Az oroszok már a spájzban vannak Szerbiában

Az utóbbi években több mint tízezer egyéni és társas vállalkozást jegyeztek be Szerbiában a balkáni országba érkezett orosz állampolgárok. Miközben akadnak összezördülések a Moszkvára általában nagy testvérként tekintő szerbek és a nem feltétlenül Putyin-hívő orosz bevándorlók között, a vállalkozások szerkezete arra utal, hogy a távolról jött vendégek hosszú távra terveznek.

Több hullámban érkeztek Szerbiába

Belgrádi statisztikák szerint már 400 ezerhez közelít a Szerbiában élő orosz állampolgárok száma, s az érkezők közül mind többen döntenek úgy, üzleti vállalkozásba kezdenek új hazájukban.

Az Oroszországból való lassú, de állandó kivándorlás két évvel ezelőtt, az Ukrajna elleni orosz invázió megindítása után gyorsult fel, s Szerbia több szempontból is kiváló választás volt: a szerbek jellemzően oroszbarátok, Szerbia a nyugati államok többségével szemben nem vezetett be szankciókat Moszkva ellen, nem szűntek meg a két ország közötti repülőjáratok, s ami ugyancsak fontos, a helyi hatóságok igyekeztek kedvezményekkel segíteni a külföldi befektetőket.

Kapcsolódó cikk

ÚJ DIASZPÓRA: Saját egyesületet hoztak létre a Szerbiába menekült oroszok

Az oroszok két fő hullámban érkeztek: az első ezrek többsége ellenezte az Ukrajna elleni háborút, de volt egy olyan hullám is, amelyben azok érkeztek, akik függetlenül attól, hogy tetszik-e nekik Putyin legújabb háborúja, nem akartak a hadseregbe sorozottak közé kerülni a 2022 őszi mozgósítás heteiben.

Az első hónapokban érkezők jellemzően a honfitársak ízlését és igényeit kiszolgáló vállalkozásokba kezdtek. Éttermeket bárokat, szépségszalonokat nyitottak, de sok volt a kamucég is, amelyek ahhoz kellettek, hogy az érkezők gyorsan és biztosan tartózkodási engedélyhez jussanak.

Sok orosz akkortájt azzal indokolta üzleti vállalkozásának beindítását, hogy a szerbiai szolgáltatások minősége elmaradt az oroszországi, jellemzően leginkább moszkvai vagy szentpétervári színvonaltól. Az egyik orosz vállalkozó például virágüzletet nyitott Belgrádban, mert azt tapasztalta, a szerbiai fővárosban egyetlen olyan bolt sincs, ahol kedvére való növényeket talált volna.

Új célok

Mostanra viszont alapvetően megváltozott a helyzet, az emigránsok tartós vállalkozásokba kezdenek, egyebek mellett IT-cégeket, üzemeket alapítanak. A számítógépeseket igencsak nagy szeretettel várják, Aleksandar Vučić államfő külön kiemelte, abban bízik, hogy a növekvő orosz jelenlétnek köszönhetően országa hatékony nemzetközi információ-technológiai központtá válik.

Sorra nyílnak az orosz tulajdonban lévő szerbiai online-áruházak is, és sokan foglalkoznak azzal, hogy ingatlanos cégeikkel kiszolgálják a később érkező oroszokat. És minden bizonnyal szép számmal akadnak olyan cégek is, amelyek feladata az Oroszország elleni nyugati szankciók kijátszása, az olyan termékek szerbiai közvetítéssel való beszerzése, amelyeket a polgári cégek mellett a hadiüzemek is felhasználnak.

A matrjoska babák is megjelentek a szerbiai utcai árusoknál, az oroszok ezeket is hozták magukkal (Forrás: Screenshot)

A „csaló cégek” valamennyi, oroszok célpontjának számító országban virágoznak, Szerbia mellett a közel-keleti olajmonarchiákban, illetve az egykori szovjet tagköztársaságban, Grúziában – hivatalosan Georgiában – található sok ilyen vállalkozás.

Kapcsolódó cikk

Ciprusról érkezik a legtöbb befektető Szerbiába, Magyarország a 10. ezen a listán

Az oroszok testületileg azt vallják, hogy Szerbiában sokkal egyszerűbb egy vállalkozás elindítása, mint az orosz kivándorlók másik fontos célpontjának számító Törökországban.

Az is sokat számít, hogy az első hullámokban érkezettek már „belakták” Szerbiát és sokan érkeznek úgy mostanság, hogy barátaik vagy ismerőseik már megteremtették a legfontosabb feltételeket.

Az oroszok közül sokan egyébként Cipruson keresztül alapítanak vállalatokat, ennek fő oka az, hogy a szigetország továbbra is adóparadicsomnak számít, így több marad meg a nyereségből.

A másik ok az, hogy az oroszok Cipruson is igencsak otthon érzik magukat, a boldog békeidőkben is ők voltak a sziget legfontosabb külföldi befektetői. A különbség csak annyi, hogy míg most Szerbiát találta meg a ciprusi – orosz – tőke, addig a ciprusiak – leginkább oroszok – Oroszországban fektették be a vagyonukat.

Súrlódás és barátság

A hétmilliós országban a főként a nagyvárosokban koncentrálódó orosz kisebbség már látható méretűvé nőtte ki magát, s ez néha súrlódásokkal is jár. A nézeteltérések egyik oka az, hogy a közelmúltban érkezettek többsége egyáltalán nem Putyin-barát, és ezért nehezen emészti meg, hogy Szerbiában még mindig igazi sztár a Kreml jelenlegi ura.

Néha az is gondot okoz, hogy az orosz vállalkozók elsősorban honfitársaikat veszik fel, s a szerbek egy része tiltakozik a „diszkrimináció” miatt.

Viszont az is igaz, hogy Szerbiában – eltérően több európai államtól – az oroszokat a legritkább esetben érik inzultusok az ukrajnai háború miatt, így Putyin honfitársai – függetlenül attól, támogatják-e a hivatalos orosz politikát – valóban otthon érezhetik magukat a Balkánon.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.