Boszniai kabaré a Vatikánban: ki tárgyalt a pápával?

Pápai audiencia balkáni módra: három elnökségi tag, egy pápa – és két külön történet

A boszniai elnökség három tagja a napokban a Vatikánba látogatott, de azóta vita folyik arról, hogy valójában ki tárgyalt XIV. Leó pápával – és ki csak fényképezkedett.

A szarajevói Istraga.ba ezt úgy mutatja be, hogy csak a soros elnök Željko Komšić folytatott eszmecserét a pápával, a többiek csak fényképezkedési lehetőséget kaptak. A portál az esetet igyekszik botrányként tárgyalni, de ha még így történt is, az akár a protokoll részét is képezheti, nem feltétlenül botrány.

Aki senkit sem képvisel

Az oknyomozó portál szerint a bosznia-hercegovinai elnökség másik két tagjának, Denis Bećirovićnek és Željka Cvijanovićnak – az utóbbi szinte apácának öltözve érkezett – a Vatikán nem engedte meg, hogy külön találkozót tartsanak XIV. Leó pápával.

Az Istraga információi szerint a pápával csak a bosznia-hercegovinai elnökség elnöklő tagja, Željko Komšić beszélt, míg Bećirović és Cvijanović – mindhárom kabinet több tagjával együtt – a tárgyalóterem előtt maradt.

Komšić körülbelül 45 percig beszélgetett a pápával, méghozzá „tet-a-tet”, vagyis négyszemközt. Csak miután befejeződött a pápa és Komšić közötti találkozó, engedte meg a személyzet Bećirovićnek és Cvijanovićnak, hogy – a delegáció minden más tagjával együtt, beleértve a tanácsadókat és kabinetfőnököket – belépjenek a terembe és fényképezkedjenek a pápával.

Családi fotó a pápával (Forrás: Vatican Media/Klix)

Ha ez valóban így történt, a dolog igencsak problémás, mert Željko Komšić Boszniában az a politikus, aki önmagán kívül valójában senkit sem képvisel, miután a bosnyákok választották meg a horvátok elnökségi tagjának, ami a daytoni rendszer egyik legkörmönfontabb kijátszásának számít.

A daytoni szerződés két entitásra osztja Boszniát: a szerb elnökségi tagot a Republika Srpskában választják meg – ez viszonylag egyértelmű –, a bosnyák és a horvát tagot viszont a Föderációban, és itt kezdődik a probléma.

Željko Komšić elvileg a horvát tag, a gyakorlatban azonban többször is úgy nyert választást, hogy a bosnyák szavazók nagy számban rá szavaztak. Ezért a boszniai horvátok és általában a horvát politikai közvélemény szerint nem legitim horvát képviselő, mivel az elnökségben inkább a bosnyák politikai érdekeket képviseli.

Az Istraga kalkulál

Az oknyomozó portál szerint a bosnyák elnökségi tag, Denis Bećirović tiltakozott a leginkább amiatt, hogy nem engedték meg neki, hogy jelen legyen Komšić és XIV. Leó pápa találkozóján.

Hogy Bećirović és Cvijanović nem voltak jelen a pápával tartott megbeszélésen, azt állítólag a Vatikán tisztviselői által készített fényképek is mutatják, különösen az a fotó, amelyen Komšić és a pápa kettesben látható.

Van egy fotó, amelyen Komšić és a pápa kettesben látható (Forrás: Istraga)

Az „előszobázó” Denis Bećirovićot és Željka Cvijanovićot csak mintegy 45 perc elteltével engedték be, hogy XIV. Leó pápával közös fénykép készüljön. Az Istraga szerint annak érdekében, hogy eltitkolják a tényt, miszerint valójában nem voltak jelen a pápával tartott találkozón, Bećirović és Cvijanović ragaszkodtak ahhoz, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség – a tényektől függetlenül – adjon ki egy közleményt arról, hogy az elnökség tagjai találkoztak a pápával.

A közlemény szerint az elnökség tagjai Bosznia-Hercegovina nevében üdvözleteiket adták át, és kifejezték hálájukat a Szentszék folyamatos támogatásáért, valamint reményüket, hogy ez a támogatás a jövőben is folytatódik.

A közlemény azt is tartalmazza, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség meghívta XIV. Leó pápát, hogy látogasson el az országba. A találkozó után az elnökség tagjai megbeszélést folytattak a Szentszék Államtitkárságának külügyi vezetőjével, Paul Richard Gallagher érsekkel – ezt követi a szokásos diplomáciai blabla, amit most nem részleteznénk.

Miért lehet a protokoll része?

Nem lehet biztosan állítani, hogy a történet pontosan úgy történt, ahogy azt az Istraga állítja. Jelenleg két egymásnak ellentmondó narratíva létezik.

Az viszont biztosra vehető, hogy a boszniai elnökség mindhárom tagja találkozott a pápával a Vatikánban. Az is valószínű, hogy együtt vettek részt az audiencián XIV. Leó pápánál. A találkozón megköszönték a Szentszék támogatását, meghívták a pápát Boszniába, és ajándékot adtak át neki – a szarajevói katedrális rozetta ezüst domborművét. Ez a verzió jelenik meg a hivatalos közleményekben és több mainstream médiában.

A Vatikán közleménye alapján az a verzió, hogy csak Komšić találkozott a pápával, nem igazolt, de ha így történt is, az önmagában nem jelent botrányt.

A legvalószínűbb forgatókönyv a diplomáciában megszokott protokoll: közös audiencia az egész delegációval, majd rövid külön beszélgetés a delegáció vezetőjével. Mivel jelenleg Komšić Bosznia-Hercegovina soros elnöke, ebből természetesen következik, hogy vele tárgyalt a pápa – amit persze lehet úgy is interpretálni, hogy a többieket kint hagyták.

Vannak előzmények is

A mostani látogatás azután jött létre, hogy XIV. Leó pápa tavaly novemberben lemondta az elnökség tagjainak egyéni audienciáit, és közös találkozóra hívta meg őket a Vatikánba.

Történt ugyanis, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség mindhárom tagja rövid időn belül külön-külön kérte, hogy fogadja őket a római katolikus egyház feje. Elsőként a szerb Željka Cvijanović kapott visszaigazolt időpontot, azonban ezt később lemondták, miután Denis Bećirović és Željko Komšić is saját audienciát kért.

A Szentszék adminisztrációja ezt követően úgy döntött, hogy nem lesznek egyéni találkozók, és a beszélgetések kizárólag közös audiencián tarthatók meg.

Kapcsolódó cikk

A Vatikán szerint Međugorje oké, de Szűz Mária nem levélhordó

A szarajevói Apostoli Nunciatúra ezért hivatalos levelet küldött Bosznia-Hercegovina elnökségének, amelyben az áll, hogy „mindhárom állami vezető kérését nagyon rövid időn belül kapták meg”, ezért a korábban kitűzött audiencia érvényét vesztette.

A levélben az is szerepelt, hogy a Vatikán Cvijanovićot, Bećirovićet és Komšićot arra kérte, hogy közösen válasszanak időpontot a találkozóra.

Volt némi csúszás az időpontot illetően, de ez a Balkánon megszokott jelenség: a pontosság nem tartozik a fő erények közé.

Ez volt 2018 óta az első alkalom, hogy a Vatikán ragaszkodott ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina elnökségének mindhárom tagja együtt találkozzon a pápával.

A Vatikán óvatos

A Vatikán hagyományosan nagyon óvatos Bosznia ügyében. A Szentszék régóta próbál kiegyensúlyozott maradni Bosznia-Hercegovina három közössége között.

A katolikus egyház helyzete az országban érzékeny, mert a katolikusok többsége horvát nemzetiségű, miközben az állam többnemzetiségű és politikailag erősen megosztott.

Ezért a Vatikán általában nem kommentál belpolitikai vitákat, és nem mond véleményt arról, ki a „legitim” képviselő.

Ez a Vatikán szemszögéből diplomáciailag problémás, mert úgy néz ki, mintha mindhárom boszniai politikus saját külpolitikát próbálna csinálni: mintha versenyeznének, ki tudja „kisajátítani” a pápát, és mintha Bosznia nem lenne egységes állam.

A Szentszék ezért lényegében azt mondhatta: egy ország, egy delegáció, egy audiencia.

Ugyanakkor Komšić szereti magát „multietnikus államférfiként” pozicionálni, egy pápai fotó nagyon jól mutathat Nyugat-Európában, és legitimációt adhat neki a nemzetközi színtéren, amivel némileg kárpótolhatja magát az otthoni legitimáció hiányáért.

Bećirović számára a bosnyák politikában fontos a pápai kép, mert azt bizonyítja, hogy jó kapcsolatot ápol a Nyugattal és a keresztény világgal is. Ez a belpolitikai PR része.

Cvijanović politikailag Milorad Dodik köréhez tartozik, a boszniai szerb politikai narratívában pedig fontos üzenet, hogy a Republika Srpska nincs elszigetelve – még a pápa is fogadja képviselőjét.

Ezek után érthető, hogy a Szentszék régóta próbál nem belekeveredni a boszniai etnikai politikába. A külön audienciákat ezúttal sikerült elkerülni, de – mint látható – a Balkánt nem lehet ilyen könnyen megúszni.