CROCUBE: Világűrbe, horvát!

Az Európai Unió űripara egy részének méretére vonatkozó első statisztikák azt mutatják, hogy az űrhajók, köztük a műholdak és a rakétahordozók gyártása 2022-ben 5,6 milliárd eurót tett ki. Köztudott, hogy az EU jelentősen le van maradva az USA-tól és Kínától az űrprogram, majd az ipar fejlesztésében, de a közelmúltban közzétett Eurostat adatok nem teszik lehetővé az összehasonlítást ezekkel az országokkal (mert nem így mutatják ki az adatokat), így nehéz megállapítani, hogyan állunk a versenytársakhoz képest.

A kormányt nem érdekli, magánkezdeményezés nincs

Ugyancsak azt sem tudjuk, milyenek az erőviszonyok egyes EU-országok között, de nagy a valószínűsége, hogy elsők a franciák, másodikak a németek, őket követik a többiek. Mindazonáltal megállapítható, hogy Európa nemcsak a két vezető űrhatalom mögött, de az orosz és az indiai űrprogramhoz képest is ugyancsak le van maradva.

Kapcsolódó cikk

NEM VICC: Megalakult az ex-jugoszláv NASA!

Például az országonkénti termelés áttekintéséből kiderül, hogy 2022-ben valamivel több mint 930 millió euró értékű űrhajót és rakétahordozót gyártottak Olaszországban. Dániában ez valamivel több mint kilencmillió, Svédországban közel hárommillió, Finnországban pedig közel hatmillió. Összességében ez a négy ország alig 950 millió eurót gyártott az említett űrberendezésekből.

A mi térségünkben Magyarország még mozgolódik egy kicsit, de mondjuk a horvátok hozzájárulása az EU űriparához kereken nulla.

A kis horvát űripari szektor ebben a termelésben nullát könyvel el. Ezek az adatok nem meglepőek, mert ismert, hogy a horvát vállalkozások elsősorban a műholdak adatainak alkalmazásán alapulnak.

A hazai műhold megépítésére tett kísérletek, amelyeket az Adriai Repülési Szövetség évek óta próbál elkészíteni, és korábban a Zágrábi Villamosmérnöki és Számítástechnikai Kar (FER) is megpróbálta ezt megtenni, kudarcot vallottak.

A CroCube az első

Nemrégiben azonban sikerült orbitális pályára helyezni a CroCube műholdat a cseh-szlovák Spacemanic cég és a Society for Out-of-the-Box Education kezdeményezésére. Ez a nanoműhold azonban nem horvát, hanem külföldi gyártmányú volt.

Mivel nem titok, hogy az űripar az elmúlt évtizedben egyre inkább megnyílik a magánszektor felé, a horvátok abban reménykednek, hogy belátható időn belül felzárkózhatnak a legnagyobbak mellé.

Emlékeztetőül, az Elon Musk által alapított amerikai SpaceX cég a világ legismertebb és legerősebb vállalata ezen a területen.

Az Ariane 6 egy nagy teljesítményű, sokoldalú, méretezhető hordozórakéta. Az ArianeGroup szerint az Európai Űrügynökség (ESA) számára kifejlesztett és megépített hordozórakéta a sikeres európai űrkutatási együttműködést szimbolizálja

Ennek megfelelője az európai kontinensen az ArianeGroup, egy francia-német vállalat, amelyet 2015-ben közösen alapított az Airbus és a Safran.

A Tudományos, Oktatási és Ifjúsági Minisztérium kiadványa kimutatta, hogy Horvátországban körülbelül 40 vállalat és mintegy 300 kutató működik az űrtechnológiák területén. Sikerük nagymértékben függ a nemzetközi összeköttetésektől.

Ezért rendkívül fontos az Európai Űrügynökséggel (ESA) való együttműködés. Horvátország 2018 óta dolgozik ennek az együttműködésnek az erősítésén, és tavaly ezt megerősítette az EU-val való megállapodás aláírása.

Ennek alapján az ESA-pályázatok elérhetők a horvát vállalatok számára, amelyeket például a belišćei Protostar Labs nagyon jól kihasznált. Ők lettek az első horvát vállalat, amelynek a szoftverét az űrben műholdon hasznosították.

Hogyan tovább?

A Tudományos Minisztérium közleményében kifejtette, hogy tovább kívánja erősíteni az együttműködést az ESA-val. Ugyanakkor két nemzeti felhívás közzétételét tervezik, amelyek célja, hogy ráirányítsák a figyelmet az űr és az űrtechnológiák fontosságára, valamint a horvátországi űrtevékenységek ipari koordinátorának kiválasztására.

Emellett tervezik egy nemzeti stratégia kidolgozását a horvát űrágazat fejlesztésére, áll az illetékes minisztérium közleményében. Slobodan Danko Bosanac, az Adriai Űrhajózási Szövetség elnöke folyamatosan hangsúlyozta, hogy a nemzetközi hálózatépítés kulcsfontosságú lesz a hazai űripar sikeréhez. Szavai szerint az Adriai Űrhajózási Szövetség intenzíven dolgozik ezen, Európával, és Kínával is.

Kapcsolódó cikk

Magyarnak lenni nehéz, de horvátnak lenni sem könnyű

Persze, a horvátoknál sohasem tudja az ember, hogy hányadán is állunk. A horvát űripar szárnyalásához elég lehet Mate Rimac egy álmatlan éjszakája, vagy hogy valahol egy ifjonc kikönyörögjön a tőkeerős nagybácsitól egy startupra való összeget.

Ez az egész űrbiznisz – akármit is mondanak – még nagyon az elején tart, igazából még senki sem késett le semmiről. Az űrhajózás jelenleg abban a fázisban van, mint amikor eleink fatörzsből kivájt csónakokkal próbáltak közlekedni.

A garázsban végzett sufnituning még mindig nem ment ki a divatból, ezt a játszmát az fogja megnyerni, aki elsőnek tákol össze egy legalább a Naprendszerben való közlekedésre alkalmas hajtóművet.