Dragan Đilas felszámolná az EXPO 2027-et, feloszlatná a szerb titkosszolgálatot

Szerbiában nagytakarítást ígér az ellenzék: az EXPO milliárdjai és a BIA emberei is sorra kerülnének

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Dragan Đilas, az Európai Szerbia listavezetője és a Szabadság és Igazságosság Pártjának elnöke nem érné be egyszerű kormányváltással: Aleksandar Vučić rendszerének alapjait is felszámolná.

Szerbiában tehát „alapos nagytakarítás” várható, ha az ellenzéknek lesz beleszólása az ország irányításába. Ennek során a szerb titkosszolgálat és a hatalom közelében meggazdagodott politikai elit egyaránt sorra kerülne.

Az Európai Szerbia választási lista vezetője a kragujevaci kampányrendezvényen azt is bejelentette, hogy 2030 végére bevinné Szerbiát az Európai Unióba, és szankciókat vezetne be Vlagyimir Putyin ellen.

A Szabadság és Igazságosság Pártja szerint mindehhez a bizonyítékok is rendelkezésre állnak, tizenegy vádiratot már elő is készítettek.

Az EXPO helyett jöhet a számlák ellenőrzése

Aleksandar Vučić szerb elnök számára az EXPO 2027 az ország modernizációjának egyik legfontosabb kirakatprojektje. Dragan Đilas viszont éppen ezt a kirakatot szeretné elsőként megszüntetni, amennyiben az Európai Szerbia választási lista kormányra kerül.

A Szabadság és Igazságosság Pártjának elnöke közölte, hogy a hatalomváltást követően leállítanák a 2027-re tervezett belgrádi szakvilágkiállítás előkészületeit, és valamennyi kapcsolódó szerződést, közbeszerzést, de a pénzmozgásokat is ellenőriznék.

Đilas szerint ugyanis az EXPO nem a szerb gazdasági fejlődés ünnepe, hanem az ország történetének legnagyobb pénzügyi visszaélése.

„Az EXPO-t leállítjuk, és minden szerződést, minden egyes euró közpénzt ellenőrzünk. A szerb állampolgárok eurómilliárdjairól beszélünk, és olyan súlyos korrupciós gyanúról, amelynek méretei egyenesen elképesztőek” – jelentette ki az ellenzéki politikus.

Hozzátette, hogy az illetékes intézmények valamennyi gyanús ügyletet kivizsgálnak, és amennyiben bebizonyosodik a korrupció, a felelősöknek bíróság előtt kell számot adniuk a történtekről.

A bejelentés egyelőre politikai ígéret, a korrupcióra vonatkozó állításokat Đilas fogalmazta meg. A projekt egészének leállítása ráadásul szerződéses és pénzügyi következményekkel is járhatna, amelyek részleteiről a listavezető nem beszélt, ellenzéki körökben azonban már állítólag ezt is vizsgálják. A kérdés viszont az, hogy az építkezés eljutott-e abba a szakaszába, amelyből már többe kerülne a kihátrálás, mint a befejezés.

A határidő betartása nem fontosabb az emberéletnél

Az EXPO körüli elszámoltatásnak Đilas szerint nemcsak pénzügyi, hanem építésbiztonsági vonatkozásai is lennének.

Az ellenzéki politikus külön figyelmet fordítana a világkiállítás miatt gyorsított ütemben épülő létesítményekre, amelyek mindegyikét független szakértői vizsgálatnak vetnék alá.

Kapcsolódó cikk

EXPO 2027: Megtérülnek-e a befektetett milliárdok?

„Minden épületnek komoly és független ellenőrzésen kell átesnie. Szerbiában az Európai Unióban érvényes törvények és szabványok szerint fognak építkezni. Semmilyen EXPO, semmilyen határidő és semmilyen politikai érdek nem fontosabb az emberéletnél” – fogalmazott Đilas.

A kijelentés különös súlyt kap Szerbiában, ahol az újvidéki vasútállomás előtetőjének 2024. november 1-jei leomlása országos tiltakozáshullámot indított el. A tragédia a közberuházások lazaságának, az építkezési szabályok átláthatóságának és a politikai felelősség elkerülésének elrettentő példája.

Đilas most azt ígéri, hogy egy esetleges új kormány nem engedné a politikailag kijelölt határidőket a műszaki és biztonsági követelmények fölé helyezni.

A BIA-nál nem elég az igazgatócsere

Az Európai Szerbia kragujevaci rendezvényén Đilas a szerb Biztonsági Információs Ügynökség (Bezbednosno-informativna agencija, BIA) jövőjéről is beszélt. A szolgálat a gyanú szerint összejátszik az Informerrel, de ezt nem ő, hanem Željko Kočić ügyvéd fogalmazta meg a napokban.

Đilas bejelentette, hogy kormányra kerülésük esetén az új kabinet első ülésén feloszlatnák a BIÁ-t, és helyette új nemzetbiztonsági ügynökséget hoznának létre.

„Minden alkalmazottat hazaküldünk, azokat pedig, akik szakemberként valóban az állam védelmével foglalkoztak, visszavesszük. Akik viszont Vučić rendszerét védték, azok bizony nem térhetnek vissza” – jelentette ki Đilas.

A politikus tehát különbséget tenne a hivatásos nemzetbiztonsági munkát végzők és a jelenlegi politikai hatalom kiszolgálói között. Nyilván ezek közé tartozik Vladimir Orlić, a BIA igazgatója, aki piszkos szájúságban Milenko Jovanovnak, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetőjének, vagyis a Bánát Hangjának és a „haladók jukeboxának” a vetélytársa.

Kapcsolódó cikk

Vladimir Orlić lett a BIA új igazgatója, aki a szerb elnök odaadó híve

Đilas már nem először ment neki Orlićnak, aki korábban a szerbiai parlament elnöke volt, és azzal vádolta meg, hogy kaszinói tartozásai miatt lépett be a Szerb Haladó Pártba, most pedig felszámolná a BIÁ-nak nevezett játéktermet is. Orlić kinevezésének annyi haszna biztos volt, hogy titkosszolgálati vezetőként nem volt szem előtt, és kijelentéseivel nem mérgezte tovább a szerbiai közéletet, ami jelentős felüdülésnek számított.

A BIA teljes feloszlatása egyébként rendkívül összetett intézményi átalakítás lenne, ami bizonyára sok ellenállásba ütközne. A szolgálat azonban akkora teher lenne bármilyen új kormány számára, hogy jelen formájában történő fenntartása minden kétséget kizáróan veszélyeztetné az esetleges reformok végrehajtását.

A szolgálat megszüntetésének, a munkatársak átvilágításának és az új szervezet felállításának részletes jogi menetrendjét Đilas a beszámolók szerint nem ismertette.

Putyin szankciókat kapna, Szerbia pedig uniós tagságot

Az alcímbe foglalt két felvetés megvalósulásának elég kicsi az esélye. Ehhez az is kellene, hogy a szerb elnök megbukjon, és az Európai Szerbia megfelelő súllyal rendelkezzen a parlamentben, ami önmagában is fából vaskarikának tűnik, de azért nem elképzelhetetlen.

A kragujevaci rendezvényen elhangzottak szerint az új kormány felgyorsítaná az európai integrációt, hogy Szerbia 2030 végére az Európai Unió teljes jogú tagjává válhasson, noha egyre több jel utal arra, hogy Szerbia uniós csatlakozását főleg Brüsszel támogatja, a tagállamok egyre kevésbé.

Đilas emellett bejelentette, hogy szankciókat vezetnének be Vlagyimir Putyin orosz elnök és a köréhez tartozó, oligarcháknak nevezett üzleti szereplők ellen is, ami megítélésünk szerint kötelező mutatvány egy Európába igyekvő párt számára, miután már klubot választott.

Ez éles szakítást jelentene a jelenlegi szerb külpolitikai kurzussal, és az Oroszországgal szembeni uniós szankcióktól való távolmaradással.

A gazdaságpolitikában ugyanakkor nem a külföldi befektetők származása alapján tenne különbséget.

Đilas szerint valamennyi Szerbiában működő külföldi vállalatnak tiszteletben kell tartania a szerb törvényeket, függetlenül attól, hogy kínai, amerikai, orosz, brit vagy német tulajdonban van-e. Az ellenzéki vezető ezzel becsapta az ajtót a nyugati „lítiumos” Rio Tinto, de az „aranybányász” kínai Zijin előtt is, amely félrabszolgatartó rendszerben működik.

Kapcsolódó cikk

Kínai munkatáborok Szerbiában, állítólag elitéltek is vannak bennük

A kínai Zijin Mining, amely a bori és a majdanpeki bányavidéken rezet, aranyat és ezüstöt termel ki, különösen érzékenyen reagálhatna egy ilyen intézkedésre: a vállalat szerbiai érdekeltségei 2025-ben összesen mintegy 296 ezer tonna rezet és 9,1 tonna aranyat állítottak elő.

Đilas ezzel összefüggésben olyan jogszabályt is ígért, amely megtiltaná a nyersanyagok és ércek kivitelét Szerbiából.

Az elképzelés jelentős változást hozhatna a bányászati és feldolgozóipari beruházásoknál, bár a politikus nem részletezte, hogy a tilalom minden nyersanyagra vonatkozna-e, illetve milyen kivételeket tenne.

Belgrádban is új választásokat tartanának

Đilas a főváros jelenlegi vezetésével szemben sem válogatta meg különösebben a szavait.

Szerinte Belgrádot nem irányíthatja olyan személy, aki embereket ver meg, politikai ellenfeleit nyilvánosan bántalmazással fenyegeti, és olyan hatalmi rendszer sem, amely meglopja és tönkreteszi a fővárost.

Az ellenzéki vezető közölte, hogy az új szerb kormány ideiglenes intézkedéseket vezetne be Belgrádban, majd tisztességes és szabad választásokat szervezne.

A program egyik további eleme a magas rangú tisztségviselők korrupciós ügyeivel foglalkozó különleges ügyészség létrehozása lenne, saját ügyészségi rendőrséggel.

Dragan Đilas emellett új vagyoneredet-vizsgálati törvényt ígért. Ennek alapján megvizsgálnák mindazoknak a vagyonát, akik az elmúlt évtizedekben közhivatalt töltöttek be, és elkoboznák azokat a vagyonelemeket, amelyek törvényes eredetét nem tudják igazolni.

Ezek után nem lehet azt mondani, hogy a magyarországi változások nem éreztetik hatásukat Szerbiában. Az azonban nem világos, hogy egyes szerbiai ellenzéki pártok tettek-e eleget a változásért, vagy ezt inkább a diákokra bízták.

Ugyanakkor félő, hogy Aleksandar Vučić nem veret-e bele a tömegbe a nehéz fiúkon vagy a politikai csicskásain keresztül, miután országlása során ezt már nem egyszer megtette. Magyarországon egy ilyen fordulatot legalább sikerült elkerülni, de nem biztos, hogy Szerbiában Aleksandar Vučić követi-e a magyar példát. Egyáltalán nem biztos.