Elindult a teherforgalom a Budapest–Belgrád vasútvonalon

Szijjártó szerint Szerbia és Magyarország kölcsönösen nélkülözhetetlenné vált egymás számára

Elindult a teherforgalom a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonalon, amelyen már 10 tehervonat közlekedik – jelentette be Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban, ahol a Szerbia és Magyarország közötti Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság új ülésszakát tartják.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter Adrijana Mesarović szerb gazdasági miniszterrel közösen a bizottság társelnöke, ők külön is tárgyaltak.

Járnak a vonatok a Budapest–Belgrád vasútvonalon

A Facebookon közzétett külügyminiszteri közlés szerint a Budapest és Belgrád közötti közlekedési folyosó lett a délkelet-európai kikötők és Nyugat-Európa közötti leggyorsabb, és ezáltal első számú szállítási útvonal.

A magyar miniszter ebből (is) arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország és Szerbia megkerülhetetlenné lett a dél–nyugat irányú szállításokban a térségben.

Közös sajtótájékoztató Belgrádban

Szijjártó azt is jelezte, hogy napi 16 közvetlen nemzetközi gyorsvonattal márciusban megindul a személyszállítás is, a vonatok közül négy Budapesten keresztül köti össze majd Bécset Belgráddal.

A Facebook-bejegyzés végén Szijjártó megjegyezte, hogy „a károgókra viszont már senki sem emlékszik”. A külügyminiszter a mondatot nem fejezte be, a végére ugyanis három pontot tett.

Kölcsönösen nélkülözhetetlenné váltak egymás számára

Szerb médiajelentések szerint Szijjártó kijelentette, hogy Szerbia és Magyarország együttműködése olyan pontra jutott, amikor már kölcsönösen nélkülözhetetlenné váltak egymás számára.

„Eljutottunk arra a pontra, amikor Magyarország és Szerbia egymás nélkül nem tudja biztosítani a biztonságot és a fejlődést több különböző területen; nélkülözhetetlenné váltunk egymás számára” – mondta újságíróknak Belgrádban.

Évekkel ezelőtt írtuk

BUDAPEST-BELGRÁD SZUPERVASÚT: A szerb oldalon 2022-re végeznek a munkálatokkal

A vasúti közlekedés „tökéletes a gazdasági növekedés szempontjából”, mivel környezetbarát és nem okoz torlódásokat, továbbá Szerbián keresztül biztosítható a leghatékonyabb összeköttetés Dél-Európa kikötői és Nyugat-Európa között.

„A Dél- és Nyugat-Európa közötti közlekedés és szállítás kulcsfontosságú jelentőségű, és biztosan erősíteni fogja mind a szerb, mind a magyar gazdaságot” – fogalmazott Szijjártó a Kína által megtámogatott „vertikális” vasúti projektről szólva.

„A határellenőrzés tekintetében arra törekszünk, hogy minimális legyen a megállás; azt szeretnénk, ha a vámellenőrzés menet közben történne, és hogy a Belgrád és Budapest közötti utazási időt körülbelül három órára csökkentsük. Hamarosan 25 eurós áron is lehet majd jegyet vásárolni” – mondta a magyar miniszter.

Nukleárisan is együttműködnek

Hozzátette, hogy az elektromosenergia-igény növekedése miatt a két ország a nukleáris együttműködés területére is kiterjesztette partnerségét. Kiemelte továbbá, hogy a két ország között egy új távvezeték is épül, amely 2030-tól megduplázza a jelenlegi kapacitásokat.

Az európai integrációval kapcsolatban rossz tréfának nevezte azt, hogy – szavai szerint – Brüsszel Szerbia előtt kívánja csatlakoztatni az Európai Unióhoz Ukrajnát, amelyet a világ legkorruptabb államának nevezett.

„Szerbia megerősítené az EU-t, hozzájárulna a fejlődéséhez és békét hozna, míg Ukrajna sérült gabonát, ukrán maffiát és háborút adna Európának” – mondta Szijjártó a belgrádi tanácskozást követően.

Mesarović tovább erősítené a kapcsolatokat

Adrijana Mesarović gazdasági miniszter is beszélt arról, hogy Szerbia és Magyarország együttműködése minden területen erősödik, és ehhez további lendületet ad a Belgrád–Budapest vasútvonal forgalmának beindítása.

„A Belgrád–Budapest vasútvonalon ma elindult teherszállítás gyorsabb árucsere-forgalmat és erősebb gazdasági együttműködést eredményez” – mondta Mesarović belgrádi újságíróknak a vegyes bizottsági ülést követően.

Bejelentette, hogy március 19-én Budapestre látogat, ahol bemutatja Szerbia lehetőségeit a magyar vállalatok számára az autóipar területén.

Hozzátette, hogy dolgoznak a szerb–magyar határátkelők tehermentesítésén is, többek között azzal, hogy a nem 24 órás átkelőhelyek meghosszabbított nyitvatartással működjenek.

Megköszönte Magyarország segítségét a szerb hivatásos autófuvarozók problémáinak megoldásában, akiknek a schengeni övezet országaiban korlátozott a tartózkodási idejük.

Négy dokumentumot is aláírtak

A vegyes bizottsági ülésen négy dokumentumot is aláírtak, beleértve az újabb „nukleáris megállapodást” is. Ez a magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nyugat-balkáni Bizottsága, a Belgrádi Egyetem Vinča Nukleáris Tudományos Intézete, a Szerb Köztársaság Nemzeti Intézete és a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont között jött létre.

A szerződés az oktatás, képzés és tapasztalatcsere területére terjed ki, és bővíti a két ország közötti nukleáris együttműködésről szóló megállapodást.

Aláírták továbbá a Széchenyi-program szerbiai megvalósításáról szóló kamarai együttműködési megállapodást a Szerbiai Gazdasági Kamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Üzletemberek Konföderációja között.

Megkötötték a szerb és a magyar kormány közötti egyetértési megállapodást is, amely szakmai segítséget nyújt Szerbia Európai Unióhoz történő csatlakozási tárgyalásaihoz. A dokumentumot Nemanja Starović európai integrációs miniszter és Szijjártó Péter írta alá.

Az ülésszak folytatásaként Szerbia–Magyarország Üzleti Fórumot is tartottak. A fórumon 117 vállalat vesz részt – 70 szerb és 47 magyar –, az építőipar, az energetika, a fémipar, a szállítás és logisztika, a bankszektor, a telekommunikáció, az élelmiszeripar, a megújuló energiaforrások, a vízkezelés és a tanácsadás területéről.