Egy „nem létező” találkozó margójára

A nyár végének közeledtével kezd felpörögni a montenegrói belpolitika is. Az elmúlt napokban látott napvilágot egy hír egy találkozóról, és egy kormányzati terv is kiszivárgott. Bár a kettő között látszatra csekély összefonódás tapasztalható, felmerülhet azonban a kérdés, hogy van-e bármilyen kapcsolódás köztük. Tényleg csak külső befolyás hatására kezdene fejlesztésekbe a montenegrói állam? Egy montenegrói találkozó és a régóta várt fejlesztések elindulása – nézzük hát, mi az igazság!

Egy nem hivatalos találkozó

Nem hivatalos értesülések szerint Milorad Dodik és Željka Cvijanović boszniai szerb politikus találkozott Richard Grenellel, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottjával még augusztus elején Montenegróban, Herceg Noviban. Grenell a különmegbízotti státusz mellett a Trump család nem hivatalos közvetítője a Balkánon, különösen a szerbiai és albániai üzleti érdekeltségek terén.

A hírek szerint nemcsak a magánrepülőgéppel érkező boszniai szerb vezetőkkel folytatott találkozót az amerikai politikus, de Milojko Spajić montenegrói miniszterelnökkel, a szerb kormány pénzügyminiszterével, Siniša Malival, valamint a montenegrói kormányzó Demokrata Néppárt (DNP), vagyis a montenegrói szerbek egyik vezetőjével, Milan Kneževićtyel is beszélt Grenell.

A találkozókat számos forrás megerősítette, ugyanakkor ellentmondásosak a hírek azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik montenegrói politikusok kísérték el Spajićot a találkozóra. Az azonban beszédes, hogy mindezidáig senki sem cáfolta a találkozók megtörténtét.

Grenell, a központi figura

Azzal kapcsolatban, hogy Milorad Dodik miről beszélhetett Grenellel, aki a „különleges küldetések” elnöki megbízottja, viszonylag egybehangzó vélemények vannak. Jelenlegi helyzetében Dodik azért lobbizott, hogy az Egyesült Államok segítsen neki szorult helyzetében.

A találkozóra a Herceg Noviban (Portonovi) lévő „One and Only” ötcsillagos szállodában került sor, és azon jelen volt a Republikánus Párt egyik amerikai kongresszusi képviselője is. A montenegrói média azonban hangsúlyozza, hogy Montenegró mint állam nem vett részt a találkozó szervezésében.

Megjegyzendő még, hogy a találkozó miatt váratlanul lemondták azt az egyébként sem túl nagy érdeklődésnek örvendő banja lukai nagygyűlést, amelyen a boszniai szerb népnek támogatásáról kellett volna biztosítania a boszniai szerb entitás, a Republika Srpska leváltott elnökét.

Grenell „áldásos” tevékenysége

Richard Grenell az utóbbi időben több fronton is vitákat gerjesztett a Balkánon. Albin Kurti koszovói miniszterelnököt rendszeresen bírálja, az év elején pedig azzal vádolta meg, hogy történelmi mélypontra süllyesztette a koszovói–amerikai kapcsolatokat.

Ezzel párhuzamosan sokan a szerb elnök, Aleksandar Vučić egyik szövetségeseként tartják számon. Vučić 2023. február 15-én, a szerb államiság napja alkalmából a Szerb Zászló Érdemrend I. fokozatával tüntette ki Grenellt.

A „különleges küldetések” elnöki megbízottja más ügyekben is hallatta már a hangját: a Radio Free Europe és a Voice of America megszüntetését sürgette, mondván, az Egyesült Államoknak nincs szüksége adófizetői pénzből fenntartott állami médiára.

Ez a kép Önről Siniša Malival, a szerb kormány pénzügyminiszterével, akit hamis doktori fokozat megszerzésével és korrupcióval vádolnak… Talán üzlete van vele? – kérdezte nemrégiben egy kommentelő az X platformon Richard Grenellt (Forrás: X platform)

Ezzel a tettével pedig nyilván kiváltotta a szerbiai ellenzék rosszallását, amely úgy tekint Grenellre, mint a jelenlegi szerbiai rezsim egyik szövetségesére. Még korábban Grenell pedig az új amerikai kormány nevében nyomást gyakorolt Romániára, hogy szüntesse meg az eljárásokat a Tate testvérekkel szemben.

Miről eshetett szó?

A Spajić–Grenell találkozó részleteit jól ismerő forrás szerint – aki a Vijesti montenegrói lapnak számolt be – a résztvevők átbeszélték a politikai helyzetet Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában, valamint szóba kerültek az Egyesült Államok és az Európai Unió regionális befektetései is.

Montenegró belpolitikai viszonyai szintén napirenden voltak, bár ez a téma a vendéget láthatóan kevésbé érdekelte.

Ez az elem különösen pikánsnak tekinthető, hiszen a vendég pont a fogadó ország ügyeire nem volt annyira kíváncsi, ami ugyanakkor amerikai szempontból, a montenegrói gazdaság és lakosság méretét tekintve, érthető is.

A források szerint ugyanakkor szóba került az is, hogy az Egyesült Államokból azért sem nagyon érkeznek befektetések Montenegróba, mert a 2020-at megelőző politikai biztonsággal szemben az elmúlt öt évben nem látható az a stabilitás, mint az említett időszakban.

Ez nemcsak a gyakorinak mondható kormányválságoknak és kormányváltásoknak köszönhető, hanem annak is, hogy a kormánypártok gyakorta széttartó véleménnyel rendelkeznek az ország jövőjével kapcsolatban.

Reptér, lobog a szélben a pénzeszsák

A találkozón a források szerint szóba került az is, hogy a belgrádi, valamint a tiranai reptér fejlesztése példát mutathat Montenegrónak. Ez ráerősít arra, hogy az Incheon International Airport Corporation (IIAC) vezette dél-koreai konzorcium 30 éves koncessziót szerzett Montenegró két fő repülőterének (Tivat és Podgorica) üzemeltetésére, amit még július 19-én jelentett be Montenegró kormánya.

Az üzemeltetés és a lehetséges fejlesztés összhangban van a fenti találkozón megfogalmazottakkal, hiszen a podgoricai reptér kapacitása és állapota is finoman szólva hagy kívánnivalót maga után.

Egy kis ország még kisebb repülőtere Podgoricában (Forrás: X platform)

Nem egy olyan repülőtérről beszélünk, amely kifejezetten hozzájárulhat a befektetői kedv növeléséhez, ezzel párhuzamosan felmerült az is, hogy kiemelten szükség lenne az ország infrastruktúrájának fejlesztésére – ami nem is csoda, már csak az idén nyáron látott közlekedési káosz kapcsán sem.

Ugyanakkor érdekesség, hogy a fenti tenderen a dél-koreai cég egyik vetélytársa egy amerikai–luxemburgi vállalat volt, de nem ők nyertek.

Andrej Milović volt montenegrói igazságügy-miniszter azt állította, hogy Spajić miniszterelnök a dél-koreai Do Kwon kriptokirály kiadatását nyomásgyakorlási eszközként használta annak érdekében, hogy elfedje saját szerepét a kriptovaluta-botrányban, amely nemrég volt slágertéma a Fekete Hegyek lábánál.

Kapcsolódó cikk

Mekkorát bukott a montenegrói miniszterelnök a kriptón? Talán százmillió dollárt?

Milović azt sugallta, hogy Spajić megpróbálta a Terraform Labs alapítójának kiadatását állami érdekekre cserélni, elfedve saját szerepét az ügyben, miután állítólag 75 000 dollárt fektetett be a Terra/Luna tokenekbe, ami összekapcsolja őt Do Kwon sikertelen kriptoprojektjével.

Az elmúlt hetekben felütötte a fejét egy másik montenegrói pletyka is, miszerint a tenderen elbukott luxemburgi–amerikai cég szoros kapcsolatban áll a tiranai repülőteret üzemeltető Kastrati vállalattal – amelynek tulajdonosa Shefqet Kastrati, aki Albánia harmadik leggazdagabb embere – valamint néhány amerikai üzletemberrel, akik elsősorban a republikánus körhöz tartoznak.

Shefqet Kastrati amerikai kapcsolatainak alapját az ingatlanbefektetések (elsősorban a miami SLS Brickell Hotel megszerzése) és az amerikai magántőke-projektek támogatása képezi.

Az albán üzletember a Jared Kushner „first vej” által alapított Affinity Partners nevű amerikai magántőkealap albániai partnere, így a pletykának lehet némi alapja.

Egy területrendezési terv

Az utóbbi napokban jelent meg a montenegrói kormányzat új, 2040-ig szóló területrendezési terve. Ez némileg összecseng a reptérrel és az infrastruktúra-fejlesztési törekvésekkel kapcsolatos információkkal.

A montenegrói területrendezési terveket azonban sokan úgy értékelik, mint nagyívű, gyakran a valóságtól elrugaszkodott elképzeléseket, amelyekből végül kevés valósul meg. Jó példa erre az 1969-ben kiadott terv, amely már akkor említést tett a Bar–Boljare autópályáról. A projekt azonban csak évtizedekkel később, a 2010-es években kezdett részben megvalósulni – ráadásul a világ egyik legdrágább, kilométerenkénti költségét tekintve rekorder autópályájaként.

A tervben megjelent egy pljevljai reptér is. Ennek a repülőtérnek az ötlete először 2008-ban került nyilvánosan szóba, amikor Filip Vuković, a város akkori polgármestere az elnökválasztási kampányában felvetette.

Kapcsolódó cikk

Az évszázad turisztikai üzlete? Volt szovjet bázison építene Trump veje Albániában

Közel húsz évvel később a kezdeményezés ismét megjelenik a hivatalos tervekben: a kormány által nemrég elfogadott, 2040-ig szóló pljevljai területrendezési terv egy sport- és szabadidős célokra alkalmas repülőtér létesítését irányozza elő a község területén. A tervezet ezzel párhuzamosan öt további kis reptér építését említi.

Fontos kiemelni, hogy a terv a beranei reptér fejlesztésének folytatása mellett kötelezte el magát, amelyet még 2023-ban jelentett be az albán származású Dritan Abazović akkori miniszterelnök. Ez nagyban összecseng azzal, hogy Grenell a találkozón a források szerint kiemelten hangsúlyozta a repülőterek fejlesztésének fontosságát.

A területrendezési tervből kiolvasható, hogy a következő évtizedekben a montenegrói vezetés igyekszik nemcsak nagy hangsúlyt fektetni az infrastruktúra-fejlesztésre, és ezt a problémát is komolyan veszi, mert ez is lehet az egyik oka a montenegrói befektetések elmaradásának.

Persze megint csak felmerül a kérdés: mi történik akkor, ha megint belefut a montenegrói kormány egy olyan ügybe, mint a hírhedt autópálya-projekt? Hiszen ismerhetjük a történetet – a felelőtlen költekezésnek majdhogynem államcsőd lett a vége.