Felelősségvállalás a balul kezdődött a reformért

A román kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért. Az adóemelések közül a legfontosabb az áfa 19%-ról 21%-ra történő emelése, valamint a nyugdíjak és a közszféra béreinek befagyasztása.

Az ellenzék már bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be, miközben több szakszervezet is tüntetést szervezett a parlament elé. Ha a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.

Rossz kezdés

Balul indította Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési hiányt csökkenteni hivatott reformintézkedéseket. „Ha a Bolojan-kormány csak a kisemberrel kívánja megfizettetni az előző kormányzások bűneit, kudarcra van ítélve. Az intézkedések rendkívül népszerűtlenek lesznek, és elutasításra találnak, ha nem járnak együtt a kiváltságok – köztük a különleges nyugdíjak – csökkentésével.

Az emberek ez esetben dühösek lesznek, és a következő választásokon keményen büntetni fogják az européer pártokat, a radikális populizmus erősödni fog, aminek jelei már most is mutatkoznak, a Szuverenista Párt, ha vasárnap lennének a választások, 50 százalék fölötti eredményt könyvelhetne el” – jósoltuk a múlt héten. És pontosan ez történik.

A miniszterelnök kemény megszorításokat jelentett be, amelyeknek a szenvedő alanyai a nyugdíjasok, a pedagógusok, a gyermeknevelési szabadságon lévők, lényegében a kiváltságokat eddig sem élvező lakosság.

Akiket nem érintenek a megszorítások: a politikai pártok vezetői, az állami vállalatok igazgatói és igazgatótanácsi tagjai, a különnyugdíjban részesülő kiváltságosak.

A kérdésre, hogy kiváltságaikat miért nem vágják vissza, a miniszterelnök azt felelte, hogy törvényváltoztatás szükséges és azt csak a parlament rendes ülésén, leghamarabb ősszel lehet meghozni.

Arra a felvetésre, hogy a közembert miért kellett nagyobb adókkal sújtani, jogosultságokat megvágni, a miniszterelnök a túlzott deficitet okolta. Később derült ki, hogy a gyors deficitcsökkentő intézkedések bejelentése a pénzügyminiszter, Alexandru Nazare brüsszeli tárgyalásai után születtek meg. Brüsszel gyors és határozott lépéseket várt a román kormánytól, a legegyszerűbb pedig a lakosság megsarcolása volt.

A könyvek és újságok tovább drágulnak

A kormány úgy döntött, hogy áfát emel. 19 százalékról 21 százalékra, s ha ez nem hozná meg a várt eredményt októberben újra emelnének. A csökkentett adókulcsok is nőnek 5 százalékról 11 százalékra. A könyvek és újságok – amelyek amúgy sem kelendőek Romániában – tovább drágulnak.

Túl azon, hogy az adónövelés inflációt generál, amely már ma is a legmagasabb az Unióban, az intézkedés szavahihetetlenné avatta az államelnököt. Nicuşor Dan az elnökválasztási kampányban leírta, és kézjegyével ellátta, hogy elnöksége alatt az adók és illetékek mértéke nem fog növekedni.

És tessék: az áfa mellett nő az üzemanyag, az alkohol, a dohány és a cukor jövedéki adója is.

Drágábbak lesznek augusztus elseje után a gyógyszerek is, ráadásul a 600 eurónál nagyobb nyugdíjak esetén társadalom és egészségbiztosítási adót is kell fizetni. A családi kassza azok esetében is üresebb lesz, akik gyereknevelési szabadságon vannak, nekik is fizetni kell a társadalom és egészségbiztosítási adót.

A pedagógusok kötelező óraszámát is megemelték. Daniel David oktatási miniszter szerint a költségvetés nem bír meg ekkora oktatási támogatást.

Azt szemérmesen elhallgatja, hogy az Unióban Románia fordít a legkevesebbet az oktatásra, s a törvény által megállapított 6 százalékot a bruttó nemzeti össztermékből soha nem fordították oktatási célokra, legfeljebb 3 százalékot választási években.

800 ezer diáktól vonják meg az ösztöndíjat.

Falábon a borogatás

Sokan vélik úgy, hogy az intézkedések annyit érnek, mint falábon a borogatás. A kormány által javasolt intézkedéscsomag növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, nem könnyít a kiszolgáltatott kategóriák terhein, és regresszív költségvetési logikán alapul.

A Gazdasági és Társadalmi Tanács megállapította: a törvénytervezet nem tartja tiszteletben a méltányos teherviselés és a társadalmi szolidaritás alkotmányos elveit.

– Olyan kiegyensúlyozott adóreformra van szükség, amely valódi védelmet nyújt a kiszolgáltatott polgároknak. Az ennek megfelelő korrekciók hiánya nemcsak az életszínvonal romlásához vezet, hanem az intézményekkel szembeni bizalmatlanság növekedéséhez és társadalmi radikalizálódáshoz is – állapította meg a szakszervezetek, a munkáltatók és a civil társadalom képviselőit tömörítő testület.

Aki gazdag, az a leggazdagabb

Miközben a lakosság nagy része a 2009-es válsághoz hasonló életszínvonal romlástól retteg, a rendszer kedvezményezettjei pluszjövedelmekhez jutnak. A parajdi sóbányát ért, elkerülhető természeti katasztrófa után a tulajdonos, az állami vállalat Salrom igazgatójának fizetését 1200 euróval emelték.

A politikai pártok kasszájába az utóbbi hat hónapra 286 millió eurót utaltak át az állami költségvetésből.

Az Alkotmánybíróság tagjai, akiknek június végén járt le a mandátumuk, személyenként 36 ezer euró végkielégítést kapnak. Ilie Bolojan kormányfő úgy vélekedett erről a kifizetésről, hogy az noha erkölcstelen, de törvényes.

Az alkotmánybírák pedig azt nyilatkozták, hogy ők nem kérték ezt az összeget, de törvény szerint jár nekik.

Maga a kormányfő is úgy érezheti, hogy rossz lehet a kormány megítélése, miután a kisemberek életét megnehezítik, a nómenklatúra emberei pedig továbbra is dőzsölnek a pénzben. Ezért legalább beszél azokról az anomáliákról, amelyek a rendszert jellemzik.

Beszélt például arról, hogy az állami vállalatok vezetőtanácsának tagjai tetemes prémiumokat kapnak csak azért mert a munkájukat végzik.

Az egyik állami banknak a vissza nem térítendő hitelekért folyamodók kérésük iktatásakor több ezer eurót kell lepengetniük, amit akkor sem kapnak vissza, ha kedvezőtlen elbírálásban részesülnek. Ebből a sarcból maguknak osztanak üléspénzt a vezetőtanácsi tagok.

Az Állami Vagyonalap egy magánszemélynek bérelte ki az egyik kezelésében lévő ingatlant, amit a magánszemélytől többszörös áron alulbérelt az állami tulajdonban lévő bank.

– Ez nem mehet így tovább – mondta szigorúan Ilie Bolojan.

Kérdés, hogy a rosszalláson kívül mer-e cselekedni is a kormányfő vagy megragad az igazi reform a nyilatkozatok szintjén, s az egyre szegényebbek fizetik meg az egyre gazdagabbak tovább tartó fényűzését?