Orosz tulajdonba került a szerb Petrohemija, tud-e ezután is Magyarországra szállítani?

A cikk meghallgatása

Nem volt tévéstáb, nem volt ünnepélyes megnyitó, nem volt Vučić elnök, a pancsovai Petrohemija egyszer csak hipp-hopp, az oroszok tulajdonába ment át. Olyannyira nagy volt a titkolódzás, hogy a dolgozók jelentős része is a médiából értesült a tulajdonosváltásról, és egyelőre még a cég honlapját sem írták át, a letölthető prezentációban továbbra is az szerepel, hogy a legnagyobb szerbiai vegyipari cég többségi tulajdonosa a szerb állam. A cég egyébként a legtöbb termékét Olaszország és Franciaország mellett Magyarországon értékesíti.

A Petrohemija elhúzódó privatizációja

A szerbiai Cégnyilvántartó Ügynökség (Agencije za privredne registre) pénteken közzétett adatai szerint a Gazpromnyefty tulajdonában lévő szerbiai olajcég, a NIS az eddigi 20,86%-ról 90%-ra emelte részvételét a pancsovai (Pančevo) Petrohemijában, így az ott működő olajfinomító mellett már az ahhoz szervesen kötődő vegyipari cég is orosz tulajdonba ment át, miután csak tíz százalék maradt a szerb állam birtokában.

Valójában nem egy újkeletű üzletről van szó, a szerbiai gazdasági minisztérium, a NIS és a HIP Petrohemija 2021. december 24-én írta alá a szerződést a stratégiai partnerségről, amelynek alapján az oroszok veszik át a szerbiai vegyi üzemet.

Az Európai Bizottság tavaly szeptember közepén hagyta jóvá a HIP Petrohemija egyesülését a szerb olajcéggel, miután szankciók ide vagy oda, arra a következtetésre jutott, hogy az összeolvadás “nem okoz majd aggályokat a piacon a verseny szempontjából”.

Az orosz tulajdonban lévő NIS vállalta, hogy öt éven belül 150 millió euróval, illetve 17,59 milliárd dinárral tőkésíti fel a pancsovai céget, amiből 5,86 milliárd dinárt, vagyis az összeg körülbelül egyharmadát három napon belül átutalja a Petrohemija folyószámlájára, további 2,35 milliárd dinárt két éven belül fizet ki, a fennmaradó összeget pedig a következő öt évben részletekben vagy egy összegben teszi be a közös kasszába.

A Petrohemija 2022-ben 34 országba szállított 283 millió euró értékben, mindig benne volt a 15 legtöbbet exportáló cég között (Forrás: Petrohemija)

Ha a NIS nem tesz eleget a kötelezettségének, és nem fizeti ki a feltőkésítésből származó összeget az alapító okiratban és a tőkeemelésről szóló határozatban foglaltak szerint, a társaság közgyűlése dönthet a NIS kizárásáról anélkül, hogy az orosz tulajdonban lévő szerb olajcégnek szavazati joga lenne a döntést illetően, és azt sem tehetné meg, hogy kártérítést követeljen a Petrohemijától a társaságban lévő részesedéséért.

A NIS az egyedüli érdeklődő volt a 2021. szeptember 9-én kiírt tenderre, amely alapján a céget kiprivatizálták az oroszoknak, ennek végrehajtását azonban előbb a koronavírus, majd az ukrajnai háború miatt kialakult bonyodalmak akadályozták, közben csak annyi történt, hogy a Petrohemija 2022. május 30-án átment korlátolt felelősségű társaságba.

Korábban az oroszoknak sem kellett

A pancsovai Petrohemiját 1975-ben alapították, és 1977-ben helyezték üzembe, de többször is kényszerpihenőre küldték, először 1992 és 1996 között a volt Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók idején, 1999-ben pedig a NATO-bombázások miatt.

A légicsapások következtében a termelői kapacitások 40%-a semmisült meg, de 1999 szeptemberében a nehéz körülmények és a termelési-technológiai egységben keletkezett fennakadások ellenére elindult a termelés.

Slobodan Adžić, a Petrohemija volt igazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy a szerbiai vezetés felkínálta az oroszoknak, akik 2008-ban vásárolták meg a szerb olajcéget, hogy vigyék az akkor erős veszteségeket termelő vegyipari céget is, de még nekik sem kellett.

A szerbek ezt követően többször is megpróbálták rásózni a Petrohemiját a Gazpromra, amely – ha hihetünk a szerb illetékesek kijelentéseinek – azt mondta, hogy “köszöni, de nem kéri”.

Közben azonban a szerb állam átalakította a Petrohemiját, ami a szakértők szerint a privatizáció feltétele lehetett, mire végre a NIS, illetve az oroszok rábólintottak az üzletre.

A Petrohemija ugyan annak ellenére, hogy Szerbia egyik legnagyobb exportőre, a szerb adófizetők több száz és száz millió eurójába került, mire sikerült eladni az oroszoknak.

Novica Kocić, a Petrohemija független szakszervezetének a vezetője az N1 Televízióban hétfőn (május 12-én) úgy nyilatkozott, hogy senkitől sem kaptak tájékoztatást arról, hogy a pénteken kelt, és a cikkhez mellékelt dokumentum szerint végképp “orosz fennhatóság” alá kerültek.

Kapcsolódó cikk

ROMÁN OLAJMEZŐK: Nem zárható ki, hogy a románok nacionalizálni akarják az orosz-szerb tulajdonban lévő olajlétesítményeket

Kocić megfogalmazása szerint “abban bíztak, hogy ez egyáltalán nem következik be, miután a cég működése mindenekelőtt az Európai Unióhoz kötődik”, a cég ugyanis legtöbb termékét az EU-ban értékesíti, a vásárló tagállamok között Magyarország a második-harmadik helyen áll.

A fő kérdés ezt követően természetesen az, hogy a Petrohemija a továbbiakban, vagyis a tulajdonosváltást követően tudja-e értékesíteni a termékeit az európai piacokon, így például Magyarországon is.

Kocić ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a cég már most is nehezen képes eladni a termékeit, bár azt nem tudta megmondani, hogy ez a növekvő konkurenciaharc miatt van, vagy annak a következménye, hogy az európai partnerek nem akarnak velük együttműködni. Elmondása szerint ők most csak azt látják, hogy egyre nagyobb a raktárkészlet, ami miatt a dolgozók attól tartanak, hogy a cég egyszer csak leáll.