodást kötött a Kínai Export-Import Bankkal. A 184 kilométer hosszú szerbiai szakasz teljes költsége körülbelül 2 milliárd dollár. A projekt befejezéséhez szükséges további pénzt Szerbia és Magyarország kormánya teremti elő, legalábbis a Railway Technology szerint.

Három évvel ezelőtt azt is írtuk, hogy „ha egyszer netalán elkészül a két főváros közötti gyorsvasút, akkor megkönnyíti a kínai termékek gyors szállítását a görög kikötők és Nyugat-Európa között. Ennek köszönhetően a kínai áru regionális logisztikai központjává alakul át Magyarország, ami beillik a keleti nyitásba, ha tetszik, ha nem, ha van értelme, ha nincs”.