A koszovói rendőrség 170 embert köröz, ők Szerbiában lehetnek

A gjilani (gnjilanei) és a hajvaliai (ajvalijai) gyilkossági ügyek kapcsán felmerült a gyanú, hogy a feltételezett elkövetők Szerbiába menekülhettek. Az állam, amely menedéket nyújtott a banjskai terrortámadás elkövetőinek is – egy volt rendőrezredes szerint – védelmet biztosít a koszovói bűnözőknek és a bűncselekmények gyanúsítottjainak. Refki Morina nyugalmazott ezredes a pristinai Kohának adott nyilatkozva úgy véli, hogy Szerbia saját céljaira használja fel azokat, akiket befogadott.

A koszovói rendőrség sok esetben tehetetlen

Pristina Hajvali városrészében augusztus 11-én este tíz óra körül egy albán férfi parkolási vita során lelőtte honfitársát, majd elmenekült a helyszínről. Xhemajl Nuhiu azóta is ismeretlen helyen tartózkodik.

Egy nappal korábban Gjilan központjában három férfi vesztette életét: egy apa és fia, Selami és Edmond Hasani – akik jól ismert ötvösök voltak a városban – valamint Abedin Hoxha, aki később halt bele sérüléseibe. A gyilkosság hátterében elszámolási vita állt.

A koszovói rendőrség helyszínel a gnjilani hármas gyilkosságot követően (Forrás: Telegrafi)

A rendőrség Mefail Shkodrát és két fiát, Edonist és Engjullt azonosította elkövetőként. Mindhárman szökésben vannak.

Feltehetően Szerbiába menekültek

Már három hete tart a koszovói rendőrség nyomozása Mefail, Edonis és Engjull Shkodra után, akik a gjilani hármas gyilkosság ügyében gyanúsítottak, valamint Xhemajl Nuhiu után, akit a hajvali gyilkossággal hoznak összefüggésbe.

A gyanúsítottak tartózkodási helye feltehetően Szerbia.

Kapcsolódó cikk

Radoičić beismerte, hogy ő szervezte meg a támadást a koszovói rendőrök ellen

A rendőrségi adatok szerint ők azok közé tartoznak, akiket nyilvánosan köröznek gyilkosság miatt – ideértve a gyilkossági kísérleteket és a gyilkosságra való felbujtást is. A rendőrök 15 ilyen személyt tartanak számon.

A koszovói rendőrség hivatalos weboldala szerint a legtöbb körözött személy lopás miatt szerepel a listán, ugyanakkor súlyosabb bűncselekmények – például gyilkosság, terrorcselekmények és háborús bűnök – miatt is több gyanúsítottat és elítéltet tartanak számon, akik feltehetően Szerbiában találtak menedéket.

Refki Morina volt ezredes elmondása szerint az ilyen szökésekhez gyakran használnak csempészeket, illetve olyan utakat és ösvényeket, amelyek lehetővé teszik a szerb–koszovói határ illegális átlépését, amely a szerbek szerint nem igazi határ, hanem „adminisztratív vonal”.

A nyugalmazott ezredes szerint a Koszovó és Szerbia közötti határ hossza jelentős, és nehéz teljes mértékben ellenőrizni az egész határszakaszt. Ezt a lehetőséget az illegális határátlépők ki is használják. A helyiek gyakran jobban ismerik azokat a területeket, amelyek közvetlenül határosak Szerbiával – például Gjilan és Dheu i Bardhë térsége –, mint a hivatalos határátkelőket.

Morina szerint ezért sokan ezeknek az ismereteknek köszönhetően illegálisan lépik át a határt, de léteznek embercsempészek is, akik pénzért viszik át az „érdeklődőket” Szerbiába.

Szerbia nem küldi vissza őket

A nyugalmazott rendőrezredes, aki korábban a Koszovói Rendőrség Migrációs és Külföldi Osztályán dolgozott, hozzátette: Szerbia nem küldi vissza azokat a koszovói állampolgárokat, akik illegálisan lépnek be a területére.

Morina hangsúlyozta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a menekülteket Szerbia biztonsági szervei eszközként használják fel saját céljaik elérésére.

A volt rendőrtiszt szerint ismerve a szerb kormány működését, azok a személyek, akik komoly bűncselekmények miatt Koszovóból Szerbiába szöknek, ott akár a BIA, akár más biztonsági szervezetek révén információt adhatnak a koszovói intézményekről, a biztonsági helyzetről, az igazságszolgáltatásról, valamint a térségben zajló általános fejleményekről.

A gyilkosságokkal gyanúsított vagy elítélt személyeken kívül Szerbia menedéket nyújtott a banjskai és a Zubin Potok-i terrortámadások gyanúsítottjainak, továbbá háborús bűnösöknek is.

Ez fokozza a bizonytalanságot

Ezek közül közismert a banjskai támadás megszervezésével és végrehajtásával megvádolt Milan Radoičić esete, akit Koszovó bűncselekmények kapcsán körözött, Szerbia viszont rövid ideig tartó „jelképes” letartóztatás után szabadon engedte, miután Vučić köréhez tartozó személyről van szó, aki most Belgrád Rózsadombján építkezik.

A szerb elnök közeli „munkatársai” Koszovó ügyében: balról Petar Petković koszovói irodavezető, jobbról Milan Radoičić (Forrás: X platform)

Ez fokozza a biztonsági aggodalmakat, és rámutat arra, hogy Szerbia gyakran menedéket nyújt olyan személyeknek, akiket Koszovó súlyos bűntényekkel vádol, mint például a banjskai akció.

A koszovói rendőrség által fenntartott online körözési nyilvántartás szerint jelenleg 174 személy ellen van érvényben elfogatási parancs.

Ezek jelentős részét – több mint 60 személyt – különféle lopási ügyek, köztük fegyveres rablások miatt keresik. A körözött személyek között vannak olyanok is, akiket kábítószerrel való visszaélés, csempészet, gyújtogatás, testi sértés, nemi erőszak, szexuális zaklatás, bankkártyák visszaélésszerű használata és csalás miatt köröznek.

A koszovói közvéleményben közben egyre nagyobb a düh: sokan úgy érzik, hogy az állam tehetetlen a gyilkosok és bűnözők elszámoltatásában, miközben a szomszédos ország menedéket kínál nekik. A gjilani hármas gyilkosság és a hajvali eset országos felháborodást váltott ki: emberek vonultak ugyanis az utcákra igazságot követelve.