A cikk meghallgatása

A koszovói helyzet súlyosbodása vérontáshoz vezetett, és ezt a függetlenségét önkényesen kikiáltó Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak a politikája idézte elő, amelynek célja egy konfliktus kirobbantása és a tartomány (!) területének megtisztítása a szerbektől. Ezt nem Aleksandar Vučić szerb elnök mondta, pedig ezek az ő szavai, hanem Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, a kijelentés pedig alig néhány órával azt követően hangzott el, hogy a szerb elnök Belgrádban fogadta az orosz nagykövetet.

Kurti közvetlen veszélyt jelent

A Szputnyik orosz hírügynökség idézi a moszkvai külügyminisztérium közleményét, miszerint a vasárnapi vérontás közvetlen és azonnali következménye Albin Kurti “úgynevezett miniszterelnök” kurzusának, amelynek célja a konfliktus tüzének szítása és a térség területének megtisztítása a szerbektől.

Kapcsolódó cikk

VUČIĆ: A koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen

Az orosz külügyi szóvivő szerint a koszovói miniszterelnök folyamatosan a tűzzel játszik, amikor a helyzet eszkalálásával annak elérésére tesz kísérletet, hogy a Nyugat további nyomást gyakoroljon a szerbiai vezetésre, és Belgrádot rákényszerítse Koszovó függetlenségének elismerésére.

Zaharova megjegyezte, hogy ez, mint látjuk, túl drága, az egész balkáni régiót a szakadék szélére sodorja.

Az orosz külügyi szóvivő kiemelte, hogy a koszovói albánok rendőrsége módszeresen hajt végre büntetőakciókat a szerb közösség ellen, és nem csak a szerbek megfélemlítésével foglalkozik.

Zaharova rámutatott arra a közvetlen veszélyre, hogy folytatódik az etnikai tisztogatás, amelyet korábban (csak) az albán szélsőségesek gyakoroltak Koszovóban.

Kapcsolódó cikk

Az ENSZ BT 1244-es határozata

Az oroszok meggyőződése szerint a stabilizációhoz és a hosszú távú megoldáshoz Koszovóban kizárólag az ENSZ BT 1244-es határozatának átfogó végrehajtása vezet.

Itt jegyzendő meg, hogy ez a határozat Koszovót Szerbia (illetve a jogelőd Kis-Jugoszlávia) részének tekinti, az alábbiakban látható a kritikus szakasz, csatolva pedig elérhető az ENSZ BT Koszovóval kapcsolatos határozatának teljes szövege. A határozatból az derül ki, hogy Koszovó nagyfokú autonómiát élvezhet a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságon belül, amely Montenegró kiválásával később megszűnt.

Zaharova szerint végre kell hajtani azokat a brüsszeli megállapodásokat is, amelyek 2013-ban és 2015-ben a belgrádi és pristinai vezetés között jöttek létre.

Ezzel kapcsolatban pedig azt kell tudni, hogy ezek tartalmazzák a Szerb Községek Közösségének létrehozását, így tehát az orosz külügyi szóvivő gyakorlatilag diplomáciai köntösbe öltöztette a szerb követeléseket.

A KFOR az albánoknak segít?

A Szutnyik egy másik cikkben arról értekezik, hogy a KFOR az illegális koszovói szerveknek engedte át azt a munkát, amelyet neki kellene végeznie, nem akadályozta meg például sem a barikádok felállítását, sem a koszovói különleges egységek belépését Koszovó északi részére.

Ezt az orosz hírügynökségnek Vladimir Lazarević nyugalmazott vezérezredes mondta, aki még a kilencvenes években a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság pristinai hadtestének parancsnoka volt.

A Szputnyik azt természetesen nem elaborálta, hogy Lazarevićet a Hágai Törvényszék 2009-ben a kilencvenes évek végén vívott koszovói háború alatt a koszovói albánok ellen elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos parancsnoki felelőssége miatt 14 év börtönre ítélte.

A volt szerb katonatisztet Hágában deportálások, embertelen cselekedetek, gyilkosság, valamint politikai, faji és vallási okok miatt történő üldöztetés kapcsán vonták felelősségre.

Lazarević most a Szputnyikban arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok 1998-ban terrorista szervezetnek minősítette a Koszovói Felszabadítási Szervezetet, majd néhány hónap múlva az amerikaiak lemezt cseréltek, és Richard Holbrookot (a daytoni szerződés atyját) a Koszovói Felszabadítási Szervezet (UÇK) juniki főhadiszállására küldték, ami után a terroristák hirtelen szabadságharcosokká váltak.

A szerbek azért is hivatkoznak az 1244-es BT-határozatra, mert az kimondta a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és más fegyveres koszovói albán csoportok demilitarizálását, de ugyanakkor megkövetelte az összes szerb (jugoszláv) katonai, rendőri és félkatonai erő ellenőrizhető, fokozatos kivonását Koszovóból.

A volt szerb katonatiszt szerint az UÇK egykori terroristái, új egyenruhába öltözve és új név alatt (ROSU), ott folytatják, ahol abbahagyták, azzal a különbséggel, hogy annak idején a koszovói szerbeket a szerb hadsereg és a szerb rendőrség védte, most viszont ezt senki sem teszi.

Lazarević itt említette meg, hogy szerinte a KFOR nem engedhette volna meg, hogy a vasárnapi lövöldözés megtörténjen, hiszen tudomása volt a (két teherautóból álló) barikád felállításáról, valamint a koszovói rendőrök behatolásáról az északi szerb területekre, pedig ezt a Biztonsági Tanács 1244-es határozata nem teszi lehetővé.

Kapcsolódó cikk

Jelentősen közeledett egymáshoz a szerb és az orosz narratíva, ha nem vettük volna észre!

A nyugalmazott szerb vezérezredes mindezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha bárkinek is kétségei voltak a KFOR és a kollektív Nyugat koszovói szerepével kapcsolatban, a mostani események által beigazolódott, hogy ők minden bajnak az okozói a Koszovói Felszabadítási Hadseregből átvedlett alattvalóik által.

Itt akár meg is állhatnánk, merthogy kit érdekel egy kivénhedt és jócskán bűntetett előéletű szerb katonatiszt véleménye, de ez mégis csak egy orosz portálon jelent meg.

Ha esetleg emiatt nem is aggódnánk, akkor vegyük figyelembe, hogy vasárnapi nemzeti sajtótájékoztatóján körülbelül ugyanezt mondta Aleksandar Vučić szerb elnök is a Biztonsági Tanács 1244-es határozatát és a KFOR “mulasztásait” illetően, ettől kezdve pedig nem olyan vidám a helyzet.