A közvélemény-kutatók mintha más-más országban mérnének

A különböző politikai oldalak egymást vádolják manipulációval

A magyarországi választások közeledtével egyre inkább úgy tűnik, hogy nemcsak a politikai tér, hanem a valóságértelmezés is kettészakadt. Legalábbis ezt sugallják a közvélemény-kutatások, amelyek hónapok óta látványosan eltérő eredményeket produkálnak – attól függően, hogy ki készíti őket – írja a zágrábi Večernji list. A horvát jobbközép lap megjegyzi, hogy a választások előtt közvélemény-kutatási háború robbant ki Magyarországon, ezért az emberek nem bíznak a felmérésekben.

Nagy a szakadék a felmérések között

Az egyik felmérés szerint az ellenzék nyer, a másik szerint a kormányoldal. És nem is kicsit: nagyon! Miközben egyes intézetek Magyar Péter és a Tisza Párt előnyét mutatják, mások magabiztos Fidesz-vezetést mérnek. Mintha nem is ugyanabban az országban kérdeznék az embereket.

A különbségek nem új keletűek, de mostanra már rendszeressé váltak. A magyar és a nyugati sajtó hónapok óta arról számol be, hogy az eredmények erősen függnek attól, ki áll az egyes kutatások mögött: kormányközeli intézet, független cég, vagy éppen ellenzéki kötődésű szereplő.

A nyugati médiában jellemzően az utóbbiak számai jelennek meg, amelyek az ellenzék jelentős előnyét mutatják, miközben a kormánybarát kutatások eredményei kevésbé kapnak hangsúlyt.

Magyarországon ugyanakkor ez már nem okoz különösebb meglepetést. A hazai közegben jól ismert, hogy melyik kutatóintézet melyik politikai oldalhoz áll közelebb, így az eredményeket is ennek megfelelően értelmezik – vagy éppen írják le.

Jó példa erre két friss felmérés: az Iránytű Intézet szerint az ellenzék 51 százalékon áll, míg a Fidesz 40 százalékon. Ezzel szemben az Alapjogokért Központ néhány nappal korábban publikált kutatása éppen fordított képet festett: Fidesz 50, ellenzék 42 százalék. A különbség nemcsak látványos, hanem már-már zavarba ejtő is.

Amikor az Euronews rákérdezett ezekre az eltérésekre, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel módszertani különbségekkel magyarázta a jelenséget. Más szakértők azonban ezt nem tartják meggyőzőnek. Tóka Gábor szociológus szerint az eltérések olyan mértékűek, mintha a kutatók nem is ugyanabban az országban végeznék a felméréseiket.

Megrendelt közvéleménykutatások

A politikai oldalak természetesen egymást vádolják manipulációval. Az ellenzék szerint a kormány saját magának rendel kutatásokat, amelyek a Fidesznek kedveznek, különösen azoknál az intézeteknél, amelyek állami forrásokból is részesülnek.

A kormányoldal ezzel szemben azt állítja, hogy az ellenzék próbálja torzítani a képet, sőt, egyes vádak szerint külföldi támogatással igyekeznek befolyásolni a közvéleményt.

Kapcsolódó cikk

A fel nem robbantott gázvezeték és a madárlátta bomba esete

Mindez azonban nem előzmények nélküli. A 2022-es választások előtt szoros versenyt jósoltak a felmérések – mind kormányközeli, mind független kutatók részéről. A végeredmény ehhez képest egyértelmű volt: a Fidesz 20 százalékpontos különbséggel győzött (54–34), gyakorlatilag lesöpörve az ellenzéket.

Érdekes módon akkor a különböző kutatóintézetek eredményei nem tértek el ennyire egymástól, mint most. Ez pedig felveti a kérdést: vajon a közvélemény vált ennyire kiszámíthatatlanná, vagy inkább a mérésének módja lett politikai kérdés?

Egy biztos: a választások előtt nemcsak a szavazatok számítanak, hanem az is, ki mit gondol arról, hogy mások mire készülnek. És ebben a játékban a közvélemény-kutatások már rég nem csak mérik – hanem alakítják is a közhangulatot.