Vonattal Albániából Budapestre és Budapestről Albániába

El lehet-e jutni vonattal Albániába, vagy ez a „fából vaskarika” kategóriába tartozik? Miután Albánia – amelynek partjait két tenger mossa – lassan felkerül a magyar és nemcsak a magyar nyaralók térképére, ez a kérdés jogosan merül fel, miközben a balkáni országban is folynak az építkezések, amelyekkel a turistákat szeretnék becsalogatni: elég például a komoly arab befektetéssel épülő „Durrës Yacht & Marina” projektre gondolni. Ehhez kapcsolódhat a Durrës és Budapest közötti vasúti kapcsolt megteremtése, ami persze nem ma lesz, de a türelmesebbek kivárhatják.

Újjá kell építeni

Az albánok hamarosan vonattal utazhatnak Durrësből és Tiranából Belgrádba vagy Budapestre, és ez fordítva is igaz lehet, ám a Balkánon a „hamarosan” időhatározót érdemes úgy értelmezni, hogy ettől kezdve bármikor, de lehet, hogy soha.

Vonattal nem lehet körbejárni Albániát (Forrás: Albán Vasutak)

Albániában ehhez fel kell újítani a Durrës és Tirana közötti szakaszt, valamint a Rinas repülőtérre vezető vonalat, ezen a téren azonban most még csak az első lépéseknél tartanak.

A beruházás nem csak a tenger és a turisták miatt fontos, a vasútépítés ugyanis olyan területekre terjed ki, amelyeken Albánia lakosságának csaknem a fele él, és jelentős gazdasági érdekek is kötődhetnek hozzá.

Az albán kikötővárost a fővárossal összekötő vonal 1947-ben épült, és nem csak az a probléma, hogy nem kompatibilis az uniós szabványokkal, hanem az is, hogy az eltelt hosszú idő „amortizálta és igencsak megrongálta” a vasútvonal számos elemét.

Leonard Jani, az Albán Vasúti Főigazgatóság tanácsadója példaként a limuthi híd 2004-es összeomlását hozta fel, ahol szerencsére személyi sérülés nem történt.

– A teljes pálya minden eleme az Európai Uniós szabványok szerint valósul meg

– mondta a vasúti szakember, aki közel 50 éve dolgozik a HSH-nál (Hekurudha Shqiptare – Albán Vasutak).

Szerinte a Durrës és Tirana közötti vonal nem változik, maradnak ugyanazok a megállók, viszont minden állomás újjáépül a mai kor igényeit kielégítő várótermekkel és kapcsolódó helyiségekkel.

– A jól ismert hidakat, mint a Limuth és Erzen, a Rrashbulli alagút bejáratánál, valamint a tiranai hidakat a nulláról építjük újra, de ugyanott maradnak, ahol most is vannak

– mondta a vasúti tanácsadó, hozzátéve, hogy a megbízott görög cég által kidolgozott projekt alapján a Durrës- Tirana közötti menetidő az eddigi 65-70 percről a nem is olyan távoli jövőben 22-25 percre rövidül, ennyi idő alatt lehet majd vonattal leérni a tengerre.

A vonalon közlekedő szerelvények tervezett sebessége 120 km/h lesz, de a valóságban aligha haladják meg a 80 km/órás átlagot.

Lesz kerítés és felsővezeték is

A pálya területének nagy részét dróthálókkal és korlátokkal „szigetelik el” a lakóközpontoktól, Albániában ez eddig nem volt gyakorlat a vasutak mentén.

A vasúti elektromos felsővezeték építésének 2024. végi befejezése ezen a szakaszon csak a kezdete a vasúti villamoshálózat megteremtésének.

Tiranai vasútállomás (Forrás: Wikipédia)

Az áruszállításra összpontosítva Leonard Jani elmondta, hogy a Durrës- Tirana vasútvonalon található Sukthi állomás kapcsolódik a helyi üzemanyagkikötőhöz és az újonnan épülő Porto Romano teherkikötőhöz.

Az újjáépülő vasúthálózat kikötői csatlakozása az Albániába importált üzemanyagok, valamint a különféle áruk szállítását és elosztását is elősegíti, de szerepet játszhat a nemzetközi fuvarozásban is.

Leonard Jani a HSH stratégiájára utalva elmondta, hogy a Durrës- Tirana vonal után tervezik a vasút felújítását a montenegrói határig, ami által az albán vasutak csatlakoznának a nyugat-balkáni hálózathoz.

Montenegrói oldalon létezik vasút az albán határig, így az albánok rácsatlakozhatnak a Belgrád- Bar vonalra, amely a montenegrói tengerparttal köti össze a szerb fővárost, és miután épül a Budapest- Belgrád vasútvonallal, már csak idő kérdése, hogy a magyar turisták mikor utazhatnak vonattal az albán tengerpartra.

Csak győzzük kivárni!